A Nemzetközi Valutaalap most kiadott jelentése szerint az iraki háború elhúzódása és a terrorizmus erősödése alááshatja a törékeny globális gazdasági fellendülést és további árfolyamesést idézhet elő a pénzpiacokon. A dollár zuhanása ugyancsak destabilizálhatja a piacokat, amelyek még magukhoz sem tértek az árfolyambuborék kipukkadása óta. A dollárt sebezhetővé teszi, hogy az USA-ba irányuló tőkebeáramlás már nem azon alapszik, hogy az amerikai gazdaság gyorsabb ütemben nő, mint az európai, hanem a kamatkülönbségen, ez azonban gyorsan megfordulhat - hangsúlyozta Gerd Haeusler IMF-igazgató.
Az északi-tengeri Brent olaj tegnap délelőtt több mint egy dollárral, 26,45 dollárra drágult, az arany ára a megnövekedett kereslet hatására 3 dollárral emelkedett a New York-i záróárhoz képest és elérte a 333,15/333,90 dollárt. Európában és a tengerentúlon egyaránt estek a részvényindexek, és a dollár is tíznapos mélypontra, 1,0744-re gyengült az euróhoz képest. Katonai elemzők szerint még egy hónapra lesz szükség az iraki rendszer megdöntésére indított katonai akció befejezéséhez. A The Washington Post magas rangú katonai vezetőket idézett, akik szerint a hadműveletek még hónapokig fognak tartani, és a jelenleginél lényegesen nagyobb erő bevetését teszik szükségessé. Bush elnök maga is arra figyelmeztetett, hogy nem lehet gyors győzelemre számítani Irakban.
A háború elhúzódása a hadi költségvetések felduzzadásával jár. Gordon Brown brit pénzügyminiszter tegnap 1,75 milliárdról 3 milliárd fontra (4,72 milliárd dollár) emelte a háború brit költségvetésének összegét. Bush elnök korábban 75 milliárd dollár rendkívüli kiadás jóváhagyását kérte a kongresszustól, amiből 63 milliárdot fordítanak hadműveletek finanszírozására, az elemzők szerint azonban ez nem lesz elég. A háborús kiadásokhoz még hozzájön az az összeg, amelybe a háború után az amerikai csapatok tartós iraki jelenléte kerülhet. A washingtoni Külpolitikai Tanács szerint az USA 75 ezer katonát lesz kénytelen állomásoztatni Irakban, ami a segélyekkel együtt évi 20 milliárd dollárt emészt fel.
A washingtoni kormányzat feljogosítva érzi magát arra, hogy az újjáépítéssel járó üzleteket főként az egyesült államokbeli cégeknek tartsa fent. A feladat koordinálását végző kormányszerv, a USAID már március 10-én, vagyis a háború kitörése előtt felkért öt amerikai céget, hogy nyújtsanak be ajánlatokat egy újjáépítési szerződésre. Az európai vállalatok, beleértve a briteket is, ezek után nem sok jóra számíthatnak. Az orosz kormány már figyelmeztette Washingtont: elvárja, hogy tartsák tiszteletben az orosz olajcégek iraki szerződéseit a háború után.
Gáti Tibor