Gáti Tibor

Vissza kell térítenie a román államnak a regisztrációs adót

Visszakaphatja a külföldről behozott autójára kivetett regisztrációs adót egy aradi férfi, aki első fokon pert nyert a helyi adóhivatallal szemben. Ilie Iluna Ausztriában vásárolt júliusban 9700 euróért egy 2002-ben gyártott személygépkocsit, amely után 6280 lej (mintegy 1940 euró) regisztrációs adót kellett fizetnie. A bíróság három hónapig tartó tárgyalás után hozott döntésében kötelezte a román államot, hogy fizesse vissza az adót, mivel a gépkocsit már forgalomba helyezték az EU egyik tagállamában - tudósított az MTI-Eco. Az ítélet még nem jogerős, a pénzügyminisztérium már be is jelentette, hogy fellebbez. Kovács László adóügyi biztos úgy nyilatkozott, hogy a román kormánynak vissza kell fizetnie az idén autót vásárlóknak felszámolt regisztrációs adót még akkor is, ha az ország később az európai normáknak megfelelően módosítja az erre vonatkozó jogszabályt. Varujan Vosganian román gazdasági és pénzügyminiszter a múlt héten kijelentette: Románia nem téríti meg az év elejétől mostanig befizetett regisztrációs adót, szerinte ugyanis ennek nincs jogi alapja. Megerősítette azonban, hogy a román kormány módosítani fogja a regisztrációs adót, úgy, hogy annak szintjét a gépkocsi értéke alapján határozza meg.

A Fed csak kicsit enyhített

A Federal Reserve kedden a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,25 százalékra mérsékelte az irányadó egynapos kamatot és ugyancsak 25 bázisponttal, 4,75 százalékra a bankoknak felszámolt diszkontkamatlábat.

Nem adja fel Romániában a Rosia Montana

Újabb hat romániai településen hozna felszínre aranyat a verespataki bányaberuházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyesvállalat. Richard Young, a vállalat gazdasági igazgatója a Cotidianul című lapnak úgy nyilatkozott, hogy már kérvényezték is a kitermelési engedélyeket - írta az MTI-Eco. Huszonöt év múlva is itt leszünk - hangoztatta Young, aki szerint fontolgatják azt a lehetőséget, hogy bevezessék a bukaresti tőzsdére is az RMGC anyavállalatát, a Gabriel Resources-t. Az RMGC valamennyi szakértőjét Romániába hozta, hogy új stratégiát dolgozzanak ki a verespataki kitermeléshez szükséges engedélyek beszerzésére. A bukaresti környezetvédelmi minisztérium nemrég felfüggesztette a terv jóváhagyási folyamatát. Alan Hill, az RMGC elnöke szerint a kulisszák mögött egy magyar cég vár arra, hogy a verespataki kitermelési engedély megszerzésére vonatkozó kérvényt nyújtson be. Hill az RMDSZ politikusait tette felelőssé a kudarcért, s konkrétan Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Eckstein-Kovács Péter szenátor nevét említette. A magyar képviselők törvénytervezetet terjesztettek a parlament elé, amely betiltaná a ciánt használó bányászati technológiák alkalmazását, ezt azonban még nem fogadta el a törvényhozás.

Európában a hitelszövetkezetek

A hitelszövetkezeti mozgalom gondolata a német Friedrich Wilhelm Raiffeisentől származik, aki 1864-ben alapította meg az első agrárhitel-szövetkezetet Darlehnkassen-Verein néven, amely a régió lakossága körében folytatott betétgyűjtést és a gazdáknak nyújtott hiteleket. A helyi közösségekben működő hitelszövetkezetek előnye az volt, hogy közvetlen információkkal rendelkeztek az ügyfelek anyagi helyzetéről, így alacsony kamattal tudtak hitelt nyújtani, emellett kis költséggel működtek, az intézmények irányítói például nem kaptak fizetést. Jelenleg a világ számos országában működnek szövetkezeti bankok, Európában is több helyen. Németországban és Ausztriában a DZ Bank AG (Deutsche Zentralgenossenschaftbank) a WGZ-Bankkal együtt jelenleg 1400 szövetkezeti bank központi adminisztrációját jelenti. Az osztrák Raiffeisen Zentralbankot (RZB) 1927-ben alapították és jelenleg nyolc regionális bank (Raiffeisen Landesbank) tulajdonában van. A tizenöt közép- és kelet-európai országban leánybankokat működtető Raiffeisen International az RZB 70 százalékos tulajdonában van. Raiffeisen eszméje (a hazai Raiffeisen Bank nem ilyen formában működik) gyökeret vert Hollandiában is, ahol a XIX. század második felében sorra alakultak a mezőgazdasági hitelszövetkezetek, amelyek 1898-ban két nagy konglomerátummá egyesültek. Ezek fúziójából jött létre 1972-ben jelenlegi formájában a Rabobank, amelynek neve az egyik konglomerátum, a Raiffeisen-Boerenleenbank kezdőbetűiből áll össze. A pénzintézet jelenleg a hagyományos banki tevékenység mellett biztosítással, lízinggel és ingatlanokkal foglalkozik. Központja nem anyabankként, hanem egyfajta szolgáltató központként működik. A világ számos országában jelen van, bár tevékenységének súlypontja továbbra is Hollandia. Tavaly 10,5 milliárd eurós bevétel mellett 2,345 milliárd euró volt a nettó nyeresége. Alkalmazottainak száma 2006-ban 56 ezer volt. A bank ma már főként kis- és középvállalatoknak kölcsönöz, az agrárhitelek mindössze a hitelek 8 százalékát teszi ki. Jelenleg már csak 60 tényleges lakáshitel-szövetkezet működik a szigetországban, együttes mérlegfőösszegük 305 milliárd font. Franciaországban is több hitelszövetkezet működik, köztük a legismertebb a Credit Agricole, amely az ország legnagyobb bankcsoportja. Félig szövetkezeti bank, miután 41 regionális agrárhitel-szövetkezet többségi tulajdonában van. Alkalmazottainak száma 134 ezer, árbevétele tavaly 4,9 milliárd euró volt.

Megszorongatja a nyugati olajcégeket a kazah kormány

Kazahsztán azt követeli a Kasagan olajmező kiaknázását végző konzorciumtól, hogy fizessenek kártérítést vagy engedjék át a KazMunaiGas kazah állami olajtársaságnak részesedésük egy részét - közölte pénteken Nurszultan Nazarbajev államfő. Ez volt az első eset, hogy az asztanai vezetés egyértelműen a nyugati olajcégek tudtára adta, mire tart igényt. A kormány és az ENI olasz olajvállalat vezette konzorcium közötti viszály hónapok óta tart, miután elhúzódik az olajmező feltárása, és a kitermelés, amelynek 2005-ben meg kellett volna indulnia, leghamarabb 2010-ben kezdődik meg. A költségek a tervezett 57 milliárdról 136 milliárd dollárra nőttek. Az államfő szerint javaslata alapján mindenki számára megfelelő kompromisszum születhet, és hangsúlyozta, hogy nem áll szándékukban felmondani a konzorciummal kötött szerződést. Kérdés, mindez mennyire nyugtatja meg a befektetőket azt követően, hogy a kazah parlament a múlt hónapban törvényt fogadott el, amely felhatalmazza a kormányt, hogy módosítsa vagy felmondja a szerződést, amennyiben úgy látja, hogy az sérti a nemzeti érdekeket. A konzorciumban részt vevő vállalatok az elmúlt hetekben folyó tárgyalások során egy kivételével hajlandónak mutatkoztak lemondani részesedésük egy részéről, az amerikai Exxon Mobil azonban ellenzi ezt, márpedig a megállapodáshoz a résztvevők egyhangú jóváhagyása szükséges. Az ENI, a brit-holland Shell és a francia Total egyaránt 18,2, a ConocoPhilips 9,26, a japán Impex 8,33, a KazMunaiGas 8,3 százalékos részesedéssel rendelkezik a Kasagan projektben. A Kaszpi-tengeri olajmező kulcsszerepet játszik a kormány célkitűzésében, hogy 2017-ig megháromszorozza az ország olajkitermelését. A két fél korábban megegyezett, hogy december 20-a a megállapodás végső határideje. A kazah nyomást fokozza, hogy Karim Naszimov miniszterelnök közölte: meg fogják akadályozni, hogy a konzorcium bármely tagja eladja részesedését.

Szerény kamatcsökkentés várható az USA-ban

Novemberben a vártnál valamivel nagyobb mértékben javult a foglalkoztatás az Egyesült Államokban, ami enyhíti az aggodalmakat, hogy a lakáspiaci problémák miatt recesszióba zuhan a gazdaság. A washingtoni munkaügyi minisztérium pénteken közzétett adatai szerint 94 ezerrel nőtt az alkalmazottak száma az októberi 170 ezer után, noha a Bloomberg elemzői konszenzusa csak 80 ezerre számított. A munkanélküliségi ráta immár harmadik hónapja 4,7 százalék. A Michigani Egyetem ugyancsak pénteken közzétett hóközi bizalmi indexe mindazonáltal a vártnál nagyobb mértékben, 74,5 pontra esett a múlt havi 76,1 pontról. Ennél 15 éve csak egyszer volt rosszabb az eredmény: a Katrina hurrikán után. A foglalkoztatási adat hatására erősödött a dollár és emelkedtek a részvényindexek New Yorkban, amiben a másodlagos jelzáloghitelek kamatainak befagyasztására vonatkozó terv előző napi bejelentése is szerepet játszott. A munkahelyek számának növekedése kedvezően hat a fogyasztói kiadásokra, enyhítve a hitelpiac szűkülésének, az üzemanyagárak növekedésének és a lakásárak csökkenésének hatását. Az elemzők szerint bár lassul a gazdaság a negyedik negyedévben, a lefékeződés várhatóan nem ölt drámai mértéket. A recessziós aggodalmak enyhülésével a Fed holnap várhatóan csak 25 bázispontos kamatcsökkentésről fog dönteni, holott a piac korábban legalább ötven százalékos esélyt adott egy 50 bázispontos mérséklésnek. Máris számos bírálat érte a Bush elnök által csütörtökön bejelentett tervet, amelynek értelmében öt évre befagyasztanák a másodlagos jelzáloghitel-kamatokat. A kormányzat szerint ez mintegy 1,2 millió lakástulajdonost érinthet, akik nem lennének képesek kifizetni a magasabb törlesztőrészleteket, amikor 2008-ban és 2009-ben megemelkedik a felvett hiteleik után fizetendő kamat. A lépéssel a kormányzat a jelzálogpiaci válság további mélyülését kívánja elkerülni. A Henry Paulson pénzügyminiszter által kidolgozott terv értelmében azok, akik 2005. január 1. és 2007. július 31. között vettek fel jelzáloghitelt és a bevezető időszakban nem maradtak el a törlesztőrészletekkel, választhatnak a kamat befagyasztása, a hitel refinanszírozása vagy egy másfajta, biztosított hitelre történő átállás között. Az elemzők szerint azonban az 1,2 millió hitelfelvevőnek csak kis része lesz képes teljesíteni a befagyasztás feltételeit. Ráadásul a terv csak átmenetileg késlelteti a lakásárak zuhanását. Nem oldja meg ugyanis az alapvető problémát: a lakóingatlanok terén mutatkozó túlkínálatot. Egyes számítások szerint a használt lakások értéke 2009-ig 15 százalékot eshet a tavalyi csúcsponthoz képest, és a következő két évben mintegy 2,8 millió kölcsön marad kifizetetlen.

A kamatemelés is felmerült az ECB ülésén

Az Európai Központi Bank (ECB) tegnap a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta június óta 4,0 százalékon álló irányadó kamatát, miután a gazdasági növekedés lassulása és az infláció gyorsulása miatt úgy ítélte meg, hogy egyelőre sem szigorításra, sem enyhítésre nincs lehetőség. Az infláció az élelmiszer- és energiaárak emelkedése nyomán novemberben több mint hat éve nem látott szintre, 3 százalékra gyorsult - a bank a 2 százalékot alulról súroló mértéket tartja üdvösnek -, ugyanakkor az euró folyamatos erősödése és a hitelköltségek emelkedése fékezően hat a gazdaságra. Jean-Claude Trichet jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón - ugyancsak nem meglepő módon - úgy nyilatkozott, hogy az ECB döntéshozói készen állnak az árnyomás fokozódásának ellensúlyozására. Trichet hangsúlyozta, hogy a vágás fel sem merült - ennek különös jelentőséget ad, hogy a brit, illetve egy nappal korábban a kanadai jegybank másképp döntött -, sőt a Reuters beszámolója szerint kérdésre válaszolva azt is elmondta: a kamatemelés melletti vélemények is elhangzottak a kormányzó tanács ülésén. A nyilatkozat után ismét erősödött az euró a korábbi, nagyrészt a vártnál jobb egyesült államokbeli makroadatoknak betudható gyengülés után: az árfolyam 1,4635 dollárra is nőtt. Elemzők szerint a bank legfőbb célja, hogy csökkentse az inflációs várakozásokat, ezért ki akarja zárni a monetáris enyhítéssel kapcsolatos spekulációkat. A piac azonban várhatóan nem fogja komolyan venni a szigorú retorikát és arra a következtetésre jut, hogy az ECB végül is enyhíteni fog és nem szigorítani. A gazdaság a vártnál jobban lassul és a növekedés üteme jövőre hosszú idő után először 2 százalék alatt marad - mondta múlt pénteken Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa.

A brit jegybank már lazított

A brit jegybank (BoE) két év után először folyamodott a monetáris lazításhoz a gazdasági növekedés előmozdítása érdekében, 25 bázisponttal, 5,5 százalékra mérsékelve az irányadó kamatot a monetáris tanács tegnapi ülésén. A BoE döntéshozói a szolgáltató szektor novemberi megtorpanása, illetve a piaci kamatok emelkedése miatt félretették az inflációs kockázatokkal kapcsolatos aggályaikat. A kiadott közlemény szerint romlottak a pénzpiaci feltételek, szűkült a hitelkínálat a fogyasztók és a vállalatok számára, ami az általános lefékeződés kockázatával jár. (A jegybank korábbi előrejelzése szerint az idei, három százalékot meghaladó növekedés után jövőre jelentős lassulás következik.) Bár továbbra is fennáll az infláció gyorsulásának veszélye - áll a közleményben -, ez a gazdaság várható lassulása miatt egyre kevésbé valószínű. A fogyasztói bizalom a pénzpiaci zavarok nyomán 2004 óta a legalacsonyabb szintre süllyedt, és egy szerdán közzétett felmérés szerint meredeken zuhan a lakóingatlanok ára. Az elemzők szerint ez csak az első lépés volt, amit további hasonlók követhetnek, annál is inkább, mert a brit kamat még mindig a legmagasabb a hét legfejlettebb ország között. A döntés nyomán a font több mint kéthavi mélységbe esett a dollárhoz viszonyítva, és az euróhoz képest is gyengült.

Nem lesz recesszió

A fejlett ipari országokat több sokk is érte az elmúlt időszakban: felbolydultak a pénzpiacok, lehűlt a lakáspiac, megugrott az energiahordozók és nyersanya-gok ára, de mindez szerencsére olyan időszakban történt, amikor a nagyarányú foglalkoztatás gyors növekedést generált, növelte a jövedelmeket és a fogyasztást. Ezért a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a most közzétett féléves jelentésében azt tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy ha lassul is a dinamika, nem lesz recesszió a szervezethez tartozó országokban. Mindazonáltal nem lehet kizárni kedvezőtlenebb forgatókönyvet sem, ha a lakáspiaci recesszió az előre láthatónál nagyobb és kiterjedtebb, újabb problémákat generálna a pénzpiacokon vagy újabb lendületet kap a nyersanyagárak emelkedése - hangsúlyozza a jelentés. Az USA-ban a lakásszektor lehűlése nyomán jelentősen visszaesik a növekedés üteme, de a munkanélküliség csak kismértékben nő. Az infláció két éven belül elfogadható szintre mérséklődik. Az eurózóna ezzel szemben nagyobb viharok nélkül átvészeli a jelenlegi pénzpiaci zavarokat. A térség országaiban azonban csökkenteni kell az államháztartási hiányt, erősíteni kell a belső piacot és - amennyire lehet - a jelenleg szétszabdalt pénzügyi felügyeletet a növekedés előmozdítása érdekében. Japánban folytatódik a lassú növekedés és a gazdaság kilábal a deflációból. A gyorsan növekvő feltörekvő országokban, Kínában, Indiában és Oroszországban folyatódik az expanzió, bár nem olyan viharos ütemben, mint eddig. A visegrádi országok közül továbbra is a szlovák gazdaság lesz a leggyorsabb, bár némileg lassul a dinamika. Jelentősen lassul viszont - 2009-re a magyar szint alá - a cseh gazdaság, emellett Csehországban és Lengyelországban vigyázni kell az inflációs kockázatokra is.