A republikánus többségű washingtoni szenátus kedden meglepetésre felére, 350 milliárd dollárra szállította le a Bush elnök által javasolt 726 milliárd dolláros, tíz évre szóló adócsökkentési program összegét. A döntés azt követően született, hogy az elnök felkérte a kongresszust a 75 milliárd dolláros rendkívüli hadi kiadás jóváhagyására. Három republikánus szenátor a demokratákkal szavazott, a növekvő költségvetési hiányra hivatkozva. Múlt pénteken a szenátus még 63-38 arányban elutasította a hasonló tartalmú indítványt és csak 100 milliárddal mérsékelte a 726 milliárd dolláros csomagot, de a hadi kiadási javaslat és a háború esetleges elhúzódására utaló nyilatkozatok nyomán megfordult a hangulat. Még hátravan a végső szavazás a szenátusban, ezt követően kezdődnek az egyeztető tárgyalások a képviselőházzal, amely a múlt héten jóváhagyta az elnök adócsökkentési tervét. Ha a szenátus mostani álláspontja diadalmaskodik, az azt jelenti, hogy áldozatul esik az osztalékadó javasolt eltörlése, ami pedig az elnök gazdasági tervének legfontosabb elemét jelentette.
A katonai elemzők álláspontja mindenesetre alátámasztja a szenátorok többségének óvatosságát. Az elnök által kedden kért 75 milliárd dollár ugyanis szerintük csak az első részlete a várható háborús költségeknek. A harcok a jelek szerint a vártnál keményebbek lesznek és tovább tartanak, ráadásul a Fehér Ház nem kalkulálta bele az összegbe a háború utáni békefenntartási és újjáépítési költségeket. Lényeges különbség az 1991-es Öböl-háborúhoz képest, hogy az USA-nak most egyedül kell állnia a költségeket, míg akkor a 60 milliárd - mai áron 80 milliárd - dolláros összköltség legnagyobb részét Szaúd-Arábia, Kuvait és Japán fedezte.
Gáti Tibor