Gáti Tibor

Már a szolgáltatószektor is bajban van az USA-ban

Márciusban váratlanul csökkent a szolgáltatószektor teljesítménye az Egyesült Államokban, mivel az Irak elleni háborúval kapcsolatos aggodalmak visszavetették a légi közlekedést és az idegenforgalmat. Az Institute for Supply Management (ISM) indexe a februári 53,9-ről 47,9 pontra zuhant, noha a Reuters által megkérdezett elemzők 52,3, a Bloomberg elemzői 52 pontot vártak. Az érték 50 pont alatt a szektor zsugorodását jelzi. A szolgáltatások tavaly október óta először estek vissza, és az elemzők egy része arra számít, hogy a háború befejeződésével ismét növekedésnek indul a szektor, mások szerint azonban a gazdasági problémák nem vezethetők vissza a háborús aggodalmakra.

Se bizalom, se növekedés

A fogyasztói és üzleti bizalom hanyatlása egyre erősebben érezteti hatását az eurózóna legnagyobb gazdaságaiban. Franciaországban tovább nőtt a munkanélküliség, miután a vállalatok a kereslet apadására válaszul visszafogják költségeiket, és csökkentik az alkalmazotti létszámot. Februárban 2,489 millió fő volt állás nélkül, a munkanélküliek aránya a januári 9,1-ről 9,2 százalékra emelkedett. Az üzleti bizalom a párizsi statisztikai hivatal (INSEE) felmérése szerint meredeken romlott márciusban: a kompozit index a februári 97-ről 94 pontra esett, ami tavaly október óta a legalacsonyabb érték. A gazdasági kilátások romlását jelzi, hogy az INSEE a decemberben prognosztizált 0,6 helyett már csak 0,3 százalékos növekedést vár az idei második negyedévre, a június végi munkanélküliséget pedig 9,3 százalékra teszi. A német kormány a Financial Times Deutschland értesülései szerint a tervezettnél egy hónappal előbb, már áprilisban módosítja ez évre szóló növekedési előrejelzését. Hans Eichel pénzügyminiszter állítólag hajlik arra, hogy a jelenlegi 1 százalékról akár 0,25 százalékra csökkentsék a prognózist, Wolfgang Clement gazdasági miniszter azonban lélektani okokból ellenez egy ilyen drasztikus módosítást. Eichel emellett közölte, hogy a költségvetési hiány a gazdaság gyenge teljesítménye miatt valószínűleg idén túllépi a 3 százalékos plafont. A GDP tavaly mindössze 0,2 százalékkal nőtt Németországban, sokkal gyorsabb ütemre idén sem lehet számítani.

Tovább terjeszkedik Európában a Vodafone

A brit Vodafone Group Plc tovább növelte részesedését azokban az európai mobilszolgáltatókban, amelyekben csak résztulajdonnal rendelkezik. A legnagyobb európai mobilcég még januárban tett ajánlatot arra, hogy összesen 2 milliárd eurórért megvásárolja három leányvállalata - a svéd Europolitan Vodafone AB, a holland Vodafone Libertel NV és a portugál Vodafone Telecel Comunicacoes Pessoias SA - más kézben levő kisebbségi pakettjét, hogy ezzel százszázalékos tulajdonosukká váljon (NAPI Gazdaság, 2003. január 15., 5. oldal). Mindhárom leányvállalat a második legnagyobb mobilszolgáltató az érintett országban. A Vodafone a svéd cégben azóta százszázalékos tulajdonos lett, múlt pénteken pedig 97,2 százalékra növelte részesedését a holland Libertelben, ezzel jogot szerzett arra, hogy 11 eurós ajánlati áron kivásárolja a többi tulajdonost is. Ez azt jelenti, hogy összesen 771 millió eurót fizet a korábban nem birtokolt 22 százalékért. A Libertelt április 9-én kivezetik az amszterdami tőzsdéről. A Vodafone emellett bejelentette, hogy 705 millió euróért 60,1-ről 70,3 százalékra növelte részesedését a portugál Telecelben.

Pesszimistán várják a piacok a háború fejleményeit

A katonai konfliktus várható elhúzódása miatt tovább esett a fogyasztói bizalom az USA-ban, a republikánusok 2,8 milliárd dollár támogatást javasolnak a háború által erősen sújtott légitársaságoknak. A hét végén intenzívebbek lettek az iraki fővárosra mért légi csapások, de így is egyértelművé vált, hogy a katonai offenzíva elakadt vagy legalábbis lelassult. Egyelőre kétséges, hogy megkezdődhet-e Bagdad ostroma, amíg az újabb szárazföldi erők nem érkeznek a térségbe, várhatóan Észak-Irakba. A romló kilátások miatt pénteken New Yorkban és Európában egyaránt estek a tőzsdeindexek, a dollár 1 százalékkal gyengült az euróhoz és a svájci frankhoz képest, az olaj ára ugyan kismértékben csökkent, de a texasi könnyűolaj hordójáért így több mint 30 dollárt kell adni. A Michigani Egyetem fogyasztói bizalomindexe márciusban 79,9-ről 77,6 pontra, 1993 szeptembere óta a legmélyebbre süllyedt.

Leminősíthetik az amerikai dohánykötvényeket

A Standard & Poor's és a Fitch Ratings figyelmeztetett, hogy leronthatják annak a 18 milliárd dollár összegű kötvénynek a hitelbesorolását, amelyet az USA szövetségi államai bocsátottak ki vagy készülnek kibocsátani a dohánygyárak által fizetendő kártérítési összegre alapozva. A két hitelminősítő ilyen szándékkal vette figyelőlistára a Philip Morris USA anyacégét, az Altria Group Inc.-t, miután Madison megye bírósága 10,1 milliárd dollár kártérítésre ítélte a dohánygyárat. A Philip Morris az ítélet értelmében a cigarettásdobozokon elhelyezett „light” felirattal megtévesztette a dohányosokat. Eddig több mint egy tucat szövetségi állam, illetve helyhatóság adott el dohánykötvényeket. Ezek fedezetéül az a 206 milliárd dollár szolgál, amit az 1998-ban elért peren kívüli megegyezés értelmében a négy legnagyobb egyesült államokbeli dohánygyárnak kell 25 év alatt fizetnie a dohányzás okozta megbetegedések gyógyítási költségeire. A kötvények jelenleg az S&P-nél és a Fitchnél is A besorolással szerepelnek. A harmadik nagy hitelminősítő, a Moody's Investor Service jelezte, hogy hamarosan jelentést tesz közzé a dohánykötvényekről. New Jersey állam korábban 3,5 milliárd, Kalifornia 3 milliárd dollár értékben értékesített ilyen kötvényeket, és más államok most terveznek hasonló akciót költségvetési helyzetük javítására. A New York-i törvényhozásban múlt héten született megállapodás arról, hogy 4,2 milliárd dollárnyi dohánykötvényt értékesítenek, de George Pataki kormányzó még nem hagyta jóvá az ügyletet. Ha a dohánygyárak nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségüknek, akkor az államok arra kényszerülnek, hogy jövedelemadó-bevételeikből fizessék vissza a kötvényeket, ráadásul a kötvények esetleges visszaminősítése megdrágítja a hitelfelvételt.

Lemaradt a CNN

Az iraki háború nem hozta meg az első Öböl-háború idején tapasztalt előretörést a CNN televíziónak, amely az USA-ban azóta a második helyre szorult riválisa, a News Corp.-hoz tartozó Fox News mögött. A Nielsen médiakutató intézet adatai szerint a háború első napjaiban az amerikaiak közül csak 4,37 millióan választották az AOL Time Warner médiacsoporthoz tartozó CNN-t, ha az eseményekről akartak tájékozódni, míg a Fox tévét 5,58 millióan nézték - írta az Origo. A harmadik legnézettebb az MSNBC volt 2,15 millió nézővel. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a háború mindhárom hírcsatornának nézőszám-növekedést hozott: az Irak elleni támadás múlt szerda éjjeli megindulásakor a Fox 379, a CNN 393, az MSNBC pedig 651 százalékkal növelte nézettségét. Igaz, az egész világot figyelembe véve a CNN 90,3 millió nézőjével jócskán megelőzi a Foxot, amelyet 67 millióan néznek.

A piacok barátkoznak a hosszú háborúval

A Nemzetközi Valutaalap most kiadott jelentése szerint az iraki háború elhúzódása és a terrorizmus erősödése alááshatja a törékeny globális gazdasági fellendülést és további árfolyamesést idézhet elő a pénzpiacokon. A dollár zuhanása ugyancsak destabilizálhatja a piacokat, amelyek még magukhoz sem tértek az árfolyambuborék kipukkadása óta. A dollárt sebezhetővé teszi, hogy az USA-ba irányuló tőkebeáramlás már nem azon alapszik, hogy az amerikai gazdaság gyorsabb ütemben nő, mint az európai, hanem a kamatkülönbségen, ez azonban gyorsan megfordulhat - hangsúlyozta Gerd Haeusler IMF-igazgató. Az északi-tengeri Brent olaj tegnap délelőtt több mint egy dollárral, 26,45 dollárra drágult, az arany ára a megnövekedett kereslet hatására 3 dollárral emelkedett a New York-i záróárhoz képest és elérte a 333,15/333,90 dollárt. Európában és a tengerentúlon egyaránt estek a részvényindexek, és a dollár is tíznapos mélypontra, 1,0744-re gyengült az euróhoz képest. Katonai elemzők szerint még egy hónapra lesz szükség az iraki rendszer megdöntésére indított katonai akció befejezéséhez. A The Washington Post magas rangú katonai vezetőket idézett, akik szerint a hadműveletek még hónapokig fognak tartani, és a jelenleginél lényegesen nagyobb erő bevetését teszik szükségessé. Bush elnök maga is arra figyelmeztetett, hogy nem lehet gyors győzelemre számítani Irakban. A háború elhúzódása a hadi költségvetések felduzzadásával jár. Gordon Brown brit pénzügyminiszter tegnap 1,75 milliárdról 3 milliárd fontra (4,72 milliárd dollár) emelte a háború brit költségvetésének összegét. Bush elnök korábban 75 milliárd dollár rendkívüli kiadás jóváhagyását kérte a kongresszustól, amiből 63 milliárdot fordítanak hadműveletek finanszírozására, az elemzők szerint azonban ez nem lesz elég. A háborús kiadásokhoz még hozzájön az az összeg, amelybe a háború után az amerikai csapatok tartós iraki jelenléte kerülhet. A washingtoni Külpolitikai Tanács szerint az USA 75 ezer katonát lesz kénytelen állomásoztatni Irakban, ami a segélyekkel együtt évi 20 milliárd dollárt emészt fel. A washingtoni kormányzat feljogosítva érzi magát arra, hogy az újjáépítéssel járó üzleteket főként az egyesült államokbeli cégeknek tartsa fent. A feladat koordinálását végző kormányszerv, a USAID már március 10-én, vagyis a háború kitörése előtt felkért öt amerikai céget, hogy nyújtsanak be ajánlatokat egy újjáépítési szerződésre. Az európai vállalatok, beleértve a briteket is, ezek után nem sok jóra számíthatnak. Az orosz kormány már figyelmeztette Washingtont: elvárja, hogy tartsák tiszteletben az orosz olajcégek iraki szerződéseit a háború után.

Jövőre már Kínában is gyártanak BMW-t

fotó: Bloomberg A Bayerische Motoren Werke (BMW) AG vegyesvállalati megállapodást kötött a Brilliance China Automotive Holdings Ltd. kínai autógyárral a német cég modelljeinek gyártására. A BMW a szerződés értelmében a következő három évben 450 millió eurót fektet be a Brilliance China senjangi gyárának korszerűsítésébe és bővítésébe, és a 3-as szériához tartozó autók már ez év második felében legördülhetnek a gyártószalagokról. Jövőre a tervek szerint megkezdődik az 5-ös széria gyártása is. Az éves darabszám az első három évben eléri a 30 ezret. Az Ázsiában értékesített BMW-k mennyisége a német cég reményei szerint a megállapodás révén a jelenlegi évi 80 ezerről öt éven belül 150 ezerre nő. Az első időszakban a felhasznált alkatrészek 40 százalékát fogják kínai cégek előállítani, de a későbbiekben növelni kívánják ezt az arányt - közölte Helmut Panke, a német autógyár elnöke. A BMW a megállapodás értelmében nem köthet hasonló vegyesvállalati megállapodást más kínai autógyárakkal - mondta az elnök, hozzátéve, hogy a BMW-nek nem áll szándékában tulajdonrészt vásárolni a kínai cégből, amelynek részvényei a New York-i és a hongkongi tőzsdén is forognak. A Brilliance Chinának más kínai autógyáraktól eltérően nincsenek más külföldi cégekkel vegyesvállalati szerződései - mutatott rá Panke. A Shanghai Automotive Industry Corp. például a német Volkswagennel és az amerikai General Motorsszal is kötött megállapodást, a Dongfeng Automotive Group pedig a japán Nissannal és a francia Renault-val van ilyen kapcsolatban.

Félbetörték Bush adóprogramját

A republikánus többségű washingtoni szenátus kedden meglepetésre felére, 350 milliárd dollárra szállította le a Bush elnök által javasolt 726 milliárd dolláros, tíz évre szóló adócsökkentési program összegét. A döntés azt követően született, hogy az elnök felkérte a kongresszust a 75 milliárd dolláros rendkívüli hadi kiadás jóváhagyására. Három republikánus szenátor a demokratákkal szavazott, a növekvő költségvetési hiányra hivatkozva. Múlt pénteken a szenátus még 63-38 arányban elutasította a hasonló tartalmú indítványt és csak 100 milliárddal mérsékelte a 726 milliárd dolláros csomagot, de a hadi kiadási javaslat és a háború esetleges elhúzódására utaló nyilatkozatok nyomán megfordult a hangulat. Még hátravan a végső szavazás a szenátusban, ezt követően kezdődnek az egyeztető tárgyalások a képviselőházzal, amely a múlt héten jóváhagyta az elnök adócsökkentési tervét. Ha a szenátus mostani álláspontja diadalmaskodik, az azt jelenti, hogy áldozatul esik az osztalékadó javasolt eltörlése, ami pedig az elnök gazdasági tervének legfontosabb elemét jelentette. A katonai elemzők álláspontja mindenesetre alátámasztja a szenátorok többségének óvatosságát. Az elnök által kedden kért 75 milliárd dollár ugyanis szerintük csak az első részlete a várható háborús költségeknek. A harcok a jelek szerint a vártnál keményebbek lesznek és tovább tartanak, ráadásul a Fehér Ház nem kalkulálta bele az összegbe a háború utáni békefenntartási és újjáépítési költségeket. Lényeges különbség az 1991-es Öböl-háborúhoz képest, hogy az USA-nak most egyedül kell állnia a költségeket, míg akkor a 60 milliárd - mai áron 80 milliárd - dolláros összköltség legnagyobb részét Szaúd-Arábia, Kuvait és Japán fedezte.