Kazahsztán azt követeli a Kasagan olajmező kiaknázását végző konzorciumtól, hogy fizessenek kártérítést vagy engedjék át a KazMunaiGas kazah állami olajtársaságnak részesedésük egy részét - közölte pénteken Nurszultan Nazarbajev államfő. Ez volt az első eset, hogy az asztanai vezetés egyértelműen a nyugati olajcégek tudtára adta, mire tart igényt. A kormány és az ENI olasz olajvállalat vezette konzorcium közötti viszály hónapok óta tart, miután elhúzódik az olajmező feltárása, és a kitermelés, amelynek 2005-ben meg kellett volna indulnia, leghamarabb 2010-ben kezdődik meg. A költségek a tervezett 57 milliárdról 136 milliárd dollárra nőttek. Az államfő szerint javaslata alapján mindenki számára megfelelő kompromisszum születhet, és hangsúlyozta, hogy nem áll szándékukban felmondani a konzorciummal kötött szerződést. Kérdés, mindez mennyire nyugtatja meg a befektetőket azt követően, hogy a kazah parlament a múlt hónapban törvényt fogadott el, amely felhatalmazza a kormányt, hogy módosítsa vagy felmondja a szerződést, amennyiben úgy látja, hogy az sérti a nemzeti érdekeket.
A konzorciumban részt vevő vállalatok az elmúlt hetekben folyó tárgyalások során egy kivételével hajlandónak mutatkoztak lemondani részesedésük egy részéről, az amerikai Exxon Mobil azonban ellenzi ezt, márpedig a megállapodáshoz a résztvevők egyhangú jóváhagyása szükséges. Az ENI, a brit-holland Shell és a francia Total egyaránt 18,2, a ConocoPhilips 9,26, a japán Impex 8,33, a KazMunaiGas 8,3 százalékos részesedéssel rendelkezik a Kasagan projektben. A Kaszpi-tengeri olajmező kulcsszerepet játszik a kormány célkitűzésében, hogy 2017-ig megháromszorozza az ország olajkitermelését. A két fél korábban megegyezett, hogy december 20-a a megállapodás végső határideje. A kazah nyomást fokozza, hogy Karim Naszimov miniszterelnök közölte: meg fogják akadályozni, hogy a konzorcium bármely tagja eladja részesedését.
Gáti Tibor