Gáti Tibor

Brüsszel a szlovák infláció elszabadulásától tart

Szlovákiában az inflációs nyomás fokozódásával kell számolni jövőre, miután az ország 2009. januárban belép az eurózónába, ezért a pozsonyi kormánynak szigorítania kell költségvetési politikáját - figyelmeztet az Európai Bizottság (EB) holnap elfogadandó állásfoglalás-tervezete, amit a Reutersnak sikerült megszereznie. A jelentés szerint az olaj és az élelmiszerek drágulása által okozott árnyomás azért fog a mostaninál nagyobb problémát okozni, mert megszűnik a korona erősödésének elmúlt két évben tapasztalt ellensúlyozó hatása, miközben folytatódik a gyors gazdasági növekedés. Ez további strukturális reformokat tesz szükségessé annak érdekében, hogy erősödjön a verseny a termékek piacán, emellett elengedhetetlen az államháztartási hiány mérséklése a konvergenciaprogramnak megfelelően. A José Manuel Barroso (képünkön) vezette Európai Bizottság várhatóan májusban teszi közzé állásfoglalását arra vonatkozóan, hogy Szlovákia felkészültnek tekinthető-e arra, hogy 2009. január elsején bevezesse az eurót. A döntést erőteljes várakozás előzi meg, mivel egész Közép-Európára nézve precedensnek tekinthető. A jelentéstervezet a várakozásoknak megfelelően megállapítja, hogy Szlovákia várhatóan teljesíti az államháztartási hiányra vonatkozó feltételt és a névleges inflációs követelményt. Az előbbi szerint a GDP-arányos hiánynak 3 százaléknál kisebbnek kell lennie, az utóbbi szerint a 12 havi átlagos infláció maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú uniós ország átlagát. Szlovákia esetében az egyetlen kérdés, hogy az EB megítélése szerint hosszú távon is képes-e teljesíteni az inflációs feltételt. A 2004-ben uniós taggá vált 12 ország közül eddig csak Szlovénia, Ciprus és Málta csatlakozott az eurózónához, de Szlovéniában a tavalyi csatlakozás óta megugrott az infláció, ezért az EB az ezután csatlakozni kívánók esetében aggályos figyelemmel fogja vizsgálni a kérdést. A jelenleg második éve az ERM-2 árfolyamrendszerben tartózkodó szlovák korona esetében emellett a piac egy esetleges újabb sáveltolásra spekulál, miután a fizetőeszköz árfolyama a tavaly már egyszer végrehajtott szélesítést követően is az ingadozási sáv erős oldalán van.

Történelmi mélyponton a lakáseladások az USA-ban

A washingtoni kereskedelmi minisztérium tegnap közzétett adatai szerint decemberben a vártnál nagyobb ütemben, 4,7 százalékkal, éves szinten 604 ezerre estek az újlakás-eladások az Egyesült Államokban. Utoljára közel 13 évvel ezelőtt, 1995 februárjában vettek ilyen kevés új lakást az amerikaiak. Novemberben - éves szintre kivetítve - még 634 ezer lakást vettek. A múlt év egészében 26 százalékkal kevesebb új lakást adtak el, mint 2006-ban, ekkora esésre nem volt példa azóta, hogy 1963-ban regisztrálni kezdték az adatot. A új lakások átlagára decemberben 10 százalékot esett éves összehasonlításban, amire 37 év óta nem volt példa. December végén 495 ezer eladatlan lakás volt az USA-ban, ami azt jelenti, hogy 9,6 hónapra lenne szükség a felhalmozódott állomány eladásához. Mindez azt jelzi, hogy tovább romlik a helyzet a lakáspiacon. Az adatok közzététele után esett a részvények árfolyama az USA-ban és gyengült a dollár árfolyama a vezető valutákhoz képest. A jelek szerint a kereskedelmi ingatlanok piacán is kedvezőtlen folyamatok mennek végbe. A tavalyi negyedik negyedévben éves összehasonlításban 42 százalékkal, 26,5 milliárd dollár értékre esett az irodaingatlanok eladása a Real Capital Analytics piackutató cég adatai szerint. Ez a legnagyobb esés a 2001. szeptemberi New York-i merénylet óta, és arra utal, hogy a kereskedelmi ingatlanok piacán is zuhanás várható a tavalyi rekordév után, ha nem is olyan mértékben, mint a lakóingatlanok esetében. Ha azonban recesszióba kerül az USA gazdasága, akkor a kereskedelmi ingatlanok piaca is veszélybe kerül. A recesszió növekvő valószínűségét mutatja mindenesetre, hogy a Fed philadelphiai regionális bankjának mutatója szerint decemberben az USA ötven szövetségi államának közel felében, 23 államban zsugorodott, hétben pedig stagnált a GDP.

Tokió is állami befektetési alapot hoz létre

A japán kormány illetékesei előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az ország első állami befektetési alapjának létrehozásáról, hogy 958 milliárd dollárra rúgó valutatartalékaik legalább egy részét mobilizálják. Japán ezen a téren a második helyen áll a világon Kína mögött, amely 1500 milliárd dollárt halmozott fel. A pénzügyi szolgáltatásokért és közigazgatási reformért felelős államtitkár, Vatanabe Josimi a The Timesnak elmondta, hogy magas szintű tanácsadó testületet hoznak létre az alap működésének megtervezésére. Tapasztalatcsere céljából szakértőket küldenek Kínába és Dél-Koreába, ahol már működnek ilyen szervezetek. A pénzügyi szolgáltatási hivatal illetékesei tárgyalásokat folytatnak a kínai CIC állami befektetési alap illetékeseivel, akik februárban látogatnak el Tokióba. Az alap várhatóan először a jelenleg pangó tokiói tőzsdén fog befektetni, egyebek között annak érdekében, hogy némileg felpezsdítse. A kezelt tőkéről még nem született döntés, de ha csak a valutatartalékok 5 százalékát erre szánják, akkor is 50 milliárd dollár fölött fog rendelkezni az alap. Az irányítók valószínűleg részben a japán fejlesztési bankból és a most megszüntetett ipari revitalizációs társaságból kerülnek ki. Az állami befektetési alapok a hitelválság miatt erősen aktivizálódtak az elmúlt hónapokban: az olajban gazdag közel-keleti és ázsiai országok vagyonalapjai egyebek között a Citigroup, a Merrill Lynch és a Morgan Stanley amerikai bankokban és a svájci UBS-ben vásároltak részesedést. A válság által érintett bankoknak és értékpapírcégeknek összesen mintegy 143 milliárd tőke bevonására lesz szükségük egyelőre kiszámíthatatlan veszteségeik pótlására. A globális bankszektor, amely eddig mintegy 136 milliárd dollárt veszített jelzálogpiachoz kapcsolódó kötvényportfóliója értékcsökkenése miatt, további jelentős leírások elé néz, ha, mint várható, lerontják a kötvényeik biztosításával foglalkozó cégek hitelminősítését - állapította meg a Barclays Capital jelentése.

Moszkva nyerte a gázvezeték-háborút?

Vlagyimir Putyin orosz és Borisz Tadics szerb államfő jelenlétében pénteken Moszkvában átfogó energiamegállapodást írtak alá a két ország illetékes miniszterei, illetve az orosz Gazprom vezetői. Ennek értelmében Szerbia csatlakozik a Déli Áramlat gázvezetékprojekthez, a Gazprom pedig ellenőrzést szerez a NIS szerb olajvállalat felett. A megállapodást a szerb kormány még a múlt hét elején jóváhagyta. A Déli Áramlat szerbiai ágán évente legalább 10 milliárd köbméter földgáz fog áthaladni, ami a teljes vezetékrendszer kapacitásának egyharmadát teszi ki. A szerbiai vezetékszakaszt a Gazprom 51 és a Srbijagas szerb állami gáztársaság 49 százalékos részvételével létrehozott vegyesvállalat építi meg. Emellett a tervek szerint föld alatti gáztározót építenek a vajdasági Szöllősudvarnokon (Banatski Dvor). A Gazprom és az olasz ENI által vezetett 10 milliárd euró összegű projekt keretében az orosz gázt a Novoszibirszkből a Fekete-tenger alatt lefektetendő 900 kilométer hosszú vezetéken szállítják Bulgáriába, majd onnan tovább nyugat felé. Szerbia az Európába irányuló gázszállítások fontos elosztó központjává válik - hangsúlyozta Putyin. A Déli Áramlat és a Balti-tenger alatt megépítendő Északi Áramlat gázvezeték révén Moszkva az eddiginél is nagyobb ellenőrzést szerez az európai gázpiac fölött, és a most aláírt megállapodás elemzők szerint újabb csapás a Nabucco-tervre, amelynek révén az EU enyhíteni szeretné az orosz gáztól való egyoldalú függőséget. A Moszkvában aláírt másik megállapodás értelmében a Gazprom megveszi a NIS szerb állami olajvállalat 51 százalékát. Értesülések szerint a szerb fél elfogadta a 400 millió euróról szóló orosz ajánlatot, noha ez jóval elmarad a pakett 1-2 milliárd euróra becsült értékétől. A NIS évi egymillió tonna nyersolajat termel ki és 7 millió tonna finomítói kapacitással rendelkezik. A Gazprom emellett vállalta, hogy további 500 millió eurót fektet be a cégbe a következő négy évben. Moszkva ezzel ellenőrzést szerzett a szerb energiaellátás fölött, amiért cserébe segítséget ígért Koszovó elszakadásának megakadályozásához.

Költekezésre buzdít az IMF

A monetáris politika eszközei csak akkor alkalmasak a globális problémák megoldására, ha megfelelő költségvetési lépésekkel párosulnak - jelentette ki Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója Davosban a Világgazdasági Fórum tegnap véget ért közgyűlésén. Azok az országok, amelyek fegyelmezett költségvetési politikát folytattak és a gazdasági fellelendülést kihasználva leszorították a deficitet, most, a kedvezőtlen konjunktúra idején kihasználhatják az így keletkezett mozgásteret. A résztvevők közül többen figyelemre méltónak nevezték Strauss-Kahn kijelentését. Az elmúlt 25 évben nem fordult elő, hogy egy IMF-vezérigazgató a költségvetési hiány növelését és fiskális ösztönzést ajánlott volna, ez is a helyzet súlyosságára utal - hangsúlyozta Lawrence Summers korábbi amerikai pénzügyminiszter. Joaquín Almunia, az EU monetáris ügyekért felelős biztosa már korábban úgy nyilatkozott Davosban, hogy lazábbra lehet engedni a gyeplőt azokban az országokban, amelyek az elmúlt három évben számottevő eredményt értek el a költségvetés konszolidációjában. Strauss-Kahn szombaton azt is hangsúlyozta, hogy a gazdasági és pénzügyi téren végbemenő globalizáció sokoldalú koordinációt tesz szükségessé olyan ernyőszervezetek égisze alatt, mint amilyen az IMF. A világgazdaságot többféle egyensúlyhiány is sújtja és a másodlagos jelzálogpiaci válság csak ezek egyike. Strauss-Kahn már a vezérigazgatói poszt egy évvel ezelőtti elfoglalásakor közölte: a nemzetközi pénzintézet legfőbb feladata szerinte az, hogy időben figyelmeztessen a világgazdaságra leselkedő veszélyekre. Gordon Brown brit pénzügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy a globalizáció szükségessé teszi az évtizedekkel ezelőtt más körülmények között létrehozott nemzetközi intézmények reformját. A főként nemzeti szinten működő felügyeleti szervek nem alkalmasak a globális pénzügyi problémák megoldására. A jegybanki és bankfelügyeleti vezetők, akik Davosban külön tanácskozást folytattak, közölték: jelzálogpiaci válság nyomán felülvizsgálják és megszigorítják az érvényben lévő bankbiztonsági szabályokat. A fejlett és a fejlődő országok kereskedelmi miniszterei abban állapodtak meg, hogy húsvétkor még egy kísérletet tesznek a világkereskedelmi megállapodás tető alá hozására.

Rosszkor lassul a kínai gazdaság

Az elmúlt 13 év leggyorsabb gazdasági növekedését produkálta tavaly a kínai gazdaság: 11,4 százalékkal bővült a GDP. Az ütem minden negyedévben meghaladta a 11 százalékot, de a globális kereslet gyengülése és a pekingi kormány szigorító intézkedései nyomán az utolsó két negyedévben már észrevehetően csökkent a tempó. Ennek alapján az elemzők idén már lassulásra, 10 százalék körüli dinamikára számítanak. Az elmúlt öt évben regisztrált két számjegyű növekedés után azonban Kína idén így is meg fogja előzni a jelenleg harmadik helyen álló Németországot a GDP értékét tekintve. Az ázsiai ország mindinkább a világgazdaság egyik legfőbb hajtóerejévé válik, ezért az idén várható lassulás nem a legjobbkor jön a fenyegető pénzügyi válság közepette. A kormány mindenesetre ügyelni fog arra, hogy a pekingi olimpia évében ne legyen túlzott mértékű a lassulás, és ha ennek jeleit látja, a második félévben esetleg enyhíteni fogja a gazdaság túlhevülésének megakadályozására tavaly hozott intézkedéseket. A pekingi kormány az eddigi lépések ellenére továbbra is aggódik a magas infláció miatt, már csak azért is, mert az élelmiszerek drágulása nagyarányú társadalmi elégedetlenséghez vezethet. A novemberi, 11 éves csúcsot jelentő 6,9 után decemberben 6,5 százalékra mérséklődött az év/éves infláció, a termelői árak emelkedésének üteme azonban 4,6-ról 5,4 százalékra gyorsult. Az átlagos infláció tavaly a tartományi adatok alapján a Reuters számításai szerint 4,8 százalékos volt az egy évvel korábbi mindössze 1,5 százalék után. Az infláció megfékezése és a gazdaság túlhevülésének megakadályozása érdekében tavaly hat ízben emelték a kamatot, és az elemzők szerint további szigorításokra lesz szükség. A hatóságok idén januárban befagyasztották az áram, a gáz, az üzemanyag árát és a tömegközlekedési tarifákat.

Globális problémákat okozhat a vízkészletek megcsappanása

A recessziós félelmek mellett a magas élelmiszer- és olajárak, valamint a vízhiány veszélye is hangsúlyt kapott a Világgazdasági Fórum éves közgyűlésén Davosban.

Nem ijedtek meg a válságtól a németek

Januárban meglepetésre javult az üzleti bizalom Németországban, ami arra utal, hogy a gazdaság nagyobb megrázkódtatások nélkül átvészelheti a tőzsdék világméretű mélyrepülését és az Egyesült Államok gazdaságának lefékeződését. Az Ifo gazdaságkutató üzleti bizalomindexe a kétéves mélypontot jelentő decemberi 103,0-ról 103,4 pontra emelkedett, noha a szakértők további esésre, 102,3 pontra számítottak. Bár a megkérdezett hétezer cég 75 százalékától még a tőzsdei zuhanás előtti héten megérkezett a válasz, Hans Russ, az Ifo szakértője úgy látja, hogy a német vállalatok nem tartanak válságtól. Az Ifo egy indexe, amely a következő hat hónapra vonatkozó várakozásokat jelzi, 98,2-ről 99,0 pontra emelkedett, a jelenlegi helyzet megítélése viszont 108,1-ről 107,9-re süllyedt, ami 2006 óta a legalacsonyabb érték, de meghaladja az elemzők által várt 107,2 pontot. A UniCredit bank elemzője szerint az adatokból az a következtetés vonható le, hogy csak átmeneti lesz a lassulás Németországban, tavasszal minden visszazökken a korábbi kerékvágásba, és ami ugyancsak fontos: a német konjunktúra a jelek szerint nem kötődik olyan szorosan az USA gazdaságának alakulásához. A német kormány egy nappal korábban mindazonáltal 1,7 százalékra csökkentette három hónappal ezelőtti 2 százalékos idei GDP-bővülési előrejelzését a tavalyi 2,5 százalék után. Axel Weber, az Európai Központi Bank (ECB)kormányzótanácsának tagja még kedden úgy nyilatkozott, hogy nem szükséges módosítani az eurózóna növekedési előrejelzését. Az indexadatok közzététele után a korábbi mélypont után erősödött az euró a dollárhoz képest, tovább emelkedtek a részvényárak és esett az eurózóna államkötvényeinek árfolyama. A Bear Stearns szakértője szerint az Ifo-adatok várhatóan erősíteni fogják az ECB eltökéltségét, hogy egyelőre kivár a monetáris enyhítéssel. Russ szerint az ECB-nek a Fed kamatcsökkentése ellenére sem szükséges változtatnia a második félévig, amikor 25 bázispontos csökkentésről dönthet.

Rontott kelet-európai előrejelzésén az EBRD

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a globális hitelválság miatt 6,1-ről 5,0-5,5 százalékra csökkentette a kelet-európai térség ez évi növekedésére adott korábbi előrejelzését. A jelentés az EBRD működési köréhez tartozó közép-, kelet- és dél-európai országokra, az egykori Szovjetunió köztársaságaira, valamint Mongóliára - összesen 29 államra - terjed ki. A régió jelenleg jól tartja magát, de a válság ki fog hatni a növekedésére - hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Erik Berglof, a bank vezető közgazdásza. Ez azt jelenti, hogy az idén a múlt évre becsült 7 százaléknál 1-1,5 százalékponttal lassabban fog bővülni az együttes GDP - tette hozzá. Az EBRD már a tavaly novemberi prognózisában is számolt a hitelválsággal. A globális válság Berglof szerint még jó néhány évig el fog húzódni, és az EU gazdasági növekedésének 1 százalékpontos lassulása 0,5 százalékponttal csökkenti a GDP-bővülést Kelet-Európában. Azoknak az országoknak, ahol a folyó fizetési mérleg nagy hiánya miatt erősen megnőtt a hitelkiáramlás, azzal kell számolniuk, hogy sebezhetőbbekké váltak a spekulatív piaci támadásokkal szemben. Ez elsősorban Bulgáriára, Romániára és Szerbiára érvényes, míg a balti államokban csökkentek a spekulatív kockázatok. A román lej az utóbbi időben erős nyomás alá került, az elmúlt hat hónapban 20 százalékot gyengült és hároméves mélypontra esett árfolyama az euróval szemben. Románia könnyebb prédának bizonyult, mint Bulgária és a balti államok, amelyekben rögzített árfolyamrendszer van - mutatnak rá az elemzők.