Kínában mostantól engedélyezik, hogy a magánbefektetők közvetlenül tulajdont szerezzenek a különböző médiacégekben: újságokban, rádió- és tévéállomásokban, könyvkiadókban. A befektetés céljából létrejövő cégek a január elsején életbe lépett irányelvek értelmében a tőzsdére is bevezethetők lesznek. Mindez nem szünteti meg a média fölötti pártirányítást, és a létrejövő cégek ellenőrző pakettje továbbra is állami tulajdonban marad, de mégis a korábbi monolit rendszer pluralizálódását jelenti. A kommunista párt politikai bizottsága által is jóváhagyott irányelvek legalizálják a médiával nem teljesen legális csatornákon már korábban kapcsolatba került magántőke működését.
Az irányelvek nyilvánossá válását követő napon jelentették be, hogy a kormány feloldja a tévékbe történő közvetlen külföldi befektetések tilalmát. A lépés célja, hogy életet leheljen a tőkeszegénységgel küszködő televíziózásba, amely nem képes megfelelő színvonalú és mennyiségű műsort előállítani. A rendelkezés értelmében az erős és befolyásos külföldi cégeknek engedélyeznék, hogy kisebbségi részesedéseket szerezzenek olyan kínai cégekben, amelyek tévéknek gyártanak programokat. Emellett kínai cégek vegyesvállalatokat alapíthatnak külföldiekkel fizetős csatornák létrehozására és a digitális televíziózás kiterjesztésére. A tévés műsorszolgáltatásba azonban nem engedik be a külföldieket.
A liberalizálás újabb jeleként a kínai bankfelügyelet engedélyezte négy nagy külföldi banknak - a Citibanknak, a HSBC-nek, a hongkongi Bank of East Asiának és a japán Mizuho Financial Groupnak -, hogy 13 városban jüanügyleteket bonyolítson kínai cégekkel. Peking ezzel a WTO-csatlakozás keretében tett ígéretét teljesíti.
Gáti Tibor
Bana Péter