Gáti Tibor

Davos a recesszió árnyékában

Az erősödő recessziós félelmek és a Fed egy nappal korábbi drasztikus kamatdöntése adta meg az alaphangot a Világgazdasági Fórum Davosban tegnap megkezdődött éves közgyűlésén, amelyen mintegy 2500 üzleti és politikai vezető vesz részt. Sokak szerint a világ az elmúlt ötven év legsúlyosabb pénzügyi válsága elé néz az USA gazdasági visszaesésének hatására, és többen bírálták a világ vezető jegybankjait, amiért elmulasztották időben megtenni a megfelelő lépéseket a fenyegető krízis elhárítására. Egyesek megkésett pánikreakciónak nevezték a Fed keddi 75 bázispontos drasztikus kamatcsökkentését. A kamatdöntés és a várható jegybanki pénzinjekciók egyes vélemények szerint újabb piaci buborék kialakulásához vezethetnek, és a válság gyökereinek kezelése híján egyik buborékról a másikra fog hányódni a világgazdaság. Nehéz lenne jeles osztályzatot adni arra, amit a nagy jegybankok az elmúlt hat hónapban csináltak - mondta Lawrence Summers egykori amerikai pénzügyminiszter. Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára viszont dicsérte a Fedet a határozott lépésért, amely szerinte növeli a washingtoni kormányzat tervezett gazdaságösztönző csomagjának hitelességét. John Snow - ugyancsak korábbi pénzügyminiszter - szintén a Fed védelmére kelt. Charles Dallara, a világ több mint 360 bankját képviselő Nemzetközi Pénzügyi intézet (IIF) ügyvezető igazgatója a Reutersnek nyilatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy más jegybankoknak is követniük kell a Fed példáját, és további koordinált akciókra van szükség az amerikai jegybank lépésének megtámogatására. Dallara szerint a világgazdaság előtt álló kihívások elkerülhetetlenné teszik, hogy a G7-et haladéktalanul további országokkal bővítsék. Kína, India, Brazília és Oroszország nélkül nem érdemes tárgyalni a világ dolgairól. A szervezők mindenesetre óvtak attól, hogy a megbeszélések során teljesen háttérbe szoruljanak más globális problémák, így a klímavédelem kérdései, a világkereskedelmi viták vagy a közel-keleti helyzet.

Kartellbüntetés gépipari cégeknek

A szlovák gazdasági versenyhivatal (PMÚ) összesen 350 millió korona (kb. 2,6 milliárd forint) pénzbírsággal sújtott tizenhat nagy nyugat-európai és japán gépgyártó céget, mivel megállapítása szerint a gázszigetelésű elektromos kapcsolóberendezések értékesítése terén 1988-ban árkartellt hoztak létre. Egyebek között a Siemens, az Alstom, a Fuji Electric, a japán Hitachi, a Japan AE Power System, a Mitsubishi Electric és a Toshiba egyeztette árait. A kartellezés - az Egyesült Államok és Kanada piacát leszámítva - világméreteket öltött, az érintett cégek egyeduralkodóvá váltak az adott területen, s egyezségük révén garantálták, hogy bárhol is írtak ki tendert a kapcsolóberendezések szállítására, mindig a kartellegyezményt kötők egyike volt a nyertes. A titkos kartellről úgy szereztek tudomást, hogy a svájci ABB gépgyártó vállalat, amelyik korábban szintén profitált a cégek egyezségéből, bevallotta az illegális tevékenységet, így a büntetést is elkerülte. A Siemens és a Fuji Electric már bejelentette, hogy megfellebbezi a döntést, a többieknek 15 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy hasonló lépést tegyenek. Az ügyben tavaly már az Európai Bizottság is 750 millió euró pénzbírságot rótt ki tíz cégre, de a vizsgálat csak a tizenöt régi európai uniós tagállamra terjedt ki. A magyar Gazdasági Versenyhivatal még 2006-ban 700 millió forintra büntetett négy céget: az ABB-t, az Alstomot, a Siemenst és a VA Techet.

Brüsszel kivenné a játékokat az élelmiszerekből

Günter Verheugen, az Európai Bizottság (EB) ipari ügyekért felelős tagja kezdeményezi, hogy tiltsák meg ajándék játékok elhelyezését a gabonapelyheket, chipseket és egyéb élelmiszereket tartalmazó zacskókban. Az indítvány nem vonatkozna a Kinder-tojásokra, viszont a nagyobb méretű húsvéti csokoládétojásokra kiterjedne. A javaslat része a játékokra vonatkozó termékbiztonsági szabványok módosításáról szóló javaslatcsomagnak, amit a jövő héten tesz közzé az EB. A bizottság jelentősen csökkenteni akarja az ólmozott festékek, rákkeltő anyagok és különböző allergének használatát - közölte egy bizottsági forrás a Reuters hírügynökséggel. Az ólom és a nikkel felhasználását például lényegében teljesen meg kívánják tiltani. A játékgyártókat - köztük a Mattelt, a Hasbrót és a Hornbyt - képviselő ipari szövetség szerint azonban az egyes összetevők csökkentésére vonatkozó előírásokat megfelelően alá kell támasztani. Készek elfogadni, hogy változásra van szükség, mert a jelenlegi szabványok tíz éve vannak hatályban, de az előírt mértékeket tudományosan meg kell alapozni.

Romániába költözteti németországi mobilkészülékgyárát a Nokia

A finn Nokia beszünteti a mobilkészülék-gyártást a németországi Bochumban és a termelést más üzemeibe viszi át, legnagyobbrészt várhatóan Romániába, ahol alacsonyabbak a költségek. A bochumi üzemet ez év közepéig bezárják és a nem termelő tevékenységeket is megszüntetik, mivel további beruházással sem tehető versenyképessé - indokolta a lépést a cég szóvivője a Reutersnak nyilatkozva. Ez 2300 alkalmazott elbocsátásával jár. A most épülő romániai üzemben még az első negyedévben megindul a termelés. A bejelentés nyomán tegnap délelőtt 2,4 százalékkal erősödtek a Nokia részvényei Helsinkiben. A cég még tavaly márciusban jelentette be, hogy 60 millió eurós beruházással készülékgyártó üzemet épít Romániában. Elemzők szerint a lépés nem jelenthet meglepetést, mert a versenyképesség problémája régóta napirenden van Bochumban. A rugalmas kapacitásbővítés általában problémát jelent Németországban. A Nokia tegnap egyúttal azt is bejelentette, hogy eladja a városban folyó autótartozék-gyártást is. A finn cég, amelynek Európában Finnországban, Magyarországon és Nagy-Britanniában van üzeme, decemberben úgy döntött, hogy munkaerőhiány miatt Finnországból Dél-Koreába költözteti a gyártás egy részét. Európán kívül még Mexikóban, Brazíliában, Kínában és Indiában is működtet termelőüzemet, és világszerte összesen 113 ezer főt foglalkoztat.

Az orosz milliárdos gigaosztaléka

Az orosz OAO Russian Aluminium (RusAl) alumíniumipari csoport 4,6 milliárd dollár osztalékot fizetett a 2006-os évre Oleg Deripaszkának, a konszern kizárólagos tulajdonosának - közölte kötvénykibocsátási prospektusában a másik orosz milliárdos, Viktor Vekszelberg tulajdonában álló Renova Holding befektetőcég. Deripaszka még azelőtt megkapta a pénzt, hogy a RusAl tavaly fuzionált volna a Vekszelberg által birtokolt Sual alumíniumipari céggel és a brit Glencore nyersanyag-kereskedő vállalattal. A RusAl szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a Renova információját. A legnagyobb osztalékot, 4,9 milliárd dollárt eddig a brit BP Plc oroszországi vegyesvállalata, a TNK-BP fizette Oroszországban. Deripaszka tavaly áprilisban 1,2 milliárd dollárért megvette a legnagyobb osztrák építőipari vállalat, a Strabag SE részvényeinek 30 százalékát. Az orosz milliárdos, akinek a Hochtief német építőipari vállalatban is közel 10 százaléka van, egyebek között e cégek révén jelentős szerepet kap a Szocsiban 2014-ben sorra kerülő téli olimpiához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekben. A 40 éves milliárdos tavaly a második helyen állt a leggazdagabb oroszok százas listáján, amelyet a Forbes orosz kiadása tett közzé. Vagyona a múlt év elején 16,8 milliárd dollár volt. Az első helyen a Londonban élő Roman Abramovics állt 19,2 milliárddal. Vekszelberg a tizedik helyen állt 10,7 milliárd dollárral.

Idén lassul a német gazdaság

Az erőteljes exportnak és befektetéseknek köszönhetően a második egymást követő évben is jól teljesített tavaly a német gazdaság, de idén lassulás várható - derül ki a tegnap közzétett előzetes adatokból. A GDP a gyengébb lakossági fogyasztás ellenére 2,5 százalékkal bővült 2007-ben (a munkanapok számával korrigált adat 2,6 százalék), a 2006-ban regisztrált 2,9 százalék után. A tavalyi utolsó három hónapban azonban már csak 0,25 százalékos volt a negyedév/negyedéves növekedés az előző három hónapban regisztrált 0,7 százalék után. A nettó export 1,4, a beruházások 0,9 százalékponttal járultak hozzá a GDP-növekedéshez, a fogyasztói kiadások viszont 0,2 százalékpontot vittek el belőle az áfakulcs emelése és a magas olajár okozta vásárlócsökkenés miatt. Az infláció az év végére erőteljesen felgyorsult: novemberben 3,3, decemberben 3,1 százalékos volt, azaz jóval meghaladta az Európai Központi Bank kétszázalékos középtávú célkitűzését. Kedvező viszont, hogy az államháztartási mérleg nullszaldóval zárt a szövetségi statisztikai hivatal ugyancsak tegnap közölt adatai alapján. Az elemzők szerint idén a világgazdasági konjunktúra kedvezőtlenebbre fordulása, az USA gazdaságának várható lefékeződése miatt már nem lehet számítani exportnövekedésre. A német növekedés így elérte tetőpontját, idén lassul a dinamika, sok múlik azonban azon, hogyan alakul a háztartási fogyasztás. A Bundesbank a GDP 1,9 százalékos bővülését prognosztizálja erre az évre. A kormány hamarosan két százalékra csökkenti idei előrejelzését - közölte Michael Glos gazdasági miniszter. Angela Merkel kancellár tegnap sajtótájékoztatóján ugyancsak figyelmeztetett, hogy a magas energiaárak és az amerikai hitelválság hatásai miatt kedvezőtlenek az idei gazdasági kilátások. A problémákat jelzi, hogy a német befektetői bizalom januárban 15 éves mélypontra esett, elsősorban az USA-val kapcsolatos recessziós aggodalmak miatt: a ZEW gazdaságkutató bizalomindexe az előző havi mínusz 37,2-ről mínusz 41,6 pontra süllyedt.

Egységes szabványt sürgetnek a nemzetközi könyvvizsgálók

A világ hat legnagyobb nemzetközi könyvvizsgáló cége - a Deloitte Touche Tohmatsu, az Ernst & Young, a PricewaterhouseCoopers, a KPMG, a Grant Thornton és a BDO Seidman - egységes, magas színvonalú könyvviteli rendszer bevezetését sürgeti. A hat cég vezérigazgatói tegnap nyilvánosságra hozott közleményükben hangsúlyozták, hogy az International Financial Reporting Standards (IFRS) meghonosítására vonatkozó tervük globális támogatásra talált. A hat cég már novemberben jelentést tett közzé, amelyben kifejtették, hogy a múlt században alkalmazott standard könyvviteli rendszer nem felel meg a mai követelményeknek. Eddig több mint száz ország vette át vagy közölte, hogy készül átvenni az IFRS-t, amit megalapozottabbnak és tömörebbnek tartanak, mint az USA-ban alkalmazott Generally Accepted Accounting Principlest (GAAP). Az Egyesült Államok felügyeleti szervei tavaly már hozzájárultak, hogy az USA-ban bejegyzett cégek kizárólag az IFRS szabványt használják eredményjelentéseikben. Jelenleg vita folyik arról, hogy az amerikai cégeknek is megengedjék-e az IFRS használatát. Az elmúlt hónapokban sokan sürgették, hogy fogadjanak el tervet az USA-ban az IFRS-re való áttérésre. Japánban már jóváhagyták az erre vonatkozó tervet. A könyvvizsgálók azonban közleményükben arra figyelmeztetnek, hogy az áttérés hosszadalmas folyamat, nem történhet meg egyik pillanatról a másikra. Jelentős változásról van szó, amihez akár négy-öt évre is szükség lehet, és számos országban többszintű erőfeszítést követel, ami az oktatási és képzési rendszert is érinti.

Engedett az ENI Kazahsztánban

A kazahsztáni Kasagan olajmező kiaknázásában részt vevő külföldi olajvállalatok hozzájárultak ahhoz, hogy a KazMunaiGaz National Co. kazah olajvállalat 1,78 milliárd dollárért a jelenlegi 8,3-ről 16,6 százalékra növelje részesedését a feltárásra létrejött konzorciumban - jelentette be tegnap sajtótájékoztatóján Szauat Minbajev kazah energiaügyi miniszter. A 18,5 százalékos részesedéssel rendelkező ENI, ExxonMobil Corp., Total SA és Shell, valamint a 9,3 százalékot birtokló ConocoPhillips ezenfelül együttesen 5 milliárd dollár fizet a kormánynak a szerződés 2041-ben esedékes lejártáig a kieső bevétel pótlására. Az összeg megállapításánál hordónként 65 dolláros világpiaci olajárat vettek alapul, és ez az ár alakulásától függően változhat. További változás, hogy a kitermelés lebonyolítását nem egyedül az ENI fogja végezni 2011-től, amikor a tervek szerint megkezdődik az olajmező kiaknázása, hanem a konzorcium más tagjai, az ExxonMobil, a Total és a Shell, valamint a kazah olajcég is részt vesz benne. A megegyezés létrejöttét az ENI szóvivője is megerősítette, részleteket azonban nem közölt. A kazah kormány a projekt késése és a jelentős költségtúllépés miatt követelte a korábbi termelésmegosztási szerződés módosítását, és lényegében ultimátumot intézett a konzorcium többi résztvevőjéhez, miután egy tavaly novemberben elfogadott törvény a megállapodás felmondását is lehetővé tette számára. Elemzők szerint a kormány mintegy 7 milliárd dollár pótlólagos bevételhez jut 2010 és 2015 között a kazah cég részesedésének növelésével. A Kaszpi-tenger alatti olajmező a hozzá kapcsolódó három másik mezővel együtt 11 blokkból áll és 5600 négyzetkilométer kiterjedésű, a felszínre hozható készleteket legalább 7-9 milliárd hordóra becslik.

Megrohamozták a bankokat az ukránok

A hideg tél ellenére többezres sorok alakultak ki a múlt hét óta az ukrán állami bankok előtt, miután Julia Timosenko miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy részleges kárpótlást nyújtanak a betéteseknek a Szovjetunió 1991-ben történt felbomlása miatt elértéktelenedett megtakarításaikért. Sokan azért tették be a pénzüket annak idején a bankba, mert az áruhiány miatt nem tudták elkölteni azt. A betétesek maximum ezer hrivnya (198 dollár), azaz az ukrán havi átlagbér visszafizetésére tarthatnak igényt. Timosenko összesen 6 milliárd hrivnya (1,2 milliárd dollár) idei visszafizetésére tett ígéretet az összesen 130 milliárd hrivnyára rúgó követelésből. Azok, akik a pénzt bankban helyezik el, követelésük fennmaradó részét a későbbiekben megkaphatják kuponok formájában, amelyekkel közüzemi tartozásaikat törleszthetik. Egyes szakértők bírálják az intézkedést, mivel szerintük megterheli a költségvetést és a jelenleg 16 százalékos infláció további gyorsulásához vezethet.