Gáti Tibor

Újabb mélyponton a német munkanélküliség

Decemberben a vártnál lényegesen nagyobb mértékben csökkent a munkanélküliség Németországban, miután az iparvállalatok folytatták a létszámbővítést az elmaradt megrendelések teljesítése érdekében. Októberben - főként az export megugrása következményeként - a vártnál jobban nőtt a feldolgozóipari rendelésállomány. Az állástalanok száma a szezonális tényezőket figyelembe véve 78 ezerrel, 3,51 millióra esett, szemben az elemzők által várt 30-35 ezerrel. A munkanélküliek aránya az előző havi 8,6-ről 8,4 százalékra mérséklődött, ami 1993 márciusa óta a legalacsonyabb ráta. A munkanélküliség 2005 márciusában érte el a háború utáni csúcspontot 5,010 millió fővel, azóta azonban folyamatosan csökken a gazdasági növekedés és a munkaerő-piaci reformok következtében. Az elemzők szerint az idén folytatódik a foglalkoztatási helyzet javulása, de az eddiginél várhatóan kisebb ütemben, miután lassul a gazdasági növekedés és az erősödő béremelési nyomás fékezi a munkaerőpiac bővülését.

Megkezdődött a cseh államháztartási reform

Csehországban január elsején életbe léptek az államháztartási reform első intézkedései, amelyek egyebek között a deficit csökkentését célozzák. A GDP-arányos hiány a bevezetett intézkedések révén a tervek szerint a múlt évre tervezett 3,6-ről idén 2,95 százalékra, 70,8 milliárd koronára csökken. A Jiri Paroubek miniszterelnök vezette jobbközép kormány által bevezetett reform keretében az év elejétől jelentős változások mentek végbe az adó-, a társadalombiztosítási és az egészségügyi rendszerben. Ami az adóváltozásokat illeti, januártól egységes, 15 százalékos személyi jövedelemadót vezetnek be, ami jövőre 12,5 százalékra csökken, ezzel párhuzamosan megszüntetik a különböző adókedvezményeket. Az adóalap azonban nő, mivel az úgynevezett szuperbruttó jövedelemből számítják, ami az adókat és járulékokat is tartalmazza. Emellett az eddig 24 százalékos társasági adó is csökken: idén 21, 2009-ben 20, 2010-ben 19 százalékos lesz. Mindezt a forgalmi típusú adók emelkedése ellensúlyozza. Az adóreform idén a tervek szerint 17 milliárd korona pluszbevételt hoz, de a további változásokkal 2010-ben már 15 milliárddal rontja a mérleget. Az alacsonyabb, 5 százalékos forgalmi adók egy részét 9 százalékra emelték, ami elsősorban az élelmiszereket, gyógyszereket, könyveket, újságokat érinti. Az egészségügyi reform első lépéseként a betegeknek januártól 30 korona (288 forint) vizitdíjat, 60 korona kórházi napidíjat kell fizetniük és 90 koronába kerülnek a mentők és az éjszakai ügyelet. Ha ezek összege meghaladja az évi ötezer koronát, akkor a különbséget visszafizetik a betegeknek. A Tomas Julinek egészségügyi miniszter által kidolgozott terv értelmében a második szakaszban, 2009. január 1-jétől részvénytársasággá alakítják a 90-es évek óta működő 11 egészségbiztosítót, és egységesítik jogállásukat annak érdekében, hogy verseny alakuljon ki a piacon. Pontosan meghatározzák az egészségügyi hozzájárulás által fedezett alapellátások körét, beleértve azt is, hogy a biztosított hol és mennyi időn belül jogosult ezekre. Az alapellátást a biztosítók automatikusan finanszírozzák, az ezen túlmenő vagy magasabb szintű szolgáltatásért viszont fizetnie kell a betegnek. A társadalombiztosítási reform keretében egyes jóléti támogatások megszűntek, mások összege csökkent, így egyebek között alacsonyabb lett a több mint egy éve állás nélkül levők szociális támogatása és a betegség első három napjára nem jár táppénz. Az anya dönthet, hogy két, három vagy négy évre akar szülési szabadságra menni, és ennek függvényében változik a havi összeg. A szüléskor adott anyasági támogatás 17 760-ról 13 000 koronára (125 ezer forint) csökken gyermekenként. Családi pótlék csak abban az esetben jár, ha a család teljes jövedelme nem haladja meg a létminimum 2,4-szeresét, míg eddig annak négyszerese alatt járt. Ezzel mintegy egyharmaddal csökken a jogosultak száma.

Ismét a csúcs közelében az olajár

Tegnap újabb lendületet kapott az olajár emelkedése az amerikai olajkészletek csökkenése és a nigériai események miatt. Kedden 12 ember halt meg Port Harcourtban, a Nigéria déli részén lévő olajvárosban, és a napi kitermelés 2006 eleje, az erőszakcselekmények kirobbanása óta 20 százalékkal, azaz mintegy napi 500 ezer hordóval csökkent az országban. Washingtonban ma teszik közzé a jelentést az olajkészletek múlt heti alakulásáról, és a piac jelentős visszaesésre számít. Mindezek hatására tegnap délután több mint 2 dollárral, 98,29 dollárra emelkedett az amerikai könnyűolaj (WTI) jegyzése New Yorkban februári szállításra, később azonban 98 dollár alá esett. A Brent olaj 2,55 dollárral, 96,50 dollárra drágult, de később 96,16 dollárra mérséklődött az ár. Tavaly 57 százalékkal, azaz 34,93 dollárral emelkedett a hordónkénti ár az USA-ban, ami 2002 óta a legnagyobb éves emelkedés. Az eddigi legmagasabb értéket az olaj novemberi 21-én érte el, amikor 99,29 dollár volt a jegyzés New Yorkban. A piac további drágulásra számít a készletek csökkenése, a nigériai helyzet esetleges romlása és a Pakisztánnal kapcsolatos bizonytalanság miatt. Az olajár már a múlt héten is 2,9 százalékkal emelkedett a Benazir Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök elleni merénylet nyomán. Ráadásul az USA északkeleti részén dúló viharos időjárás a kereslet megugrásával járhat, mivel az ország fűtőolaj-fogyasztásának négyötöde erre a térségre esik. Mindezek hatásaként az elemzők szerint hamarosan háromjegyű olajárral kell számolni.

Enyhült az infláció Németországban

A vártnál jobban enyhült az infláció decemberben Németországban, miután az energiaköltségek - elsősorban az olajár - mérséklődése ellensúlyozta az élelmiszerárak emelkedését. Az olaj hordónkénti ára november közepén 90 dollár alá esett, de az utóbbi egy hétben ismét 95 dollár fölé emelkedett. Az inflációs ráta a novemberi - közel 14 éves csúcsot jelentő - 3,1-ről 2,8 százalékra esett a német statisztikai hivatal előzetes adatai szerint. Az uniós normák szerint számolt harmonizált infláció 3,3-ról 3,1 százalékra csökkent. Az elemzők ez utóbbi esetében 0,8 százalékos havi és 3,2 százalékos 12 havi értékre számítottak. A decemberi mérséklődés egyébként nem változtat a tényen, hogy a ráta jóval felülmúlja az Európai Központi Bank (ECB) kétszázalékos plafonját. 2007-ben éves átlagban 1994 óta a legmagasabb, 2,2 százalékos volt az infláció. A német infláció csökkenése várhatóan az eurózóna egészét tekintve is a pénzromlás ütemének lassulásával jár. Az eurózóna decemberi előzetes inflációs adatait egyébként holnap teszik közzé, és elképzelhető, hogy a ráta a novemberi 3,1 után 3 százalék alá süllyed. Az ECB azonban továbbra sem nyugodt. A bank döntéshozói már korábban jelezték, hogy bár 2008 második felében az infláció enyhülésére számítanak, az élelmiszerek és az energiahordozók árának alakulását továbbra is kritikusnak tartják, mivel attól tartanak, hogy ez a béremelési nyomás erősödéséhez vezet, ami viszont a legszélesebb körben felfelé nyomja az árakat. Jürgen Stark, az ECB kormányzó tanácsának tagja egy lapinterjúban úgy nyilatkozott, hogy a bank habozás nélkül szigorítani fog, ha úgy látja, hogy erősödik az infláció. A DIHK német gazdaságkutató elnöke, Ludwig Georg Braun egy ma megjelenő lapinterjúban úgy nyilatkozott, hogy 2008-ban csak kismértékben lassul a német gazdaság: a növekedés két százalék fölött marad és mintegy 300 ezer új munkahely jön létre. A derűlátó előrejelzést szerinte a világgazdaság egészének egészséges növekedése alapozza meg, miközben Németországban továbbra is aggodalomra ad okot a magasan képzett munkaerő hiánya.

Célegyenesben az uniós zöldenergia-direktíva

Brüsszelben kezd végső formát ölteni az a direktívatervezet, amely azt célozza, hogy 2020-ig a zöldenergia tegye ki az EU teljes energiafogyasztásának 20 százalékát. Az egyes tagállamoknak minimum 5,75 százalékban ilyen energiával kell biztosítaniuk fogyasztásukat, az ezen fölüli hányadot az egyes országok gazdasági potenciálja és adottságai alapján határozzák meg, így a gazdagabb országoknak többet kell vállalniuk, mint a szegényebbeknek. Andris Piebalgs, az EU energiaügyi biztosa várhatóan január 12-én teszi közzé a tervezetet, amely egyebek között meghatározza, hogyan lehet 2020-ig a jelenlegi 8,5 százaléktól eljutni a célul tűzött 20 százalékig. Az EUobserver birtokába került tervezet a 2005-ös évet véve kiindulópontnak azt várja a tagállamoktól, hogy 2014-ig 51 százalékban, 2016-ban 66 százalékban és 2018-ig 83 százalékban teljesítsék a rájuk jutó célkitűzést. Ez utóbbi meghatározásánál az Európai Bizottság (EB) két kritériumot vesz figyelembe: az egyik az adott ország földrajzi helyzetéből fakadó lehetőségei a szél-, nap-, geotermikus vagy vízi energia előállítására, a másik az egy főre jutó GDP alapján meghatározott gazdasági teljesítőképesség. A konkrét számokat még csak ezután fogják meghatározni, de az egyes tagországok máris intenzíven lobbiznak a számukra kedvező szintekért, így - mint Piebalgs már szeptemberben közölte - a módszertan meghatározása is politikailag érzékeny kérdésnek bizonyult. Jól jelzi ezt, hogy - az áramtermelésre, a közlekedésre és a fűtésre-hűtésre vonatkozóan - eddig kétszer kellett elhalasztani a javaslat közzétételét. A közlekedés terén a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrás, vagyis a bioüzemanyag részaránya 2012-ig legalább 6,5, 2020-ig 10 százalékos legyen. Az ambiciózus célkitűzések elérése érdekében az EB lehetővé kívánja tenni, hogy a termelők kereskedjenek az EU-n belül a megújuló energiaforrásokkal, és minden ország adottságainak megfelelően a legköltséghatékonyabb utat válassza a rá jutó célkitűzés elérésére.

Kiszorítják a külföldi cégeket az orosz energiaszektorból?

A tapasztalatok szerint sérti az orosz érdekeket, hogy az állami tulajdonban lévő természeti erőforrások kiaknázásában külföldi cégek vesznek részt - jelentette ki Alekszandr Ananyenkov, a Gazprom gázmonopólium elnökhelyettese. A negatív tapasztalatok példájaként a Szahalin-1, a Szahalin-2 és a Karjaga projekteket említette, amelyek termelésmegosztási megállapodások alapján működnek. A támadás fő célpontja az amerikai Exxon vezette konzorcium által működtetett Szahalin-1 projekt. Ez ugyanis immár az egyedüli kivétel a Gazprom gázexport-monopóliuma alól, miután a Szahalin-2 fölött az orosz vállalat már tavaly átvette az ellenőrzést a Shelltől. Ananyenkov korábban közölte, hogy tárgyalásokat folytatnak az Exxonnal arról, hogy az a Gazpromnak adja el a kitermelt gázt, amit a távol-keleti orosz fogyasztóknak juttatnának el. Az Exxon még 2004-ben kötött előzetes megállapodást, amelynek értelmében a Szahalin-1-ről 8 milliárd köbméter gázt szállít a kínai CNCP-nek, a Gazprom vezetői azonban hosszabb ideje sürgetik, hogy a gázt a növekvő orosz belföldi piacra szállítsák, ahol az árak a tervek szerint 2011-ig elérik az exportárakat. A Szahalin-1 kiaknázásában az Exxon mellett a Rosznyefty orosz állami olajvállalat, az indiai ONGC és a Sodeco japán konzorcium vesz részt. A mezőn a gáz mellett napi 250 ezer hordó olajat is a felszínre hoznak. A Gazprom a Vedomosztyi értesülései szerint korábban tárgyalásokat folytatott az Exxonnal és a Rosznyefttyel arról, hogy beszáll a projektbe, de nem született megállapodás.

Jócskán drágul a földgáz Ukrajnában

Az ukrán kormány január elsejei hatállyal 30 százalékkal emelte a gázárplafont az ipari fogyasztók számára, mert az orosz Gazprommal született megállapodás értelmében jövőre az eddigi 130 helyett 179,5 dollárt fizetnek ezer köbméterenként az importált gázért. A belföldi plafon az eddigi 143-ról 185 dollárra emelkedik. A nyersanyag drágulása elemzők szerint kedvezőtlenül érinti az ukrán termelővállalatokat, különösen a vegyiparban és az acéliparban, emellett az infláció megugrását eredményezi. Ez utóbbi a jelenlegi előrejelzések szerint 14,5 százalékos lesz jövőre, szemben a korábbi 9,6 százalékos prognózissal. Az ország évente mintegy 75 milliárd köbméter gázt fogyaszt, amiből 55 milliárdot importból fedez. A belföldön kitermelt 20 milliárdot főként a háztartások használják fűtésre. A háztartási gáz ára azonban nem emelkedik - közölte újságírókkal Bohdan Danilisin gazdasági miniszter. A GDP a Viktor Janukovics vezette korábbi kormány előrejelzése szerint az idén 7,0 százalékkal bővül, és az új kormány jövőre is szeretné elérni ezt az ütemet - mondta a miniszter. A kabinet várhatóan módosítja a jövő évi költségvetést és ebben új inflációs előrejelzést kíván adni.

Óriásbírság a Slovak Telekomnak

A szlovák versenyhivatal (PMU) 525,8 millió korona (3,97 milliárd forint) pénzbírságot rótt ki a Slovak Telekom (ST) távközlési vállalatra, mivel 2004-ben és 2005-ben visszaélt domináns piaci helyzetével. A vezetékes hálózatot üzemeltető ST, amelyhez a T-Mobile mobilszolgáltató is tartozik, ebben a két évben bizonyos időszakokra ingyenes hívást, illetve fél óráért egykoronás tarifát ajánlott az ügyfeleknek, amivel a PMU szerint hátrányos helyzetbe hozta a versenytársakat, illetve megnehezítette számukra a piacra lépést. Az alternatív szolgáltatók kapcsolási díjat fizetnek az ST-nek a vezetékes hálózat használatáért. Az ST az uniós szabályokat is megsértette, mivel a külföldi szolgáltatók piacra lépését ugyancsak megakadályozták. A határozat nem jogerős, az ST egyelőre nem kommentálta a döntést. Szlovákiában 2003-ban indult a vezetékes távközlési piac liberalizációja, az első alternatív szolgáltatók azonban csak 2005 augusztusában kezdtek el működni, mivel addig nem tudtak megegyezni az ST-vel a kapcsolási díjakról.

Megállapodás az új klímavédelmi tárgyalásokról

Kompromisszumos megállapodás született szombaton Bali szigetén az ENSZ égisze alatt 188 állam részvételével zajló klímakonferencián, miután az EU és az Egyesült Államok is engedett korábbi álláspontjából. Az elfogadott "Bali útiterv" értelmében két évig tartó tárgyalások kezdődnek a 2012-ben lejáró kiotói egyezményt felváltó új szerződésről, amelyekben az USA és olyan fejlődő országok is részt vesznek, mint Kína és India. A konkrét, számszerű kibocsátási célkitűzéseket is tartalmazó új szerződést a terv értelmében 2009-ben, a Koppenhágában tartandó ENSZ-klímakonferencián kell véglegesíteniük a világ országainak. A mostani megállapodás leszögezi, hogy elkerülhetetlen az üvegházi gázok kibocsátásának visszafogása, az erdők pusztulásának megállítása, hogy a fejlett országoknak a környezetbarát technológiák átadásával támogatniuk kell a fejlődő országokat és segíteniük kell nekik abban, hogy megvédhessék gazdaságukat és társadalmukat a klímaváltozás következményei, így a tengerek szintjének emelkedése és az agrártermelést sújtó károk ellen. A kompromisszumot az tette lehetővé, hogy mind az EU, mind az USA elállt korábbi követelésétől. Az EU és több fejlődő ország azt szerette volna elérni, hogy már most számszerű megállapodások szülessenek: a fejlett ipari országok kötelezzék magukat, hogy 2020-ig 25-40 százalékkal csökkentik a gázkibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ezt azonban Washington mindvégig ellenezte, így végül csak az elfogadott szöveg lábjegyzetébe került. Washington a résztvevők nyomására az utolsó pillanatban elfogadta a fejlődő országokat tömörítő G-7 által kidolgozott kompromisszumos szöveget, azaz elállt attól, hogy szigorú kötelezettségvállalást várjon a fejlődő országoktól, és belement abba, hogy a fejlett országok segítsenek a fejlődő világnak a kibocsátás növekedése elleni harcban. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára elismerését fejezte ki a részt vevő államoknak a tanácskozáson tanúsított rugalmasságukért és kompromisszumkészségükért, környezetvédő csoportok ugyanakkor elégtelennek minősítették a most született megállapodást, mivel nem hozott kézzelfogható eredményeket.