Gáti Tibor

Túl sokat engedett az EasyJet

fotó: bloomberg Közel 15 százalékot zuhant tegnap a legnagyobb európai fapados légitársaság, a brit EasyJet Plc részvényeinek árfolyama, miután a cég bejelentette, hogy az éleződő verseny miatt a vártnál nagyobb mértékben, éves összehasonlításban 6 százalékkal csökkent az átlagos jegyár a január végéig tartó négy hónapban, ami a profitra is kedvezőtlenül fog hatni. A márciusig tartó üzleti félévben a cég szerint 8 százalékos csökkenés várható, ami megegyezik a második legnagyobb fapados légitársaság, az ír Ryanair Holding Plc jegyárainak tavalyi negyedik negyedévi alakulásával (NAPI Gazdaság, 2003. február 5., 6. oldal). Az EasyJet a többi fapados légitársasághoz hasonlóan dinamikusan növelte piaci részesedését az elmúlt időszakban, de ennek az volt az ára, hogy egyre nagyobb engedményeket kellett tennie a jegyárak terén. Ehhez hozzájárult, hogy az ugyancsak fapados Go megvásárlása tovább növelte a kapacitást. A tegnapi bejelentés azt mutatja, hogy a háborús félelmek, az olajárak emelkedése, a biztonsági aggodalmak és az általános gazdasági helyzet romlása igen kedvezőtlen hatással van a légi közlekedési ágazat helyzetére, azaz inkább a piac, kevésbé a cég speciális problémájáról van szó - vélik az elemzők. - A bejelentésnek nem kellett volna ekkora meglepetést okoznia, mivel figyelmeztettünk a jegyárak esésére - nyilatkozta a Reutersnak Toby Nicol, az EasyJet kommunikációs igazgatója, az elemzők szerint azonban nem az esés, hanem annak mértéke okozott meglepetést. Nemrég a British Airways Plc és más hagyományos légitársaságok is közölték, hogy árengedményekkel próbálnak alkalmazkodni az új helyzethez. A Swiss International Air Lines, a csődbe ment Swissair utóda tegnap közölte, hogy az árengedményeken túlmenően csökkenti járatai és alkalmazottai számát.

a Legtekintélyesebb cégek

Helyezés* Név 1. (2.) Wal-Mart Stores 2. (1.) General Electric 3. (3.) Microsoft 4. (23.) Dell Computer 5. (6.) Johnson & Johnson 6. (4.) Berkshire Hathaway 7. (15.) Procter & Gamble 8. (.) IBM 9. (20.) Coca-Cola 10. (7) Fedex *zárójelben a 2001-es helyezés Forrás: Fortune

Újabb gyenge év a reklámpiacon?

Fotó: Bloomberg A tavalyi rendkívül nehéz év után csak minimális javulásra számít a reklámpiacon a szakma legnagyobb cége, a WPP Group Plc. A vállalatok a gazdaság stagnálása miatt tavaly erőteljesen visszafogták marketingkiadásaikat. Az utóbbi időben már tapasztalhatók voltak a javulás jelei, elsősorban az amerikai elektronikus médiában, de az Irak elleni háború kilátásai ismét idegessé tették a hirdetőket - nyilatkozta Martin Sorrell, a WPP vezérigazgatója. A csoport, amely egyebek között a J. Walter Thompson és a Young & Rubicam reklámcégek tulajdonosa, leghamarabb 2004-ben, az athéni olimpia, az amerikai elnökválasztás és futball-Eb évében számít komolyabb javulásra. A WPP, amely az elmúlt években agresszív vállalatfelvásárlási politikát folytatott, további akvizíciókat tervez, elsősorban kis- és közepes méretű cégeket kíván felvásárolni készpénzes ügyletek keretében. A cég árbevétele tavaly 3 százalékkal csökkent, az adózás előtti nyereség azonban 50 százalékot zuhant. Az USA-ban a negyedik negyedévben két év után először kissé emelkedett a forgalom, de januárban visszaállt a csökkenő trend: 1 százalékkal esett az árbevétel. A cég tavaly év közben csökkentette költségeit, így sikerült teljesíteni a profitrátára vonatkozó módosított, 12,3 százalékos célkitűzést. Sorrell szerint idén és jövőre egyaránt fél százalékponttal javul a profitráta, amely a 90-es években már elérte a 14,5 százalékot, az elemzők azonban kételkednek ebben.

Pozitív a fizetési mérleg

Az eurózóna folyó fizetési mérlege 2002-ben 62,0 milliárd euró többlettel zárt az egy évvel korábbi 13,8 milliárd euró hiány után. A két mérleg közötti különbség, amely körülbelül a GDP 1 százalékának felel meg, elsősorban annak köszönhető, hogy az áruforgalmi mérleg többlete jelentősen, 56,9 milliárd euróval nőtt - állapítja meg az Európai Központi Bank (ECB) közleménye. Az import 3,4 százalékkal csökkent, az export viszont 2,4 százalékkal emelkedett 2002-ben. Tavaly nettó 29,4 milliárd euró működő- és portfóliótőke áramlott be az eurózónába, szemben az egy évvel korábbi 63,4 milliárdos nettó kiáramlással. Ez utóbbi főleg arra vezethető vissza, hogy jelentősen visszaesett a működőtőke-kiáramlás: míg 2001-ben ez 255,8 milliárd euró összegű volt, tavaly csak 151,0 milliárdot tett ki. A nettó portfóliótőke-beáramlás azonban jelentősen, 122,6 milliárdról 39,1 milliárd euróra csökkent. Az euró bevezetése óta most először mutatott többletet a folyó fizetési mérleg, az elemzők azonban kételkednek abban, hogy folytatódik a javulás. Idén várakozásaik szerint már kisebb lesz a szufficit, mivel az euró erősödése már kezdi éreztetni hatását az exportágazatokban és emelkednek az olajárak.

Fogy a Reuters levegője

Nem kevesebb mint 12 százalékot zuhant tegnap a brit Reuters Group Plc részvényeinek árfolyama, miután bejelentette, hogy tavaly 394 millió font (631 millió dollár) nettó veszteséget szenvedett el az egy évvel korábbi 46 millió font nyereség után. A világ legnagyobb hír- és pénzügyi információszolgáltatója 151 éves fennállása óta soha nem produkált ilyen gyenge éves eredményt, sőt tőzsdére vitele, 1984 óta még sosem volt veszteséges. A befektetőket azonban nem is ez sokkolta a legjobban, hanem a cég előrejelzése, hogy az idei első negyedévben legalább 9 százalékkal, a másodikban pedig ennél is nagyobb mértékben csökken az alaptevékenységből származó árbevétel. Elemzők ennél is nagyobb, 12 százalékos forgalom-visszaesést prognosztizálnak. A cég tegnap bejelentette, hogy a hároméves megújulási terv keretében 3000 fővel csökkenti létszámát. A brókercégek a tőzsdék világszerte zajló visszaesése és a vállalati fúziók megritkulása következtében az elmúlt két évben összesen 100 ezer ember elbocsátására kényszerültek, ami visszavetette a Reuters adat- és más szolgáltatásai iránti keresletet. A cég ennek nyomán 2001 óta már mintegy 3200 főt elküldött, ami 208 millió fonttal terhelte meg a tavalyi mérleget. A cég jelenleg világszerte 18 ezer embert foglalkoztat. A Moody's tavaly októberben jelezte, hogy rontani készül a Reuters hitelminősítését, a legnagyobb riválist, a Dow Jones & Co.-t pedig novemberben vissza is minősítette az S&P.

Reszkethetnek az USA-ban a bankkártya-tulajdonosok

Egy hacker több mint ötmillió Visa és MasterCard-hitelkártyaszámla adatait szerezte meg az Egyesült Államokban - jelentette be a két bankkártyacég. A behatoló az interneten keresztül egy olyan vállalat védelmi rendszerét törte fel, amely a hitelkártyák útján történő pénzügyi tranzakciók végrehajtását végzi a kereskedők megbízásából. A hacker a Visa 3,4 millió, a MasterCard több mint 2 millió kártyájának adatait szerezte meg. A Visa és a MasterCard közlése szerint a megszerzett információkat, köztük hitelkártyaszámokat nem használták fel visszaélésekhez, de Peter Lilley, a brit Chartered Institute of Banking munkatársa, bűnügyi szakértő szerint a számlatulajdonosok nem érezhetik biztonságban magukat, amíg kártyáikat nem cseréltetik ki újra. A hackerek egy része csak azért támadja meg a számítógépes rendszereket, hogy bebizonyítsa, milyen könnyen feltörhetőek, de ötmillió számla esetében szükség van óvintézkedésekre - hangsúlyozta Lilley. A plasztiklapok lecserélését azonban megnehezíti, hogy rendkívül sok pénzintézet ad ki Visa- és MasterCard-kártyákat. A két cég az FBI bevonásával próbálja azonosítani a hackert.

Chirac szétcsapott a tagjelöltek között

Jacques Chirac Brüsszelben élesen bírálta a tagjelölt országokat, amiért az Egyesült Államok pártjára álltak Irak ügyében. Az érintett kormányok a francia államfő szerint az európai egység ellen foglaltak állást, felelőtlenül és infantilisen jártak el, családtaghoz méltatlanul viselkedtek és lépésükkel azt kockáztatták, hogy maguk ellen hangolják az EU közvéleményét. A már NATO-tag Lengyelország, Magyarország és Csehország vezetői a spanyol, olasz, dán és portugál kormány képviselőivel együtt írták alá a Washington álláspontját támogató levelet és a NATO-tagságra váró további tíz kelet-európai ország, az úgynevezett vilniusi tízek vezetői hasonló tartalmú levelet küldtek Washingtonba. Chris Patten, a brüsszeli bizottság külügyekért felelős tagja védelmébe vette a tagjelölteket. Az Európai Unió nem a Varsói Szerződés, és a tagjelölteknek ugyanannyi joguk van a véleményük kifejtésére, mint bárki másnak - mondta. Hasonló álláspontot fejtett ki Tony Blair brit miniszterelnök tegnap Londonban. Günter Verheugen, a bizottság bővítésért felelős tagja ezzel szemben közvetve bírálta a levelet aláíró tagjelölteket. Közölte: az Európai Unió elvárja a leendő tagoktól, hogy az alapvető kül- és belpolitikai kérdésekben vegyék figyelembe az EU irányvonalát. A tagjelölt országok óvatosan, de elítélően reagáltak Jacques Chirac szavaira. Adam Rotfeld lengyel külügyminiszter-helyettes európai érdeknek nevezte a szoros kapcsolatok fenntartását az USA-val és a francia államfő kirohanását ártalmasnak és szükségtelennek minősítette. A csatlakozás második körére váró, a levelet szintén aláíró Románia és Bulgária különösen kemény szavakat kapott Chiractól: nem is találhattak volna jobb módszert arra - mondta róluk -, hogy csökkentsék esélyeiket a belépésre. Ljubomir Ivanov bolgár külügyminiszter-helyettes erre úgy reagált, hogy nyomásgyakorlással nem lehet egységet teremteni, Ion Iliescu román elnök pedig irracionálisnak és antidemokratikusnak nevezte a bírálatot. (A magyar reagálásról cikkünk a 3. oldalon.)

A csatlakozásra várók is elfogadták a közös álláspontot Irak ügyében

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a hétfői rendkívüli csúcsértekezleten a hetek óta tartó nyilvános vita után közös álláspontra jutottak Irak kérdésében, amit kedden elfogadtak a tagjelölt országok kormányfői is. A kiadott nyilatkozat leszögezi, hogy folytatni kell az ENSZ égisze alatt zajló fegyverzet-ellenőrzést, ami azonban nem lehet vég nélküli. Az unió most első ízben kimondta, hogy végső eszközként elkerülhetetlenné válhat az erő alkalmazása. Az állam- és kormányfők felszólították Irakot a leszerelésre, figyelmeztetve, hogy ez az utolsó lehetősége. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a rendezésben az ENSZ-nek kell játszania a vezető szerepet, abban a kérdésben azonban nem foglaltak állást, hogy szükség van-e újabb BT-határozatra. A tagországok elismerték, hogy a BT legutóbbi határozata mellett a nagyarányú katonai felvonulás érte el, hogy az ENSZ ellenőrei visszatérhettek Irakba és továbbra is ettől várható az irakiak együttműködése. A tagállamok közül korábban elsősorban Franciaország és Németország szállt szembe Washington álláspontjával és ragaszkodott a békés eszközök végső kimerítéséhez. Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország ezzel szemben a türelmi idő lerövidítését sürgette, mivel Irak szerintük nem működik együtt az ENSZ-ellenőrökkel. Bush elnök a Washington Post értesülése szerint két hetet ad a diplomáciai erőfeszítésekre és a héten határozattervezetet terjeszt a BT elé a katonai akcióra vonatkozóan.

Menekítik az oroszokat Irakból(Kimaradt!!!)

Az orosz kormány megkezdte az orosz állampolgárok hazaszállítását Irakból - jelentette tegnap az ITAR-TASZSZ hírügynökség kairói diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az orosz hírügynökség szerint több mint ezer orosz állampolgár tartózkodik az arab országban. Sajtójelentések szerint az Irakban működő orosz cégek tegnap megbeszélést tartottak és a kiűrítés mellett döntöttek. A moszkvai külügyminisztérium és az érintett orosz cégek képviselői egyelőre nem erősítették meg a jelentést. A döntés a külügyminisztérium hatáskörébe tartózkodik - mondta a Lukoil szóvivője az ITAR-TASZSZ-nak. Létezik egy evakuálási terv, amelynek koordinálása a bagdadi orosz követség hatáskörébe tartozik, de nem tudok róla, hogy hatályba léptették volna - tette hozzá. Számos külképviselet már korábban úgy döntött, hogy a minimumra korlátozza az Irakban maradó személyzet létszámát, de az orosz kormány, amely ellenzi a katonai fellépést és szoros kapcsolatokat ápol Irakkal, eddig nem követte példájukat. Igor Ivanov külügyminiszter január végén úgy nyilatkozott, hogy mintegy 700 "szakértő" tartózkodik az országban.