Gáti Tibor

Jól teljesített az eurózóna szolgáltatószektora

Októberben felgyorsult a szolgáltató­szektor növekedése az eurózónában - derül ki az RBS/NTC beszerzési menedzserindexének (PMI) alakulásából. Az index értéke az előző havi 54,2-ről 55,8 pontra nőtt (50 pont fölött a szektor teljesítményének emelkedését, az alatt annak csökkenését jelzi). A pénzügyi szektor az adatok tanúsága szerint kezd talpra állni az Egyesült Államokban kitört hitelválság után, de egyelőre igen lassan nő. Az elemzők arra számítanak, hogy novemberben és decemberben lassul a szolgáltatószektor egészének növekedése. A feldolgozóipari és szolgáltatási PMI együttes alakulását mutató kompozit index 54,7 pont volt, azonos az előző havi értékkel, miután a feldolgozóipar visszaesése és a szolgáltatások erősödése kiegyenlítette egymást. Az elemzők a GDP bővülésének lassulására számítanak a térségben: az ez évre várt 2,5 százalék után jövőre csak 1,8 százalékos lesz a gazdasági növekedés. Az ugyancsak tegnap közzétett adatok szerint szeptemberben 0,3 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom az eurózónában az előző hónaphoz képest és 1,6 százalékkal éves összehasonlításban, elmaradva a 0,4, illetve 2,0 százalékos elemzői konszenzustól. Az inflációs nyomás további növekedésére utal ugyanakkor, hogy a termelői árak havi szinten 0,4, éves összehasonlításban 2,7 százalékkal emelkedtek szeptemberben, kissé meghaladva a várakozásokat. Ennek oka az energia, valamint a nem tartós fogyasztási cikkek, így az élelmiszerek és ruhaneműk árának gyors emelkedése. Mindez azt jelzi, hogy a gazdasági növekedés lassulására, egyúttal az infláció gyorsulására kell számítani. Az Eurostat előzetes adatai szerint októberben 2,6 százalékra gyorsult a pénzromlás üteme az eurózónában. A piac arra számít, hogy az Európai Központi Bank holnap változatlanul hagyja a jelenleg 4 százalékon álló kamatot, de ismét jelzi, hogy szigorítani fog, amint megnyugszik a hitelpiac.

Halasztódik az Északi Áramlat építése

A Gazprom kénytelen lesz hat hónappal elhalasztani az Oroszországot Németországgal összekötő tenger alatti gázvezeték építésének megkezdését, mivel az érintett országok egy része egyelőre nem adta hozzájárulását a projekthez - jelentette az Interfax. A beruházást csak 2009 júliusában kezdhetik meg, és a szállítás is két hónappal később, 2010. november végén indulhat - nyilatkozta Szergej Szergyukov, az Északi Áramlat műszaki igazgatója az orosz hírügynökségnek. Szergyukov konkrétan nem nevezett meg egy országot sem, csak annyit árult el, hogy a balti régió bizonyos államairól van szó. A Gazprom már korábban közölte, hogy egyelőre nem kapták meg az engedélyt a német illetékesektől a gázvezeték németországi szárazföldi szakaszának megépítésére. Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország és Svédország emellett környezetvédelmi kifogásokra hivatkozva ellenzi a projektet, amely tovább növelné Európa energiafüggőségét Oroszországtól. Donald Tusk, a lengyel miniszterelnöki poszt várományosa szerint Oroszország és Németország a többi érintett állam fenntartásai miatt előbb-utóbb kénytelen lesz lemondani erről a rosszul előkészített projektről. Varsó és a balti államok kezdettől bírálták a Balti-tenger alatti gázvezeték tervét, mert ezzel megszűnnek tranzitország lenni, így bármikor orosz gáz - és tranzitbevétel - nélkül maradhatnak. Andreas Carlgren svéd környezetvédelmi miniszter tegnap közölte, hogy a vezeték útvonalának módosítását kéri, mert a svéd tengeri gazdasági övezeten is keresztülhúzódó szakasz érinti a Natura 2000 természetvédelmi területet és egy olyan térséget, amely vegyi fegyverek és aknák temetőjéül szolgál. A közlemény felszólítja a projekt kivitelezőit, hogy készítsenek átfogó környezetvédelmi hatástanulmányt a lehetséges alternatív útvonalakról. Szakértők szerint ez 30 millió dollár többletköltséggel járhat és évekkel kitolhatja az építés megkezdését. Javítja viszont az Északi Áramlat megvalósításának esélyeit, hogy a holland gázhálózatot kezelő Gasunie tegnap beszállt a projekt lebonyolítását végző konzorciumba, amelyben a Gazprom 51 százalékos többségi részesedéssel rendelkezik. A tegnap aláírt megállapodás értelmében a két kisebbségi tulajdonos, az E.On, valamint a BASF-csoporthoz tartozó Wintershall egyaránt 4,5 százalékot ad át eddigi 24,5-24,5 százalékos részesedéséből a holland cégnek. A Gazprom cserében opciót kapott arra, hogy 9 százalékos részesedést szerezzen a Hollandia és Nagy-Britannia közötti gázvezeték kiépítésére létrejött, Gasunie vezette konzorciumban.

Megbukott a Citigroup vezére

A bank milliárdos veszteségei miatt lemondott Charles Prince, a Citigroup Inc. elnök-vezérigazgatója. Prince távozását a befektetők sürgették, miután a pénzintézet, amely a maga 2350 milliárd dolláros mérlegfőösszegével a legnagyobb bank az Egyesült Államokban, október 15-én közölte, hogy a harmadik negyedévben 57 százalékot zuhant a nyeresége. A bank vezére leváltásának hírével egy időben közölte, hogy a harmadik negyedévre elkönyvelt 6,5 milliárd dollár után októberben további 11 milliárd dollárt kénytelen leírni a másodlagos jelzálogpiaci befektetések után elszenvedett veszteségek miatt. A Citigroup új elnöke Robert Rubin volt pénzügyminiszter lesz (portréját lásd lapunk 10. oldalán). Ügyvezető vezérigazgatónak átmenetileg Sir Win Bischoffot nevezték ki, aki eddig a Citigroup európai igazgatója volt. A bank részvényei, amelyek az idén eddig 32 százalékot gyengültek és 17 százalékot azóta, hogy Prince 2003 októberében a bank vezérigazgatója lett, tegnap reggel 5,1 százalékot erősödtek Tokióban a személyi változások hírére. A Fitch azonban egy fokozattal, AA-ra rontotta a Citigroup hitelbesorolását és várhatóan hamarosan a Standard & Poor's is követi a példáját. A szakértők sokkolónak nevezték az újabb leírás összegét, ami azt jelzi, hogy rendkívül gyors ütemben romlik a másodlagos jelzálogpiaci befektetések értéke. Sokak szerint a bank már túlnőtte önmagát, ideje lenne kisebb részekre darabolni. Prince nem az első áldozata a pénzügyi válságnak: öt nappal korábban lemondott Stanley O'Neal, a Merrill Lynch vezérigazgatója, miután a Wall Street-i cég közölte, hogy 8,4 milliárd dollárt kénytelen leírni, a korábban előre jelzett összeg több mint másfélszeresét. A Citigroupnak több tíz milliárd dollárnyi jelzáloghitel-kintlevősége van, ami nem szerepel mérlegében, mivel az általa létrehozott úgynevezett SIV-ek (structured investment vehicles) által nyújtott jelzálogalapú kölcsönökről van szó. Lapértesülések szerint az USA tőzsde- és értékpapír-felügyelete (SEC) már vizsgálja, hogy a bank megfelelően elszámolt-e ezek pénzügyeivel, ezt azonban a Citigroup nem volt hajlandó megerősíteni. Alistair Darling brit pénzügyminiszter és Christine Lagardere francia gazdasági miniszter tegnap egyaránt biztosította a két ország közvéleményét, hogy az USA-ban kitört jelzálogpiaci válság nem fenyegeti gazdaságukat.

Felgyorsult a termelékenység növekedése az EU-ban

Nagyobb mértékben javult tavaly az uniós országok gazdasági versenyképessége, mint az Egyesült Államoké - derül ki az Európai Bizottság (EB) tegnap közzétett jelentéséből. A versenyképesség legfőbb fokmérője, a termelékenység - azaz az egy alkalmazottra jutó GDP - 2006-ban 1,5 százalékkal nőtt az EU-ban, míg az USA-ban csak 1,4 százalékkal. 2000 és 2005 között csak évi 1,2 százalékkal emelkedett a termelékenység. Az EB bízik benne, hogy a tavalyi siker egy hosszú távú trend kezdetét jelenti. Maga a GDP tavaly 3 százalékkal bővült, ami a leggyorsabb növekedés 2000 óta, elsősorban a termelékenység és a foglalkoztatottság javulásának köszönhetően. Ez utóbbi tavaly 1,6 százalékosra gyorsult, míg a megelőző hat évben csak átlagosan 0,5 százalékos volt. A javulás igen széles körű volt mind az érintett országok, mind a szektorok körét tekintve. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a módosított lisszaboni stratégia jegyében végrehajtott reformok kezdik meghozni gyümölcseiket - nyilatkozta tegnap Günter Verheugen vállalkozáspolitikai és ipari biztos, az EB alelnöke. A szolgáltatási szektor és a feldolgozóipar meg tudta őrizni korábbi pozícióit a globális piacon, ellentétben az amerikai vagy japán versenytársakkal. A kutatási és fejlesztési kiadások terén azonban még bőven van mit javítani - tette hozzá. A feldolgozóiparban tavaly összességében csökkent a munkahelyek száma, ami az esetek többségében a termelékenység növekedésének következménye volt, de egyes ágazatokban, így a bőr-, a cipő-, a textil-, a ruha- és a dohányiparban, valamint a bányászatban a hozzáadott érték is csökkent. A legnagyobb mértékben az információtechnológiához kapcsolódó ágazatokban, köztük a kommunikációs berendezések, az irodagépek és a számítógépek gyártásában nőtt a termelékenység.

Utoljára vágott a Fed?

Újabb monetáris enyhítés sem zárható ki az USA-ban azok után, hogy a Fed múlt szerdán 25 bázisponttal, 4,5 százalékra mérsékelte az irányadó egynapos kamatot és ugyancsak 25 bázisponttal, 5 százalékra a diszkonkamatlábat. A nyíltpiaci bizottság (FOMC), amely már előző ülésén is 50 bázispontos csökkentést hajtott végre, a döntés után kiadott közleményében még egyértelműen jelezte, hogy nem tervez további enyhítést, mivel úgy látja, hogy a gazdaság most már meg tud birkózni az augusztusban kitört pénzügyi válság következményeivel. Alátámasztotta a Fed álláspontját, hogy a kereskedelmi minisztérium aznap közzétett első becslése szerint a második negyedévi 3,8-ról a harmadik negyedévben - meglepetésre - 3,9 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés üteme. A hitelpiaci válság miatt folytatódott ugyan a lakásépítések visszaesése és a lakásárak csökkenése, ezt azonban még ellensúlyozta a fogyasztói kiadások, az export és a vállalati beruházások emelkedése. Az utána következő napokban azonban növekedtek a kétségek, bár a pénteken közzétett foglalkoztatási adatok a vártnál kedvezőbbek voltak. A munkahelyek száma októberben 166 ezerrel emelkedett - az agrárszektort nem számítva -, noha az elemzők csak ennek felére, 85 ezerre számítottak. A munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos maradt. Igaz, az Institute for Supply Management (ISM) gazdaságkutató feldolgozóipari beszerzési menedzserindexe a szeptemberi 52-ről 50,9 pontra esett, a fogyasztói kiadások szeptemberben a vártnál lassabban, 0,3 százalékkal emelkedtek az augusztusi 0,5 százalék után, de ez még nem okozott volna nagy fejfájást. A pénzügyi szférából érkező kedvezőtlen hírek azonban meglehetősen felbolygatták a piacot, így mind többen számítanak egy újabb kamatcsökkentésre. A dollár emiatt tovább gyengült, amihez az is hozzájárul, hogy az Európai Központi Bank e héten várhatóan nem változtat 4 százalékon álló irányadó kamatán. A Citigroup Inc. közölte, hogy 6,5 milliárd dolláros veszteséget kénytelen elkönyvelni a jelzáloghitelek után, és nyeresége 57 százalékot zuhant a harmadik negyedévben. A bejelentés után 31 százalékot zuhant a bank részvényárfolyama, és Charles Prince vezérigazgatónak meg kell válnia posztjától. A pénzügyi szektor másik fontos szereplője, a Merrill Lynch is nagy bajban van: a harmadik negyedévi 8,4 milliárd után - a legújabb elemzői becslések szerint - további 10 milliárd dollár összegű leírásra kényszerül. Ezek után a piac már 68 százalékra becsüli annak valószínűségét, hogy a FOMC december 11-én mégis további 25 bázispontos enyhítésre kényszerül a recesszió elkerülése érdekében.

Stagflációs veszély az eurózónában

Jelentősen felgyorsult az infláció az eurózónában, a gazdasági hangulat viszont romlott és lelassult a feldolgozóipar növekedése, az Európai Központi Bank (ECB) kormányzó tanácsa így csütörtökön komoly dilemma elé kerül a kamatdöntés meghozatalakor. Az év/éves infláció a szeptemberi 2,1-ről 2,6 százalékra gyorsult októberben az Eurostat múlt szerdán közzétett előzetes becslése szerint, jócskán felülmúlva mind a 2,3 százalékos elemzői várakozásokat, mind az ECB 2 százalékos plafonját. Szakértők elsősorban az élelmiszerárak megugrására, másodsorban az olajár további emelkedésére vezetik vissza a 2005 szeptembere óta nem látott magas értéket. A munkanélküliség az augusztusi 7,4-ről szeptemberben 7,3-ra csúszott vissza, ami 15 éve a legalacsonyabb érték. A gazdasági hangulat viszont tovább romlott az Európai Bizottság ugyancsak szerdán közzétett adatai szerint: az index értéke, amely az augusztusi 110 pontról szeptemberben 106,9 pontra esett, októberben 19 havi mélypontra, 105,9 pontra csökkent. Ugyancsak kedvezőtlen hír, hogy az RBS/NTC által kalkulált feldolgozóipari menedzserindex (PMI) októberben az előzetes becslésnek megfelelően kétéves mélypontra, 51,5 pontra esett a szeptemberi 53,2-ről. 2004 novembere óta ez volt a legerőteljesebb csökkenés. Az infláció váratlan megugrása a jelenleg 4 százalékon álló irányadó kamat emelésére ösztönözné az ECB-t, ám a kedvezőtlen makroadatok és az euró magas árfolyama várhatóan visszatartja ettől a bank döntéshozóit. Vitor Constancio, az ECB kormányzó tanácsának tagja úgy nyilatkozott, hogy az olajár emelkedése - aminek befolyásolása kívül esik a bank hatókörén - stagflációhoz, azaz a gazdaság stagnálásával párosuló gyors inflációhoz vezethet az eurózónában. Ennek a kockázatát növelné a kamatemelés.

Felturbózták a vakcinák a Sanofi eredményét

A harmadik negyedévben a várakozásokat meghaladó mértékben, 9,1 százalékkal, 1,85 milliárd euróra nőtt a Magyarországon a Chinoin tulajdonosaként jelen lévő francia Sanofi-Aventis SA eredménye, elsősorban annak köszönhetően, hogy 49 százalékkal nőtt a vakcinák, mindenekelőtt az influenza-védőoltások eladásából származó árbevétel. Folytatódott a költségek csökkentése: a cég az elmúlt két évben 3000 munkahelyet szüntetett meg az értékesítési területen. Az árbevétel 1,8 százalékkal emelkedett. A részvény árfolyama, amely idén eddig 13 százalékkal esett annak következtében, hogy kedvezőtlenül alakult egyes gyógyszereinek értékesítése, az eredmény közzététele után 3 százalékkal emelkedett. A cég mindennek nyomán az év egészében a korábbi 9 helyett már 10 százalékos nyereségnövekedést vár az év egészében 1,25 euró/dolláros árfolyamot feltételezve. Az elemzők azonban rámutatnak, hogy az euró erősödése kedvezőtlenül érintheti a céget.

Csökkenő megtakarítások

Egészségügyi költségeik emelkedése miatt kevesebbet tudnak nyugdíj-megtakarítási számláikra és általában hosszú távú kiadásaikra félretenni az amerikaiak - derül ki egy most közzétett felmérésből. E szerint az amerikaiak 63 százaléka tapasztalta tavaly, hogy nőttek azok az egészségügyi költségek, amelyeket maguknak kell fedezniük. Ezen a csoporton belül 30 százalék volt kénytelen csökkenteni a nyugdíjra félretett összeget és több mint 50 százalék a háztartási kiadások visszafogásával kompenzálta a veszteséget. Ez már a második év, amikor csökkennek a megtakarítások az országban, ami nyugtalanító, mivel azt jelenti, hogy a lakosság többet költ, mint amennyit keres - állapította meg a felmérésre megbízást adó Principal Financial Group pénzügyi szolgáltató cég illetékes vezetője. Az amerikaiakat ma már sokkal kevésbé izgatja az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás vagy a szolgáltatások minősége, mint az ár - tette hozzá. Az egészségügyi kiadások emelkedése a jövő évi amerikai elnökválasztás legfőbb belpolitikai témája lesz, miután előrejelzések szerint az egészségügyi kiadások 2015-ben elérik a 4000 milliárd dollárt, azaz a GDP 20 százalékát. Nagy-Britanniában a háztartások az emelkedő jelzáloghitel-kamatok miatt kénytelenek visszafogni mind megtakarításaikat, mind újabb hitelfelvételeiket. A megtakarítások jelenleg a jövedelmek 3,1 százalékát teszik ki, ami némi növekedést jelent az első negyedévi 2,1 százalékhoz képest, de messze elmarad az elmúlt tíz év 6 százalékos átlagától. Az elmúlt hónapokban négyszer is emelték a jelzáloghitelek kamatait, aminek következtében a törleszteni kénytelen családok átlagosan feleannyit tudnak megtakarítani, mint a hitelmentesek. A következő hónapokban várhatóan csökken a nyomás, mert a kamatok az előrejelzések szerint mostantól már csak lefelé mennek.

Száz dollár fölé emelkedhet az olajár

Eddig sosem látott magasságba, 92,22 dollárra emelkedett pénteken nap közben az olaj ára New Yorkban, majd az ugyancsak csúcsnak számító 91,86 dolláron zárt. A nyersanyag ára már a múlt szerdán áttörte a 90 dolláros határt az amerikai nyersolajkészletek csökkenésének hírére, de itt sem állt meg - ebben az Iránnal szemben elrendelt washingtoni szankciók játszották a főszerepet. Washington arra hivatkozva rendelt el szankciókat a világ negyedik legnagyobb olajexportőre ellen, hogy az iráni forradalmi gárda tömegpusztító fegyvereket terjeszt és támogatja a terrorizmust. A rendelkezés mintegy 20 személyt, illetve vállalatot jelöl meg, amelyekkel amerikai cégek nem létesíthetenek üzleti kapcsolatokat, emellett kizárja az amerikai piacról azokat a külföldi cégeket, amelyek ilyen kapcsolatokat tartanak fenn a megjelölt személyekkel és társaságokkal. Mindehhez hozzájárul, hogy Nigériában egy gerillatámadás miatt le kellett állítani a kitermelést egy napi 50 ezer hordó kapacitású olajkútnál. Az ár emelkedésében az is szerepet játszott, hogy a dollár pénteken tovább gyengült, mivel a piac arra számít, hogy a Fed a héten ismét kamatot csökkent. Az elemzők szerint a kereslet és a kínálat alakulása kevésbé indokolja az árrobbanást, mint a többi tényező, ráadásul az OPEC novembertől növeli a kínálatot, és olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a későbbiekben újabb emelésről fog határozni. A nyersanyagpiacon jól érzékelhetően augusztusban kezdődött el a hossz, amikor a Fed leszállította a diszkontkamatlábat. Az olajpiaci szereplők az ár további emelkedésére játszanak. Elemzők szerint ha a mostani lendület 95 dollár fölé viszi a jegyzést, akkor 100 dollárig már meg sem áll. Az olaj elmúlt időszakban tapasztalt drágulásának hatására az áram ára máris rekordszintre, megawattóránként 61,95 euróra emelkedett pénteken a legnagyobb európai árampiacon, Németországban. Ráadásul a földgáz ára hat hónapos késéssel követi a nyersolajét, ami azt jelenti, hogy a német gázerőművek jövőre még többet lesznek kénytelenek fizetni a nyersanyagért.