Gáti Tibor

Csúcsra járatott román kamat

A román jegybank tegnap 25 bázisponttal, 9,75 százalékra emelte az EU-ban már eddig is legmagasabb kamatot, miután tovább erősödött és kétéves csúcsot ért el az infláció és a gazdaság a túlfűtöttség jeleit mutatja. A bank az áremelkedés ütemének megfékezése érdekében tavaly október óta minden kamatos ülésén szigorított. Az élelmiszerárak emelkedése és az üzemanyagok drágulása, a 6 százalék körüli gazdasági növekedés, valamint a lej gyengülése következtében azonban az eddigi lépések ellenére 8,6 százalékra gyorsult az infláció márciusban. A román fizetőeszköz az elmúlt egy évben közel 10 százalékkal gyengült az euróhoz képest, ami azért is ösztönzi az áremelkedést, mert a lakbéreket, a benzint, a telefonszámlát és több más árut és szolgáltatást euróban jegyeznek, de lejben fizetik. A jövedelmek emelkedése és a magánszektor, valamint a lakosság hitelállományának növekedése ugyancsak hozzájárult a gyorsuláshoz. A háztartások hitelállománya februárban 60 százalékkal, az átlagos bérszint 21 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A jegybank eredetileg 3-5 százalékos inflációt tűzött célul ez évre, de már a tavalyi 4 százalék plusz-mínusz egy százalékpontos célkitűzést sem sikerült teljesíteni, mivel 6,6 százalékos volt az átlagos infláció. Az IMF a múlt hónapban további monetáris szigorításra buzdította a bukaresti jegybankot. Az infláció gyorsulása miatt késhet az euró 2014-re tervezett bevezetése, ha 2010-ig nem sikerül 3 százalék alá szorítani az ütemet - mondta Mugur Isarescu, a jegybank elnöke.

Az élelmiszerár-robbanás harmada nem indokolható

Az élelmiszerár-emelkedésnek csak a kétharmada tulajdonítható az összetevők drágulásának - állapította meg az Európai Bizottság (EB). A Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos által nyilvánosságra hozott adatok azt támasztják alá, hogy számos alapvető élelmiszer ára jobban felment, mint az ezeket alkotó nyersanyagoké. A kenyér például 2007 és 2008 februárja között 10 százalékkal lett drágább, miközben a búza ára közel kétszeresére emelkedett, ez azonban csak 3 százalékos kenyérár-emelkedést indokolt volna. A tej és a sajt egyharmaddal, a tojás 17 százalékkal lett drágább ez alatt az idő alatt, ami 12 százalékos áremelkedést tett volna indokolttá a szupermarketekben, ehelyett 15 százalékkal nőtt az ár, az étolaj és a zsír 8 helyett 12 százalékkal drágult. Általában elmondható, hogy az indokolt 5 százalék helyett 7 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak. Tény, hogy az energiahordozók, a szállítás és a munkaerő egyaránt drágult, de nem kizárt, hogy a folyamat során valakik nagyon jól járnak - állapította meg az EB. Az uniós országok kormányai mindenütt azzal szembesülnek, hogy nem tudják megakadályozni a drágulást, ami egyre elégedetlenebbé teszi a fogyasztókat. Az EU 450 millió lakosa az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2005-ben 1440 milliárd eurót költött élelmiszerekre, ami a második legnagyobb tételt jelentette a családi büdzsékben a lakással kapcsolatos kiadások után. Az EU politikai vezetői mindennek hatására ma már egyetértenek az Európai Központi Bankkal abban, hogy a gyorsuló infláció legalább akkora probléma, mint a gazdasági növekedés lassulása és az euró árfolyamának emelkedése, ezért már nem sürgetik a 4 százalékos kamat csökkentését. Az ENSZ ugyanakkor az EU-t és az USA-t egyaránt hibáztatja, amiért ösztönzik az élelmiszernövények felhasználását bioüzemanyagok előállítására, és ezáltal hozzájárultak a globális élelmiszerár-robbanáshoz, az Egyesült Államok például tavaly kukoricatermésének egyharmadát bioüzemanyag-gyártásra használta. Jean Ziegler, az ENSZ jelentéstevője szerint ez a fő oka a világméretű élelmiszerválságnak, a piaci spekuláció pedig mintegy 30 százalékban járul hozzá a dráguláshoz. Ziegler sajtóértekezletén felhívta a figyelmet a súlyosbodó élelmiszerlázadásokra és az éhezés okozta halálesetek számának riasztó növekedésére. Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa a múlt héten a Guardianben megjelent cikkében kizárólag az USA-t hibáztatta, mivel ott a jelentős szubvenciók miatt óriási méretekben folyik a bioüzemanyag-termelés. José Manuel Barroso, az EB elnöke azonban a nemzetközi szervezetek nyomására tanulmány készítését rendelte el annak tisztázására, hogy van-e összefüggés az élelmiszerek globális drágulása és a bioüzemanyag-termelés között. Nem túl jó hír ilyen körülmények között, hogy Thaiföld - a világ legnagyobb rizsexportőre - tárgyalni akar néhány más ázsiai rizstermesztő országgal egy rizskartell létrehozásáról, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) mintájára. Bár a rizs ára az idén eddig megháromszorozódott, a thaiföldi kormány szóvivője szerint így is túl alacsony az ár.

A MU a legértékesebb csapat

A Forbes magazin szerint továbbra is a Manchester United a világ legértékesebb labdarúgóklubja, míg a játékosok közül a Los Angeles Galaxyban játszó David Beckham kereste az üzleti év során a legtöbbet. Az éves összesítést a klubok forgalma, jövedelme és adósságállománya alapján készítik el. A lap 1,159 milliárd euróra taksálta az idén a Bajnokok Ligája döntőjébe jutott angol csapat árát, a második helyen a Real Madrid áll 828 millióval, harmadikon az Arsenal 773 millióval. A Manchester, amely eddig tizenhatszor nyert angol bajnokságot, a Forbes szerint elsősorban a kiváló marketingnek köszönheti gazdagságát. A klub csábító célpont volt Malcolm Glaser, a Tampa Bay Buccaneers amerikaifoci-csapat tulajdonosa számára, aki 2005-ben megvásárolta az együttest. Az első tízbe négy angol, két-két spanyol, egy német és egy olasz egyesület került be, míg a top huszonötben tízen képviselik az angol első osztályt. Érdekesség, hogy a német Bayern München mindössze egy hellyel került lejjebb, noha az idén a Bajnokok Ligája helyett csak az UEFA-kupában szerepel. A játékosok között Beckham keres messze a legtöbbet, több mint tízmillió euróval megelőzve a második helyen álló brazil Ronaldinhót, aki hivatalosan sérülés miatt jó ideje nem játszik csapatában, a Barcelonában.

Szemet vetett a Sprintre a Deutsche Telekom

Közel tíz százalékot erősödött tegnap az Egyesült Államok harmadik legnagyobb mobilszolgáltatója, a Sprint Nextel Corp. részvényárfolyama New Yorkban a Spiegel hét végi hírére, amely szerint a Deutsche Telekom AG (DT) a cég megvásárlását fontolgatja. Az akvizíció megvalósulása esetén a német csoporthoz tartozó T-Mobile amerikai szolgáltató, amely jelenleg a negyedik helyen áll, piacvezetővé válna a felhasználók számát tekintve az USA-ban. A hírt eddig egyik érintett cég sem volt hajlandó kommentálni. René Obermann, a DT vezérigazgatója a hírek szerint több opciót is fontolgat a vállalat utóbbi években erodálódó nyereségének növelése érdekében, és az egyik lehetőség a további terjeszkedés a telítődött európai piacon kívül. A cég a múlt hónapban 2,5 milliárd euróért 20 százalékos pakettet vásárolt az OTE görög távközlési vállalatban, és most a cég irányításának átvételén dolgozik. A jelenleg mintegy 22 milliárd dolláros piaci értékű Sprint Nextel tavaly 29,6 milliárd dollár veszteséget szenvedett el, miután a Sprint és a Nextel 2005-ben létrejött fúziója után nehézségek merültek fel a két technológia egyesítése terén. Az ügyfelek ennek nyomán átpártoltak a nagyobb szolgáltatókhoz: az AT&T-hez és a Verizonhoz. A Sprint részvényei tavaly 40 százalékot vesztettek értékükből és a Standard & Poor's a múlt héten bóvliszintre minősítette vissza kötvényeit.

Romlanak az eurózóna kilátásai

A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy lassulóban van a növekedés az eurótérségben, ami az infláció mérséklődésével jár. Az Európai Bizottság (EB) felmérése szerint a gazdasági hangulat a munkaadók és a fogyasztók körében egyaránt jelentősen romlott áprilisban: az index értéke a márciusi 99,6-ról 97,1 pontra esett, elmaradva a 98,9 pontos várakozástól. Az index tizenegyedik egymást követő hónapban esett a hitelek és az energiahordozók megdrágulása miatt és két és fél éve nem volt ilyen alacsony, mint most. A növekedés lassulására utal az is, hogy a márciusi 52,0-ről áprilisban 50,7 pontra esett a feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (PMI). Ez 0,1 százalékponttal kisebb a hónap folyamán közzétett gyorsbecslésnél és 2005 augusztusa óta a legalacsonyabb. Az USA gazdaságának lefékeződése önmagában is beszűkíti az európai ipar exportlehetőségeit, amit csak fokoz az euró erősödése. A fizetőeszköz árfolyama idén eddig 6 százalékot emelkedett a dollárhoz képest. A munkanélküliség márciusban változatlanul 7,1 százalék volt az eurózónában, de a szakértők azzal számolnak, hogy emelkedni fog a ráta. Németországban áprilisban hétezerrel, 3,3 millióra esett az állástalanok száma, a munkanélküliek aránya azonban 7,8-ról 7,9 százalékra emelkedett. Áprilisban az előzetes adatok szerint a márciusi 3,6-ról 3,3 százalékra esett az infláció. A korábban közzétett, ugyancsak előzetes adatok szerint Németországban is a vártnál jobban csökkent az infláció: a német számítási módszer szerint a márciusi 3,1-ről 2,4 százalékra, az uniós metodika szerint számolva 3,1-ről 2,6 százalékra. Az Európai Központi Bank (ECB), amely a gyorsuló infláció közepette tavaly szeptember óta nem változtatott a 4 százalékon álló kamaton, az elemzők szerint az év második felében már csökkentheti a hitelköltségeket.

A vártnál enyhébb a recesszió az USA-ban?

A vártnál kedvezőbben alakult a gazdaság egésze szempontjából mérvadónak tekintett foglalkoztatás áprilisban az USA-ban: a prognosztizált 80 ezer helyett csak 20 ezer állás szűnt meg, a munkanélküliségi ráta még emelkedett is: a márciusi 5-ről 5,1 százalékra. Az év első négy hónapjában azonban így is összesen 321 ezer munkahely szűnt meg, és kevesen kételkednek abban, hogy a gazdaság az elmúlt hónapokban recesszióba süllyedt. Az erősödő remények szerint azonban a recesszió enyhébb, mint amitől eddig tartani lehetett és nem lesz tartós. A kedvező foglalkoztatási adatot egyébként részben az magyarázza, hogy a vállalatok inkább növelik a részmunkaidőben dolgozók számát: országosan 5,2 millióra emelkedett a márciusi 4,9 millióról ez a szám. Az építőiparban 61 ezer, a feldolgozóiparban 46 ezer állás szűnt meg, ugyanakkor a szolgáltatószektor különböző ágazataiban, így az egészségügyben, a vendéglátóiparban és az üzleti szolgáltatásokban nőtt a munkahelyek száma. Az Institute for Supply Management most közzétett feldolgozóipari indexe azt jelzi, hogy a feldolgozóiparban immár harmadik hónapja tart a visszaesés. A kereskedelmi minisztérium előzetes adatai szerint az első negyedévben - az előző három hónaphoz hasonlóan - 0,6 százalékos volt a GDP annualizált bővülése A csekély növekedés is jórészt a vállalati készletek bővüléséből adódik, így elemzők szerint az adat valójában a gazdaság enyhe visszaesését jelzi. A GDP kétharmadát adó fogyasztási kiadások reálértéken mindössze 1 százalékkal emelkedtek a negyedév folyamán, ami a leglassabb ütem 2001 második negyedéve óta. A vállalatok ennél is jobban visszafogták kiadásaikat: az állóeszköz-beruházások 2,5 százalékkal zsugorodtak éves összehasonlításban, a lakásépítési beruházások 27 százalékot zuhantak, ami 1,23 százalékpontot vitt el a GDP növekedéséből. Az infláció lassulását jelzi, hogy a fogyasztási kiadások indexe (PCE) az élelmiszereket és az energiahordozókat figyelmen kívül hagyva csak 2,2 százalékkal nőtt az előző negyedévi 2,5 százalék után. Az elemzők reménykednek benne, hogy rövidíteni fogja a recessziót a Bush-kormányzat gazdaságösztönző programja, amelynek keretében ezen a héten kezdik el folyósítani több mint százmillió amerikainak az adó-visszatérítéseket. Az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a múlt szerdán a GDP-adatok közzététele után a várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal, 2 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot. Egyidejűleg 25 bázisponttal, 2,25 százalékra vitte le a diszkontkamatlábat. Tavaly szeptember óta összesen 325 bázisponttal csökkentek a hitelköltségek, a Fed azonban most jelezte: egy időre befejezettnek tekinti a kamatcsökkentési kurzust, és a gazdaság alakulásától teszi függővé a további monetáris politikai lépéseket. Ben Bernanke, a Fed elnöke (képünkön) április elején annak a véleményének adott hangot, hogy az év első felében zsugorodik az USA gazdasága, a most közzétett közlemény szerint a bank bízik benne, hogy az eddigi lépések elő fogják segíteni a gazdasági növekedést.

Ugrásra készül az orosz óriás

A RusAl lehet a világ legnagyobb fémipari és bányászati társasága.

Kamatemelés várható Japánban

Pénteken 1,8 százalékot esett a japán államkötvények árfolyama, és kilencéves csúcsra emelkedett az ötéves lejáratú papírok hozama, miután a statisztikai hivatal bejelentette, hogy márciusban tízéves csúcsra, 1,2 százalékra gyorsult az év/éves maginfláció Japánban. Februárban csak 1,0, januárban 0,8 százalékos volt a friss élelmiszerek árát nem tartalmazó, irányadónak tekintett maginfláció. A fogyasztói árak emelkedésének gyorsulását Japánban is jórészt az élelmiszerek és az energiahordozók drágulása idézi elő: a márciusi áremelkedést egyharmad részt az élelmiszerek, felerészt az energiahordozók okozták. Az elemzők szerint az infláció további gyorsulására lehet számítani, miután ennek a két árucsoportnak az ára várhatóan tovább emelkedik. A japán jegybank (BoJ), amely a gazdaság lassulása és a nemzetközi hitelválság közepette az elmúlt hónapokban is érintetlenül hagyta a tavaly február óta 0,5 százalékos irányadó kamatot, a várakozások szerint szigorítani fog, amint a nemzetközi pénzpiacok stabilizálódnak, és enyhül a recessziós veszély az Egyesült Államokban. Az elemzők valamikor az év utolsó hónapjaiban egy kamatemelésre számítanak, amit jövőre további hasonló lépések fognak követni. A jegybank kormányzótanácsa szerdán várhatóan érintetlenül hagyja a kamatot, ugyanakkor az aznap megjelenő jelentésében várhatóan 2,1-ről 1,5 százalékra csökkenti az e hónap elején kezdődött költségvetési évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését és emeli inflációs prognózisát.

Világelső fémipari cég alakulhat Oroszországban

A világ legnagyobb alumínium- és timföldgyártója, az orosz RusAl fúzióra kíván lépni a Norilszk Nyikellel, a legnagyobb orosz bányavállalattal. A létrejövő cég világelső lenne mind a fémipar, mind a bányászat terén. A RusAl első lépésként múlt csütörtökön 25 százalékos tulajdont szerzett a Norilszkban, a pakettet a második legnagyobb tulajdonos, a Mihail Prohorov által ellenőrzött Onexim Group adta el. Prohorov a részvénycsomag fejében 14 százalékos tulajdonrészt szerez a RusAlban, emellett 7 milliárd dollár készpénzt kap. Ha az adásvétel megvalósul, a leggazdagabb oroszok listáján első helyen álló Oleg Deripaszka tulajdonában álló Basic Element 56,7, Viktor Vekszelberg orosz milliárdos partnereivel együtt 18,9, a Glencore svájci kereskedőcég 10,3 százalékos részesedéssel fog rendelkezni a RusAlban. Az alumíniumgyártó óriáscég, amely tavaly márciusban jött létre a RusAl, a szintén orosz SuAl és a svájci Glencore International timföldgyártó ágazata közötti hármas fúzió révén, nincs bevezetve a tőzsdére, de szakértők szerint 41-46 milliárd dollárt ér, így a Prohorov birtokába kerülő 14 százalékos pakett értéke 5,74-6,44 milliárd között van. A Norilszk részvényei a tőzsdén forognak, a cég piaci értéke jelenleg 60 milliárd dollár körül van. A RusAl és a Norilszk fúzióját egy éven belül tető alá tervezik hozni - mondta Alekszandr Buligin, a RusAl vezérigazgatója. Az egyesült cég a világ legnagyobb fémipari és bányavállalata lenne, megelőzve a BHP Billiton Ltd bányaipari csoportot. Az alumíniumgyártó a fúziós terv előmozdítása érdekében több lépést is tervez, de számolnia kell a Norilszk legnagyobb tulajdonosa, a mintegy 30 százalékos részesedéssel rendelkező Vlagyimir Potanyin ellenállásával, aki már Vlagyimir Putyin államfővel is tárgyalt a kérdésről.