Jelentősen felgyorsult az infláció az eurózónában, a gazdasági hangulat viszont romlott és lelassult a feldolgozóipar növekedése, az Európai Központi Bank (ECB) kormányzó tanácsa így csütörtökön komoly dilemma elé kerül a kamatdöntés meghozatalakor. Az év/éves infláció a szeptemberi 2,1-ről 2,6 százalékra gyorsult októberben az Eurostat múlt szerdán közzétett előzetes becslése szerint, jócskán felülmúlva mind a 2,3 százalékos elemzői várakozásokat, mind az ECB 2 százalékos plafonját. Szakértők elsősorban az élelmiszerárak megugrására, másodsorban az olajár további emelkedésére vezetik vissza a 2005 szeptembere óta nem látott magas értéket. A munkanélküliség az augusztusi 7,4-ről szeptemberben 7,3-ra csúszott vissza, ami 15 éve a legalacsonyabb érték. A gazdasági hangulat viszont tovább romlott az Európai Bizottság ugyancsak szerdán közzétett adatai szerint: az index értéke, amely az augusztusi 110 pontról szeptemberben 106,9 pontra esett, októberben 19 havi mélypontra, 105,9 pontra csökkent. Ugyancsak kedvezőtlen hír, hogy az RBS/NTC által kalkulált feldolgozóipari menedzserindex (PMI) októberben az előzetes becslésnek megfelelően kétéves mélypontra, 51,5 pontra esett a szeptemberi 53,2-ről. 2004 novembere óta ez volt a legerőteljesebb csökkenés.
Az infláció váratlan megugrása a jelenleg 4 százalékon álló irányadó kamat emelésére ösztönözné az ECB-t, ám a kedvezőtlen makroadatok és az euró magas árfolyama várhatóan visszatartja ettől a bank döntéshozóit. Vitor Constancio, az ECB kormányzó tanácsának tagja úgy nyilatkozott, hogy az olajár emelkedése - aminek befolyásolása kívül esik a bank hatókörén - stagflációhoz, azaz a gazdaság stagnálásával párosuló gyors inflációhoz vezethet az eurózónában. Ennek a kockázatát növelné a kamatemelés.
Gáti Tibor