A japán kormány illetékesei előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az ország első állami befektetési alapjának létrehozásáról, hogy 958 milliárd dollárra rúgó valutatartalékaik legalább egy részét mobilizálják. Japán ezen a téren a második helyen áll a világon Kína mögött, amely 1500 milliárd dollárt halmozott fel. A pénzügyi szolgáltatásokért és közigazgatási reformért felelős államtitkár, Vatanabe Josimi a The Timesnak elmondta, hogy magas szintű tanácsadó testületet hoznak létre az alap működésének megtervezésére. Tapasztalatcsere céljából szakértőket küldenek Kínába és Dél-Koreába, ahol már működnek ilyen szervezetek. A pénzügyi szolgáltatási hivatal illetékesei tárgyalásokat folytatnak a kínai CIC állami befektetési alap illetékeseivel, akik februárban látogatnak el Tokióba.
Az alap várhatóan először a jelenleg pangó tokiói tőzsdén fog befektetni, egyebek között annak érdekében, hogy némileg felpezsdítse. A kezelt tőkéről még nem született döntés, de ha csak a valutatartalékok 5 százalékát erre szánják, akkor is 50 milliárd dollár fölött fog rendelkezni az alap. Az irányítók valószínűleg részben a japán fejlesztési bankból és a most megszüntetett ipari revitalizációs társaságból kerülnek ki.
Az állami befektetési alapok a hitelválság miatt erősen aktivizálódtak az elmúlt hónapokban: az olajban gazdag közel-keleti és ázsiai országok vagyonalapjai egyebek között a Citigroup, a Merrill Lynch és a Morgan Stanley amerikai bankokban és a svájci UBS-ben vásároltak részesedést. A válság által érintett bankoknak és értékpapírcégeknek összesen mintegy 143 milliárd tőke bevonására lesz szükségük egyelőre kiszámíthatatlan veszteségeik pótlására. A globális bankszektor, amely eddig mintegy 136 milliárd dollárt veszített jelzálogpiachoz kapcsolódó kötvényportfóliója értékcsökkenése miatt, további jelentős leírások elé néz, ha, mint várható, lerontják a kötvényeik biztosításával foglalkozó cégek hitelminősítését - állapította meg a Barclays Capital jelentése.
Gáti Tibor