Prága nem kér az euróból
Prága nem kér az euróból
Sikkasztással vádolják az orosz pénzügyminiszter-helyettest
A múlt csütörtökön őrizetbe vett Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettest azzal gyanúsítják, hogy egy bűnszövetkezet tagja volt, amely több tíz millió dollár állami pénz elsikkasztására tett kísérletet - nyilatkozta a főügyészség égisze alatt működő vizsgálóbizottság szóvivője. Sztorcsak felelős Oroszország adósságpolitikájáért, ő tárgyalt a Párizsi Klubbal szemben fennálló tartozás visszafizetéséről, emellett ő felügyeli a 148 milliárd dollárra rúgó állami stabilizációs alapot. Vele egy időben őrizetbe vették V. Zaharovot, a Sodexim külkereskedelmi cég vezérigazgatóját és V. Volkovot, az Interregionális Befektetési Bank (MIB) elnökét is. Egyes források szerint szabálytalanságok történtek a Sodeximmel szemben fennálló állami kötelezettségek kiszámításakor, mások szerint a letartóztatás az orosz-iraki adósságügyletekkel áll összefüggésben. Moszkva elengedte az iraki adósságok legnagyobb részét, de továbbra is 10 milliárd dolláros követelése van a közép-keleti országgal szemben. Egyes megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy az ügy a decemberben esedékes parlamenti választásokkal áll összefüggésben. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a 2003-as választás idején zsarolás címén több rendőrtisztet tartóztattak le.
Az áramszektorban is dominanciára tör a Gazprom
Az Egységes Energiarendszer (EESZ) ellen kíván állni a Gazprom törekvésének, hogy jelentős szeletet kihasítson magának az orosz áramszektorból és ezzel meghiúsítsa a kormány átfogó reformterveit az ágazatban - jelentette ki Anatolij Csubajsz, az EESZ, azaz az orosz villamos művek vezérigazgatója. Jelentős károkat okozna a szektornak, ha a liberalizáció folyamata megfordulna és újabb monopólium jönne létre - tette hozzá a liberális nézeteiről ismert politikus, Borisz Jelcin egykori főtanácsadója a UBS svájci pénzügyi csoport által szervezett moszkvai befektetési konferencián felszólalva. Az EESZ 2001-ben megkezdett reformjának keretében feldarabolják a korábban vertikálisan felépített monopóliumot, privatizálják a vállalatokat, hogy valódi versenyhelyzetet teremtsenek és megnyissák az utat a külső befektetések előtt. A Gazprom azonban meghatározó szereplővé vált a folyamatban, ellenőrző pakettet szerzett a legfontosabb áramtermelő cégek, így a moszkvai és szentpétervári régió áramellátását végző vállalatok fölött. Az eddig kiépített hídfőállásokat pedig további terjeszkedésre próbálja használni. Februárban bejelentette, hogy e cégeket egyesíteni kívánja a Siberian Coal and Energy Company (SUEK) céggel. Ezzel egy 12 milliárd dollár értékű áramholding jönne létre, amely a fosszilis üzemanyaggal működő orosz áramtermelő kapacitás 40 százalékát tartaná a kezében. A fúzió azonban elakadt, mivel a két cég nem tud megegyezni a fúzió feltételeiről és egyelőre az orosz versenyhatóság sem hagyta jóvá az ügyletet. Az EESZ most egyesíteni kíván két moszkvai áramszolgáltató vállalatot, amelyekben a Gazpromnak 30-30 százalékos tulajdonrésze van és a vállalat többségi tulajdonát a moszkvai városi helyhatóságnak kívánja felajánlani eladásra. Csubajsz szerint emellett még jövő július előtt megfelelő jogszabályokat kellene hozni, amivel megakadályozható az újabb monopólium létrejötte. A Gazprom növekvő szerepe miatt mindenesetre máris csökkent a külföldi tőke érdeklődése a szektor iránt.
Csökkent az ipari termelés az USA-ban
Októberben 0,2 százalékkal csökkent az ipari termelés az Egyesült Államokban a szeptemberi 0,2 százalékos emelkedés után, ami arra utal, hogy a kiskereskedelem visszaesése a termelés visszafogására készteti a gyárakat. Január óta ez volt a legnagyobb mértékű visszaesés, az elemzők 0,1 százalékos növekedésre számítottak. A feldolgozóipari kibocsátás 0,4 százalékkal csökkent a szeptemberi 0,2 százalékos zsugorodás után. A gépjárművek és gépjárműalkatrészek gyártása 1,0 százalékkal csökkent a szeptemberi 3,0 százalékos esést követően. Az adatok az elemzők szerint arra utalnak, hogy a lakáspiac hosszabb ideje tartó gyengélkedése most más szektorokra is kihat. Randall Kroszner, a Fed kormányzója szerint mindazonáltal az USA gazdasága újabb kamatcsökkentés nélkül is vissza tud térni jövőre a rendes kerékvágásba.
Nem ígért emelést az OPEC
A szervezet továbbra is elegendő olajjal látja el a piacot - hangsúlyozza a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) vezetőinek Rijádban tartott hét végi csúcsértekezletéről kiadott közlemény. A dokumentum nem ígéri a kitermelés növelését annak ellenére, hogy a kőolaj ára közel 40 százalékkal emelkedett augusztus közepe óta. A kartell november elején korábbi ígéretének megfelelően napi ötszáz hordóval növelte a kitermelést. A szervezet további akciókra szólított fel a szegénység leküzdése érdekében és aggodalmát fejezte ki a klímaváltozás miatt. A tanácskozáson Abdullah szaúdi király 300 millió dollárt ajánlott fel klímakutatás céljára. A közlemény egyes tagállamok, köztük Irán javaslata ellenére nem tesz említést a dollár gyengélkedéséről, ami kedvezőtlenül érinti az olajtermelő országok exportbevételeit. A tagországok egy része azonban attól tartott, hogy egy ilyen kitétel csak tovább gyengítené az amerikai fizetőeszközt. Ugyancsak leszavazták azt a felvetést, hogy az olaj árát több valutában is megadják. A líbiai olajminiszter a tanácskozáson bejelentette, hogy a szervezet olajminiszterei december 5-én Abu Dzabiban tartandó ülésén a kitermelési kvóta mellett a dollár árfolyamáról is tárgyalni fognak.
Módosítják az uniós agrárpolitikát
Az Európai Bizottság (EB) módosításokat kíván végrehajtani a közös agrárpolitika (CAP) terén, amik egyebek között az EU 2004 óta végbement bővítése miatt, továbbá a nemzetközi piacok átalakulása, a klímaváltozás és a különböző környezetvédelmi kihívások miatt váltak szükségessé. A tervezetet Mariann Fischer Boel agrárbiztos holnap fogja bejelenteni - írta az MTI-Eco. Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy nem a 2003-ban bevezetett új rendszer radikális átalakításáról van szó, csak kisebb módosításokról: nem változtatnak az eredeti elveken, mint amilyen a támogatások csökkentése és a termeléstől való elválasztása. A változtatások nyertese várhatóan a vidékfejlesztési politika lesz, amelyre jelentős összegeket csoportosítanak át a közvetlen támogatások keretéből. Várhatóan elsősorban a nagy összegű közvetlen agrártámogatások fognak csökkenni. Értesülések szerint a 300 ezer euró fölötti kifizetéseknél 45, a 200-300 ezer közöttieknél 25, a 100-200 ezer közöttieknél 10 százalékos csökkentésre lehet számítani. Ez elsősorban Németországot és néhány más nagyobb tagállamot érint, Magyarországot csak kisebb mértékben. Emellett egyszerűsíteni kívánják a közvetlen kifizetések rendszerét, egyebek között az egységesebb területalapú támogatás bevezetésével. Az elképzelések szerint már a mostani költségvetési időszak végére, azaz 2013-ra megszűnik minden exportszubvenció. A felülvizsgálatot az állam- és kormányfők határozták el azt követően, hogy a nagy összegű támogatások miatt néhány befizető ország majdnem megvétózta a 2007-2013-as uniós költségvetést.
A FIAT 500-as lett az év autója
A megújított FIAT Cinquecento, vagyis az 500-as a 2008-as év autója 58 európai autós újságíró szavazata alapján - jelentette be tegnap weboldalán az Autovisie holland autóslap. Az idén júliusban bemutatott olasz kisautó a Mazda 2-t és a Ford Mondeót megelőzve került az első helyre. Az eredményt hivatalosan hétfőn jelentik be. Az újságírók az utolsó tizenkét hónapban forgalomba került új autók közül választják ki 1964 óta évről évre a szerintük legkiemelkedőbb modellt - tavaly ez a Ford S-MAX volt. A FIAT-csoport autói a mostanival együtt tizenkettedik alkalommal nyerték el a marketingszempontból nagyon fontosnak tartott címet.
Újra felütötte a fejét a madárinfluenza Nagy-Britanniában
Rosszabbkor nem is jöhetett volna a hír a brit pulykatartók számára: éppen a karácsonyi szezon előtt a kelet-angliai Suffolk megyében lévő Diss közelében lévő pulykafarmon madárinfluenza ütötte fel a fejét. Ráadásul Fred Landeg főállatorvos és a brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium (DEFRA) tegnap megerősítette, hogy a fertőzést az emberre is veszélyes H5N1-es vírus okozza. A farmon található madarak mintegy 10 százaléka pusztult el egyetlen éjszaka alatt. A hatóságok három kilométeres körzetben védelmi zónát és tíz kilométeres körzetben felügyeleti zónát hoztak létre és elrendelték a védelmi zónában található mintegy ötezer pulyka, ezer kacsa és ötszáz liba leölését. A fertőzés eredete egyelőre nem ismeretes, minden lehetséges forrást megvizsgálunk - nyilatkozta Landeg. Az Európai Bizottság tegnap este kiadott közleményében jóváhagyta a brit hatóságok által elrendelt intézkedéseket. Utoljára februárban azonosították a H5N1 vírus egy altípusát ugyancsak egy suffolki baromfitelepen, akkor 160 ezer szárnyast öltek le, hogy megakadályozzák a betegség terjedését. A brit hatóságok legvalószínűbb forrásként akkor Magyarországot jelölték meg, ahonnan a fertőzött madarat a szigetországba vitték. Az embereket is megfertőzni képes H5N1 vírus 2003 óta 203 halálos áldozatot követelt világszerte, és több millió madár pusztulásával, illetve elpusztításával járt.
Zsarolja az EU-t a Gazprom?
Hosszabb távon komoly veszélybe sodorhatja az Európai Unió gázellátását az a brüsszeli javaslat, amellyel meg kívánják akadályozni, hogy a Gazprom tulajdont szerezzen az uniós országok gázelosztó rendszerében - jelentette ki tegnap Alekszandr Medvegyev, az orosz gázmonopólium elnökhelyettese Rómában az energetikai világkongresszuson. Az Európai Bizottság szeptemberben elfogadott jogszabálytervezete értelmében az EU-n belül az áram- és gáztermelést el kell választani az elosztástól, és az EU-n kívüli cégek is csak akkor fektethetnek be az energiaszektorban, ha eleget tettek ennek a követelménynek. A Gazprom arra törekszik, hogy nagyobb szerepet kapjon az uniós országok gázszállítási rendszerében, az érintett országok vezetői azonban több ízben aggodalmukat fejezték ki ezekkel a tervekkel kapcsolatban. Az orosz cég szállításai az EU gázszükségletének mintegy egynegyedét fedezik.
Peking rekordszintre lökte az eurót
Eddig nem látott magasságba, 1,47 dollárra emelkedett az euró árfolyama tegnap, miután Peking jelezte, hogy 1430 milliárd dollárra rúgó devizatartalékát az eddiginél nagyobb arányban kívánja a közös európai valutában tartani. Devizatartalékaink összetételét úgy kell meghatároznunk, hogy egyes valuták felértékelődése kompenzálja mások gyengülését: az euró árfolyama emelkedőben van, a dolláré pedig csökkenőben - jelentette ki Cseng Szi-vej, a parlament állandó bizottságának alelnöke egy pénzügyi fórumon. A kínai devizatartalékok összetétele nem nyilvános adat, de elemzők szerint 65-70 százalékát dollárkötvényekben tartják, és csak kisebb hányad jut az euróra. Az euró az elmúlt hetekben jelentősen erősödött a dollárhoz képest annak nyomán, hogy a Fed kétszer is kamatot csökkentett, és a piacot továbbra is aggasztják a másodlagos jelzálogpiaci válság esetleges további gazdasági következményei. Az euró erősödése következtében tegnap gyengültek a részvények az európai tőzsdéken: a 300 vezető részvényt tartalmazó FTSEurofirst-index kora délután 0,8 százalékos mínuszban volt. Oroszország már korábban jelentősen diverzifikálta devizatartalékait: az olajbevételekből képzett úgynevezett stabilizációs alap 45-45 százalékban dollárban és euróban, 10 százalékban fontban tartja befektetéseit. A dollár gyengülése monetáris politikai problémákat okoz a Perzsa-öböl partján lévő arab országokban, köztük Szaúd-Arábiában is, miután ezek az államok a dollárhoz kötötték valutaárfolyamukat. A befektetők ugyanis arra játszanak, hogy ezek az országok kénytelenek lesznek felértékelni fizetőeszközüket a dollárhoz képest, így felgyorsult a tőkebeáramlás a térségbe, ami viszont megnövelte az inflációs nyomást. A szaúdi központi bank ezért - először nem követve a Fed döntését - a múlt héten változatlanul hagyta az 5,5 százalékon álló irányadó repokamatot és megemelte a kötelező banki tartalékrátát.