BUX 135930.47 0,02 %
OTP 42960 0,47 %
header

Gáti Tibor

10.
25.
23:59

Lassult, de tovább száguld a kínai gazdaság

Csak kissé lassult a növekedés Kínában a harmadik negyedévben, a szakértők további kamatemelést és egyéb szigorító intézkedéseket tartanak szükségesnek. A GDP 11,5 százalékkal bővült a második negyedévben regisztrált, 12 éves rekordot jelentő 11,9 százalék után, de az egész évi növekedési ütem várhatóan így is a legmagasabb lesz 1993 óta, amikor 13,1 százalékot regisztráltak. Ez már az ötödik egymást követő év, amelyben két számjegyű a növekedés tempója, amit az elemzők három kulcsszóval magyaráznak: iparosodás, urbanizáció és globális léptékben is óriási erőt képviselő feldolgozóipar. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy az idén - Németországot megelőzve - a kínai a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válik az Egyesült Államok és Japán után, emellett az IMF szerint ebben az esztendőben már nagyobb mértékben járul hozzá a világgazdaság növekedéséhez, mint az USA. Mindazonáltal ma már kevesen kételkednek abban, hogy a növekedés és az infláció üteme egyaránt túl gyors, és a gazdaságot a túlhevülés veszélye fenyegeti. Az év/éves infláció a tegnap megerősített adatok szerint az évtizedes csúcsot jelentő augusztusi 6,5-ről szeptemberben 6,2 százalékra mérséklődött, de még mindig rendkívül magas. Ven Csia-pao miniszterelnök szerdán ismét ígéretet tett a gyeplő meghúzására, hogy csökkentsék az inflációs nyomást és lassítsák a befektetéseket, amelyek a növekvő környezetszennyezés és energiafogyasztás fő forrását jelentik. A kínai jegybank az idén már háromszor szigorított, és az elemzők szerint még az év vége előtt ismét kamatot emel.

Szerző(k):
Gáti Tibor
10.
25.
23:59

Az élelmiszerimport liberalizálásával az infláció ellen

Az orosz kormány az alapvető élelmiszerek árának befagyasztása után további lépéseket tett a gyorsuló infláció megfékezése érdekében. Az élelmiszer-biztonságért is felelős orosz állat- és növény-egészségügyi hivatal (Rosszelhoznadzor) bejelentette, hogy megnyitja a belföldi piacot a külföldi termelők előtt. Hárommal bővítették azoknak az ukrán tejgazdaságoknak a listáját, amelyek szállíthatnak Oroszországba, így az összesen 28 tejgazdaság közül tíznek van engedélye. A hivatal emellett több országnak, köztük Magyarországnak is engedélyezte a hússzállítást, sőt még a tíz éve húsimport-feketelistán lévő Kínának is lehetővé tették, hogy nyúlhúst szállítson az országba. Ez 180 fokos fordulatot jelent az eddigi gyakorlathoz képest, hiszen a Rosszelhoznadzor az elmúlt két évben sorra tiltotta meg a hús, a tejtermékek, a hal és a rizs importját a különböző országokból, ami az élelmiszerárak emelkedéséhez vezetett. A szövetségi vámhivatal - ritkán tapasztalt szabadpiaci hevületről téve tanúbizonyságot - a vámfizetés átmeneti felfüggesztését javasolta az év végéig az alapvető élelmiszerek, azaz a tejtermékek, a húsáruk, a tojás, a hal, a cukor, a búzaliszt és a tea tekintetében. Ez 500 millió dollár megtakarítást jelent az importőrök számára. Az alapvető élelmiszerek árának egy nappal korábbi befagyasztását azonban azóta számos kritika érte. Maga Alekszej Kudrin pénzügyminiszter is bírálta a lépést: a kormánynak szerinte befagyasztás helyett stabilizálnia kellene az árakat. Az árak emelkedése a nemzetközi élelmiszerpiacon hosszú távú jelenség, ami új lehetőségeket kínál az orosz termelők számára is. A szakértők és az üzleti élet képviselői szintén nemtetszésüknek adtak hangot: az intézkedés az orosz üzleti szövetség becslései szerint mintegy 20 milliárd rubel veszteséget okoz a termelőknek, ami több, mint a mezőgazdaság teljes állami támogatása, ezenkívül akadályozza az agrártermelés és a kereskedelem növekedését.

Szerző(k):
Gáti Tibor
10.
24.
23:59

Története legnagyobb veszteségét szenvedte el a Merrill Lynch

Közel százéves történetének legnagyobb veszteségét volt kénytelen elkönyvelni a Merrill Lynch az idei harmadik negyedévben, miután 7,9 milliárd dollárt kellett leírnia másodlagos jelzáloglevelei, kötvényei és a tőkeáttételes felvásárlásokhoz nyújtott hitelei után. A veszteség nagy része az úgynevezett fedezett hitelkötelezettségek (CDO-k) és a másodlagos jelzáloghitelek, azaz a kétes hitelképességű ügyfeleknek nyújtott hitelek értékének leírásából származik. A nettó veszteség 2,24 milliárd dollár, azaz részvényenként 2,82 dollár volt, ami többszöröse az elemzők által október elején prognosztizált 45 centnek. Az elmúlt hat évben ez volt az első veszteséges negyedéve a Merrillnek, egy évvel ezelőtt még 3 milliárd dollár volt a nyereség. Az árbevétel 9,83 milliárdról 577 millió dollárra apadt. A cég ezzel az eredménnyel meglehetősen rossz bizonyítványt állított ki magáról a kockázatkezelés tekintetében - mutatnak rá az elemzők. A Merrill az egyetlen nagy Wall Street-i cég, amely veszteséges volt a harmadik negyedévben, miután egymagában nagyobb összeget volt kénytelen leírni, mint a többiek, amelyek együttesen 3,6 milliárd dollárt írtak le. Ráadásul a folytatás is meglehetősen bizonytalan, miután a cégnek összesen 15,2 milliárd dollárnyi CDO- és 5,7 milliárd dollárnyi jelzáloghitel-kintlevősége van.

Szerző(k):
Gáti Tibor
10.
24.
23:59

Milliárdos károkat okoz a dél-kaliforniai tűzvész

Egyelőre megállíthatatlannak tűnik a Kalifornia déli részén pusztító tűzvész, amely tegnapig több mint 1600 lakó- és üzleti ingatlant pusztított el és Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó szerint további 68 ezer ingatlant veszélyeztet. Az ingatlanokban eddig okozott kár mintegy 900 millió dollár. Eddig 950 ezer ember kitelepítését rendelték el több mint 1500 négyzetkilométernyi területről Los Angeles és a mexikói határ között, ami a legnagyobb kitelepítési akció Kalifornia történetében. A viharos erejű szél és a 30 fok feletti nappali hőmérséklet miatt a nyolcezer tűzoltó sem tudja megakadályozni a tűz továbbterjedését, csak újabb gócok kialakulását próbálják megelőzni. A tűz eddig három halálos áldozattal járt, legalább 38 ember megsérült, Bush elnök tegnap az állam hét megyéjében rendelt el rendkívüli állapotot. A katasztrófa várhatóan nem fog károkat okozni a hagyományosan otthonbiztosítással foglalkozó biztosítóknak, amelyek eleve veszélyeztetettnek tekintik a térséget, ezért nem kötnek itt vagyonbiztosításokat. Más biztosítók azonban mintegy 500 millió dollárnyi biztosított vagyon után lesznek kénytelenek fizetni. A tényleges kár jóval meghaladja az elpusztult ingatlanvagyon értékét és a tűzoltás, valamint a kitelepítés költségeit, miután az érintett területen több száz vállalat állt le, köztük a Hewlett Packard Co., a Sony Corp., az elektronikai alkatrészeket gyártó ugyancsak japán Kyocera Corp. A kormányzó szerint az összveszteség akár a 42 milliárd dollárt is eléri. Az idegenforgalom terén ugyancsak komoly veszteségre lehet számítani. A dél-kaliforniai térség gazdasága ugyanakkor a szakértők szerint hosszú távon nem sínyli meg a tűzvészt, az építőiparnak például kifejezetten lökést ad az újjáépítés, amit a biztosítók által fizetett kártérítésből fognak finanszírozni.

Szerző(k):
Gáti Tibor
10.
24.
23:59

Megdobta a Whirlpool profitját a költségcsökkentés

A harmadik negyedévben 50 százalékkal emelkedett a világ legnagyobb háztartásigép-gyártója, az egyesült államokbeli Whirlpool Corp. nettó nyeresége a költségek csökkentése és az alacsonyabb adó miatt. Az USA lakáspiacának pangása miatt azonban visszaesett a belföldi kereslet a cég hűtő- és mosogatógépei iránt, amit nem tudtak ellensúlyozni a tengerentúli eladások. Az árbevétel lényegében változatlan, 4,84 milliárd dollár maradt, noha az elemzők 5,08 milliárdra számítottak. A részvény árfolyama emiatt mintegy 5 százalékkal gyengült az eredmény közzététele nyomán. Észak-Amerikában 8 százalékkal, 2,9 milliárd dollárra esett a forgalom és 24 százalékkal csökkent az üzemi nyereség, Európában azonban 12 százalékkal, 1 milliárd dollárra emelkedett az árbevétel és 47 százalékkal az üzemi eredmény.

Szerző(k):
Gáti Tibor
10.
24.
23:59

Központilag szabályozzák az orosz élelmiszerárakat

Az orosz kormány állami árszabályozást vezet be az alapvető élelmiszereknél, amivel meg akarja akadályozni a fogyasztóiár-spirál felgyorsulását a december 2-án esedékes parlamenti választások előtt. Ennek érdekében a legnagyobb orosz élelmiszer-kiskereskedelmi cégek és agrártermelők megegyeztek, hogy az év végéig az október 15-ei szinten befagyasztják az árakat egyes kenyér-, sajt-, tej-, tojás- és étolajfajták esetében. A kereskedők 10 százalékban maximálják árrésüket. A megállapodást a kormánynak is jóvá kell hagynia. Az árszabályozásnak ez a módja megfigyelők szerint leginkább a szovjet időkre emlékeztet. A mezőgazdasági minisztérium szerint bár a megállapodások önkéntesek, de az érdekeltek közölték, hogy komoly nyomást gyakoroltak rájuk. Mindenki számára világos, hogy a választási kampány miatt van szükség erre - mondta egy névtelenséget kérő élelmiszer-ipari vállalati vezető. A gazdasági tárca ugyanakkor cáfolta azokat az értesüléseket, hogy 30 százalékra emelné a búza exportvámját a kenyér és a liszt további drágulásának megakadályozása érdekében. Jelenleg nincs szükség erre, egyelőre vizsgáljuk a helyzetet - nyilatkozta Elvira Nabiullina gazdasági miniszter. Az exportvám jelenleg 10 százalék, de tonnánként legalább 22 euró. A búza drágulása megdobta a kenyér, a liszt és egyéb búzából készült élelmiszerek árát, ezenkívül csak szeptemberben 13,5 százalékkal drágult az étolaj, 9,4 százalékkal a vaj és 7,2 százalékkal a tej. Amióta Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy az Egységes Oroszország párt vezetőjeként kíván részt venni a december 2-ai választásokon, nyilvánvalóvá vált, hogy a voksolás valójában az ő személyes népszerűségét jelző népszavazássá válik. Márpedig Oroszországban a lakosság jelentős részének meglehetősen alacsony a jövedelme, és a nyugdíjak is igen szerények, így az alapvető élelmiszerek további drágulása alááshatja Putyin 80 százalék feletti támogatottságát. A kormány emellett általában is meg akarja fékezni az árak emelkedését. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter a napokban közölte, hogy tízszázalékos inflációra számít idén, noha a kormány és a jegybank eredetileg nyolc százalékot tervezett.

Szerző(k):
Gáti Tibor
10.
23.
23:59

Felgyorsulhatnak a reformok Lengyelországban

A költségvetési hiány gyors lefaragását ígéri a jobbközép liberális Polgári Platform (PO), amely az előrehozott választásokon súlyos vereséget mért a partnereivel eddig kormányzó konzervatív-nacionalista, jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) pártra Lengyelországban. Donald Tusk, a PO vezetője a kampány során azt ígérte, hogy vállalkozásbarát politikát fog folytatni, csökkenti a bürokráciát és felgyorsítja a privatizációt. A PO vezetői azt is jelezték, hogy az új kormány - Brüsszellel folyamatosan hadakozó elődjével szemben - EU-barát politikát kíván folytatni és minél gyorsabban megteremti az eurócsatlakozás feltételeit. A választás eredménye jó hír Európának - nyilatkozta Berlinben Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament német kereszténydemokrata elnöke, aki szerint a kormányváltás a német-lengyel viszonyban is javulást hozhat. A tegnap közzétett végleges eredmény szerint a PO a szavazatok 41,5 százalékát szerezte meg, míg a PiS csak 32,1 százalékot. Rajtuk kívül a Lengyel Parasztpárt (PSL) és a Baloldal és Demokraták (LiD) jutottak be a parlamentbe. Az eddigi két kisebb koalíciós párt, az Önvédelem és a Lengyel Családok Ligája (LPR) nem érte el az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A választási részvétel az 1989-es fordulat óta a legmagasabb, 53,8 százalékos volt. A PO közölte, hogy napokon belül koalíciós tárgyalásokat kezd a PSL-lel. A két párt együttesen 239 mandátummal rendelkezik a törvényhozás 460 tagú alsóházában, a nem éppen piacpártiságáról ismert centrista párttal azonban várhatóan nem lesz könnyű megegyezésre jutni a kormányprogramot illetően. A LiD korábban közölte, hogy nem kíván részt venni a kormányban. Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök elismerte pártja vereségét. Az eredmény azt jelenti, hogy a szejm eddigi ellenzéki pártjai a 2010-ig még hivatalban maradó Lech Kaczynski államfő vétóit is felül tudják bírálni a PiS szavazataival szemben.

Szerző(k):
Gáti Tibor
10.
18.
23:59

Kikerül az EU a vákuumból

A viták ellenére igen valószínű, hogy az uniós csúcstalálkozó mai második napján jóváhagyják a reformszerződést és ezzel az Európai Unió kikerül az alkotmány korábbi leszavazása után kialakult politikai vákuumból. A szerződés biztosítja, hogy a jelenleg 27 tagú unió működőképes legyen és a további bővítések se fékezhessék az integrációt. A döntéshozatalban korlátozzák a vétójogot, több hatáskör jut az Európai Parlamentnek, állandó elnöke lesz a Tanácsnak és létrehozzák a külügyi főmegbízott posztját. A világ pénzügyi vezetői mától négy napon keresztül Washingtonban tanácskoznak. A G7-országok pénzügyminiszterei ma egyebek között a dollár gyengélkedését, a hitelpiaci válság utáni pénzpiaci helyzetet vitatják meg, utána a Világbank és az IMF háromnapos közgyűlésén a két szervezet új stratégiája lesz terítéken. 5. oldal

Szerző(k):
Gáti Tibor
10.
18.
23:59

Ma megszülethet az EU reformszerződése

A számos bizonytalanság ellenére igen valószínű, hogy az EU ma estére kikerül az alkotmány korábbi leszavazása után kialakult politikai vákuumból. A reformszerződés körüli nézeteltérések nem olyan drámaiak, hogy az EU-vezetők megengedhetnék maguknak a kudarcot. A szerződés ebben a formájában talán kevésbé ambiciózus, mint az alkotmány lett volna, hiszen nincs szó a föderalizmusra vagy az államiságra utaló olyan jelképekről, mint a zászló és a himnusz, ám az eredetileg hat tagállamra szabott kereteket kitágítja, így működőképessé teszi a jelenleg 27 tagú uniót és gondoskodik arról, hogy a további bővítések se fékezhessék az integrációt. Így a többségi döntések válnak általánossá, a vétójog lehetőségét a kül- és védelempolitikára korlátozva több hatáskör jut az Európai Parlamentnek, állandó elnöke lesz a Tanácsnak (a jelenlegi féléves elnökségi rotáció helyett), és létrehozzák a külügyi főmegbízott posztját az uniós külpolitika koordinálására. Ezzel az alig "lebutított" változtatással sikerül elejét venni, hogy ott is kiírjanak népszavazást, ahol erre különben nem kellene sort keríteni, viszont Beethoven Öröm ódája - az EU egységét hangsúlyozandó - továbbra is elhangozhat. A bizonytalanságot a szokásos bazárlégkör okozza, bár José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a csúcsból "nem lesz lisszaboni ütközet". A tagállamok szeretnének további engedményeket kicsikarni annak fejében, hogy rábólintanak a reformszerződésre. Varsó ragaszkodik ahhoz, hogy a szavazások során kisebbségben maradó országok kérhessék a számukra előnytelen döntés két évvel történő elhalasztását. Olaszország elégedetlen az Európai Parlament képviselői száma elosztásának módjával, mert először az EU történetében kevesebb helyet kapna, mint a többi nagy - tükrözve egyébként a népességszámban megmutatkozó különbséget. Ausztria engedélyt akar kapni a külföldi egyetemisták számának korlátozására, Bulgária pedig ahhoz ragaszkodik, hogy a közös pénz, az euró bolgár helyesírását (evro) is elfogadják. E témák mellett szinte eltörpülnek a globalizációs kihívásokra adandó uniós válaszok, továbbá az energiafüggőség csökkentésére és az uniós energetikai piac védelme céljából asztalon lévő javaslatok megtárgyalása.

Szerző(k):
Gáti Tibor