Gáti Tibor

Veszélyben az európai orosz gázexport

Veszélybe kerülhetnek a Lengyelországba és Németországba irányuló idei orosz gázszállítások, mivel a belarusz kormány a Gazprommal fennálló nézeteltérések miatt nem hajlandó ez évre meghosszabbítani a tranzitszállításokról szóló megállapodást - közölték tegnap az orosz gázmonopólium illetékesei a Reuters hírügynökséggel. Minszk azt szabja a hosszabbítás feltételéül, hogy a Gazprom továbbra is orosz belföldi áron - ezer köbméterenként 30 dollárért - szállítson földgázt az országnak, a cég azonban erre nem hajlandó, mivel számára ez veszteséget jelent. Az év eleje óta rövid lejáratú szerződések alapján zajlottak a szállítások, de ezek tegnap lejártak, és a Gazprom mostantól 50 dollárt kér a földgázért. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója és Petr Petuh, a tranzitszállítást végző belarusz Beltranszgaz első embere várhatóan még a héten tárgyal a kérdésről, és a belarusz fél egyetlen aduját a tranzitszállítások jelentik. A volt szovjet köztársaság Ukrajna mellett az Európába irányuló gázszállítások fő tranzitútvonala: a Gazprom évente 22-24 milliárd köbméter földgázt juttat Belaruszon keresztül Lengyelországba, Németországba és időnként Hollandiába, ami a tavalyi 139 milliárd köbméteres teljes kivitel 16-17 százalékát jelenti.

Szlovákiában fektet be az Arcelor

Európa vezető acélgyártó csoportja, a Luxemburgban bejegyzett Arcelor SA 15 millió euró ráfordítással üzem építésébe kezd a Pozsony közelében lévő Eurovalley ipari parkban - jelentette be Pavol Rusko szlovák gazdasági miniszter. Az acél- és bádoglemezgyár kezdetben közvetlenül 100 főnek, közvetve pedig további 200-nak ad munkát. A termelés a tervek szerint 2005 márciusában kezdődik, volumene évi 4 milliárd korona körüli lesz, ami azt jelenti, hogy évi 180 ezer tonna acélt dolgoznak fel, ez azonban a későbbiek során megkétszereződhet. Az Arcelor azért választotta Szlovákiát, mert elsősorban az itt tevékenykedő Volkswagen és az épülő Peugeot-Citroën autógyár beszállítója lesz, ennek ellenére termékei 70 százalékát kivitelre szánja, emellett innen kívánja irányítani csehországi, osztrák és magyar érdekeltségeit is. A francia társaság vezetői nem árulták el, milyen beruházásösztönző támogatásokat kaptak a pozsonyi kormánytól. Az Eurovalley parkban az Arcelor az első nagyberuházó, de Rusko szerint a továbbiakban mintegy 10 milliárd korona volumenű beruházás várható itt, mintegy ezer új munkahelyet teremtve. Az Arcelor 2001-ben jött létre a francia Usinor, a luxemburgi Arbed és a spanyol Acelaria fúziójából. A társaság a világ több mint 60 országában van jelen, évi 44 millió tonna acélt állít elő, mérlegfőösszege 27 milliárd euró; két legfontosabb üzleti partnere éppen a már említett Volkswagen és a Peugeot-Citroën.

Rögös az út az eurózónáig

Az EU-tagjelölt államok közül a nagyobbak kevésbé felkészültek az ERM II-höz való csatlakozásra, mint a kisebbek, de Magyarország radikális költségvetési reformok esetén már jövőre képes lehet erre.

Nehéz terepen döcögnek a nyugat-európai autóeladások

Nyugat-Európában januárban csökkentek az autóeladások, miután a két legnagyobb gazdaságban, Németországban és Franciaországban megcsappant a kereslet. A japán gyártók azonban tovább folytatták a terjeszkedést.

Újabb porszívógyár az Electroluxtól?

ä Hőnyi Gyula Az Electrolux svédországi porszívógyárának Magyarországra telepítésén gondolkodnak a nagyvállalat vezetői. Az első felmérések szerint a beruházással jelentős költségmegtakarítást érnének el. A hírek szerint a svéd üzem bezárása nagyjából 200 millió svéd koronába kerülne, viszont az áttelepítéssel évi 150 milliót megspórolnának meg. A döntést előkészítő vizsgálatok több hónapig is eltarthatnak - mondta lapunknak Takács János, az Electrolux Lehel Kft. ügyvezető igazgatója. Magyarországon Jászberényben, a hűtőgépgyár mellett már működik egy Electrolux-porszívógyár, ez azonban nem befolyásolja az újabb üzem betelepítését. Mint Takács elmondta, a magyar és a svéd porszívógyár egyaránt évi kétmillió termék előállítására képes. Néhány hete a finn Nokia jelentette be, hogy kétszeresére emeli magyarországi mobiltelefongyárának kapacitását, az Electrolux pedig nemrég határozott egy hűtőgépalkatrészeket előállító üzem építéséről Nyíregyházán, 65 millió euró ráfordításával. A svéd befektetési aktivitás már makrogazdasági szinten is érezteti hatását: a skandináv ország 2002-ben lett Magyarország 10. legnagyobb kereskedelmi partnere. Takács úgy nyilatkozott, hogy a porszívógyár esetleges betelepítésének nincs közvetlen köze a Gripen vadászgépek vásárlásához.

Rögös az út az eurózónáig

A három balti állam és Szlovénia a májusi EU-csatlakozás után gyakorlatilag bármikor beléphet az eurózóna előszobájának tekintett ERM II árfolyamrendszerbe, mert a kötött árfolyam és a kisebb deficit miatt már ma is alkalmasak erre – ért egyet a Reuters által megkérdezett 35 elemző. Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia esetében hosszabb átmeneti időre lesz szükség. Az előbbi akár már jövőre csatlakozhat az ERM II-höz, ha a következő hónapokban radikális költségvetési reformot hajt végre; a másik három országnak is rendbe kell hoznia fiskális helyzetét, s akkor is csak később eredhetnek a magyarok nyomába. A magyar papírok egyébként a konvergenciakereskedés célpontjai lehetnek az idén, hiszen az ötéves magyar államkötvények hozama majdnem 700 bázisponttal haladja meg a német állampapírokét – írja a Reuters piaci elemzőkre hivatkozva. Ha a fiskális kiigazítás megtörténik és csökken az árfolyamra nehezedő nyomás, az az év üzlete lehet. Ami az ikerpár másik felét, a folyó fizetési mérleghiányt illeti: 2003-ban 4,584 milliárd euró lett a deficit, a vámstatisztikai korrekció figyelembevételével számolva 4,2 milliárd euró. Az év végén az áruforgalomban pozitív változások indultak be, de a múlt év egészét még a gyenge export határozta meg. Nagyobb arányú profitrepatriálás nem ment végbe, lesújtó képet mutat viszont a finanszírozás: a nem adóssággeneráló finanszírozás éves szinten nem érte el a hiány 10 százalékát, tavalyelőtt 30 százalék körül volt. Részletek a 2. és a 3. oldalon

Előrejelzések

Belépés az ERM II-be az eurózónába Magyarország 2005 2009 Szlovákia 2006 2009 Csehország 2007 2010 Lengyelország 2007 2010 Forrás: Reuters

Liberalizálási hullám a kínai médiában

Kínában mostantól engedélyezik, hogy a magánbefektetők közvetlenül tulajdont szerezzenek a különböző médiacégekben: újságokban, rádió- és tévéállomásokban, könyvkiadókban. A befektetés céljából létrejövő cégek a január elsején életbe lépett irányelvek értelmében a tőzsdére is bevezethetők lesznek. Mindez nem szünteti meg a média fölötti pártirányítást, és a létrejövő cégek ellenőrző pakettje továbbra is állami tulajdonban marad, de mégis a korábbi monolit rendszer pluralizálódását jelenti. A kommunista párt politikai bizottsága által is jóváhagyott irányelvek legalizálják a médiával nem teljesen legális csatornákon már korábban kapcsolatba került magántőke működését. Az irányelvek nyilvánossá válását követő napon jelentették be, hogy a kormány feloldja a tévékbe történő közvetlen külföldi befektetések tilalmát. A lépés célja, hogy életet leheljen a tőkeszegénységgel küszködő televíziózásba, amely nem képes megfelelő színvonalú és mennyiségű műsort előállítani. A rendelkezés értelmében az erős és befolyásos külföldi cégeknek engedélyeznék, hogy kisebbségi részesedéseket szerezzenek olyan kínai cégekben, amelyek tévéknek gyártanak programokat. Emellett kínai cégek vegyesvállalatokat alapíthatnak külföldiekkel fizetős csatornák létrehozására és a digitális televíziózás kiterjesztésére. A tévés műsorszolgáltatásba azonban nem engedik be a külföldieket. A liberalizálás újabb jeleként a kínai bankfelügyelet engedélyezte négy nagy külföldi banknak - a Citibanknak, a HSBC-nek, a hongkongi Bank of East Asiának és a japán Mizuho Financial Groupnak -, hogy 13 városban jüanügyleteket bonyolítson kínai cégekkel. Peking ezzel a WTO-csatlakozás keretében tett ígéretét teljesíti.

Tovább takarékoskodik a Philips

Európa legnagyobb fogyasztói elektronikai csoportja, a holland Philips két súlyosan veszteséges év után a múlt évet már nyereséggel zárta. A cég vezetése a kereslet erősödése nyomán az idén is jó eredményre számít, ennek ellenére folytatják a költségcsökkentési programot.