Az elmúlt 13 év leggyorsabb gazdasági növekedését produkálta tavaly a kínai gazdaság: 11,4 százalékkal bővült a GDP. Az ütem minden negyedévben meghaladta a 11 százalékot, de a globális kereslet gyengülése és a pekingi kormány szigorító intézkedései nyomán az utolsó két negyedévben már észrevehetően csökkent a tempó. Ennek alapján az elemzők idén már lassulásra, 10 százalék körüli dinamikára számítanak. Az elmúlt öt évben regisztrált két számjegyű növekedés után azonban Kína idén így is meg fogja előzni a jelenleg harmadik helyen álló Németországot a GDP értékét tekintve. Az ázsiai ország mindinkább a világgazdaság egyik legfőbb hajtóerejévé válik, ezért az idén várható lassulás nem a legjobbkor jön a fenyegető pénzügyi válság közepette. A kormány mindenesetre ügyelni fog arra, hogy a pekingi olimpia évében ne legyen túlzott mértékű a lassulás, és ha ennek jeleit látja, a második félévben esetleg enyhíteni fogja a gazdaság túlhevülésének megakadályozására tavaly hozott intézkedéseket.
A pekingi kormány az eddigi lépések ellenére továbbra is aggódik a magas infláció miatt, már csak azért is, mert az élelmiszerek drágulása nagyarányú társadalmi elégedetlenséghez vezethet. A novemberi, 11 éves csúcsot jelentő 6,9 után decemberben 6,5 százalékra mérséklődött az év/éves infláció, a termelői árak emelkedésének üteme azonban 4,6-ról 5,4 százalékra gyorsult. Az átlagos infláció tavaly a tartományi adatok alapján a Reuters számításai szerint 4,8 százalékos volt az egy évvel korábbi mindössze 1,5 százalék után. Az infláció megfékezése és a gazdaság túlhevülésének megakadályozása érdekében tavaly hat ízben emelték a kamatot, és az elemzők szerint további szigorításokra lesz szükség. A hatóságok idén januárban befagyasztották az áram, a gáz, az üzemanyag árát és a tömegközlekedési tarifákat.
Gáti Tibor