A kazah kormány ma várhatóan döntést hoz arról, hogy a jövő hónaptól illetéket vezessenek be a nyersolaj és a feldolgozott olajtermékek exportja után. A kabinet minden bizonnyal támogatni fogja az ipari és az energiaügyi minisztérium javaslatát - nyilatkozta Karim Maszimov kazah kormányfő. A közép-ázsiai ország a világ olajtartalékának 3,3 százalékával rendelkezik és mintegy évi 27 millió tonna olajat exportál. A kormány januárban azt javasolta, hogy az exportilleték tonnánként 173,8 dollár legyen abban az esetben, ha az olaj világpiaci ára eléri a hordónkénti 88 dollárt és 103,4 dollár, ha ennél kevesebb, de legalább 60 dollár. Szauat Minbajev energiaügyi miniszter annak idején úgy nyilatkozott, hogy a kérdésről tárgyalni akarnak a kazah olajmezők kiaknázásában részt vevő külföldi olajcégekkel, köztük a Chevronnal, az ENI-vel és a BG Grouppal, miután a terv várhatóan ellenállásba fog ütközni részükről. Ezekkel ugyanis annak idején a kötött termelésmegosztási megállapodások aláírásakor rögzítették a fizetendő adókat és illetékeket.
A kormány emellett közölte, hogy a hazai piac védelme érdekében illetéket vet ki a gabonaexportra - vagy teljesen megtiltja a kivitelt. Kazahsztán a világ öt legnagyobb gabonaexportáló országa közé tartozik és a legnagyobb lisztexportőr, ennek ellenére gabonahiánnyal küszködik, ezért már a múlt hónapban felvetődött az illeték bevezetésének lehetősége. Azóta egyébként 25 százalékkal emelkedett a gabona ára a világpiacon. A nagy kazah exportcégek szándéknyilatkozatot írtak alá a mezőgazdasági minisztériummal arról, hogy rögzített áron szállítanak gabonát belső piacukra. A volt szovjet köztársaságban rögzített áron árulják a kenyeret. Oroszországban már február végén megtiltották a gabonaexportot, a tilalom hatálya április 30-án jár le.
Gáti Tibor