Gáti Tibor

Brüsszel eljárást indít Szlovákia ellen

Az EU versenyhatóságai eljárást indítanak Szlovákia ellen, amiért az monopolhelyzetet hoz létre az úgynevezett hibrid postai szolgáltatások területén. A lépésre azután kerül sor, hogy a múlt hét végén eredménytelenül végződtek Neelie Kroes versenypolitikai biztos és Lubomir Vázny szlovák közlekedési és postaügyi miniszter tárgyalásai. A hibrid postai szolgáltatásokat elsősorban bankok, biztosítók, közműcégek veszik igénybe, amelyek valamely harmadik szolgáltatónak továbbítják a leveleket és közleményeket - főként a nagy mennyiségben szétküldött számlaértesítőket -, majd ez utóbbiak kinyomtatják és célba juttatják ezeket. Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy egy idén februárban hatályba lépett törvénymódosítás erre a területre is kiterjesztette a szlovák posta monopóliumát, megszüntetve a versenyt. Ezzel ellehetetlenítették az addig többszereplős piacon működő magáncégeket. Az Európai Bizottság az eljárás eredményeképp kötelezheti a pozsonyi kormányt a piac megnyitására. Brüsszelt aggasztja, hogy más uniós tagállamokban is visszalépés tapasztalható a postai szolgáltatások liberalizálása terén.

Világszerte üdvözlik a washingtoni mentőakciót

Erősödtek a részvények a világ tőzsdéin tegnap, miután Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter (képünkön) vasárnap bejelentette, hogy kormányellenőrzés alá vonják a két jelzáloghitel-finanszírozó óriáscéget, a Fannie Mae-t és a Freddie Macet. Ezzel elhárult a veszély, hogy az USA jelzálogpiacának két meghatározó szereplője fizetésképtelenné válik, emellett erősödött a globális pénzügyi rendszer működőképességébe vetett bizalom is. Ez az eddigi legnagyobb pénzügyi mentőcsomag a világon, amellyel a washingtoni kormányzat azt kívánja elkerülni, hogy a két intézmény esetleges csődje teljesen megbénítsa az amerikai lakáspiacot vagy pénzügyi helyzetük további drámai romlása magával rántsa a globális piacokat. A döntést a Bázelben tanácskozó jegybanki vezetők, köztük Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank és Csou Hsziao-csuan, a kínai jegybank elnöke, valamint az elemzők és a külföldi befektetők is kedvezően fogadták. A lépés súlyát jelzi, hogy Paulson még a hivatalos bejelentés előtt tájékoztatást adott róla a két elnökjelöltnek, Bush elnöknek és a törvényhozás vezetőinek. Az intézkedés, mint Paulson mondta, időt ad a politikusoknak arra, hogy döntsenek a két intézmény jövőjéről és esetleges átalakításáról. A mentőcsomag elemzők szerint a jövő évre biztosítja működőképességüket, így a megválasztandó új elnök és az új törvényhozás elég időt kap arra, hogy határozzon az új struktúráról. A Fannie Mae és a Freddie Mac birtokában lévő törlesztetlen jelzáloghitelek együttes összege eléri az 5400 milliárd dollárt, és a két intézmény a jelzáloghitelek kétharmadát garantálja. Bár a kormány a lépés bejelentésekor kerülte az államosítás kifejezés használatát, a két intézményt de facto kormányellenőrzés alá helyezik. Az irányítást meghatározatlan időre felügyeleti szervük, a Szövetségi Lakásfinanszírozási Ügynökség (FHFA) veszi át. A két intézmény 100-100 milliárd dolláros tőkeinjekciót kap, hogy törleszteni tudja esedékessé váló adósságait, emellett a kormány a két intézmény által fedezett jelzálogkötvényeket vásárol, első lépésben 5 milliárd dollár értékben. Ezen túlmenően korlátozás nélkül likviditást bocsátanak rendelkezésükre a jövő év végéig. A két eddigi vezérigazgató távozik posztjáról, bár átmeneti időre még ellátják eddigi feladataikat. A Fannie Mae vezérigazgatója Herb Allison, a Merrill Lynch korábbi alelnöke lesz, a Freddie Mac élére David Moffettet, a US Bancorp korábbi alelnökét nevezik ki. A két intézmény részvényeivel továbbra is kereskedni lehet a tőzsdén, de értékük várhatóan jelentősen csökkenni fog.

Fannie és Freddie kormányellenőrzés alá került

A washingtoni kormányzat bejelentette, hogy ellenőrzése alá vonja a csőd szélén álló Fannie Mae és a Freddie Mac jelzáloghitel-finanszírozó intézményt. Irányításukat felügyeleti szervük, a Szövetségi Lakásfinanszírozási Ügynökség (FHFA) veszi át arra az időre, amíg nem sikerül őket stabilizálni - jelentette be a tegnap tartott sajtóértekezletén Henry Paulson pénzügyminiszter és James Lockhart, az FHFA igazgatója. Finanszírozásukat szükség esetén 2009. december 31-éig biztosítja a pénzügyminisztérium. A tárca emellett elsőbbségi részvénycsomagot vásárol a két intézményben, amelyek együttesen 14 milliárd dollárt vesztettek a lakáshitelpiac összeomlása után. Az általuk nyújtott vagy garantált kifizetetlen jelzáloghitelek összege eléri az 5300 milliárd dollárt. Saját adósságuk 1600 milliárd dollár. A legfrissebb adatok szerint az amerikai lakástulajdonosok kilenc százalékának van törlesztési hátraléka, ezek egy hányada ellen már végrehajtási eljárás indult.

Felgyorsult az amerikai gazdaság

A vártnál nagyobb mértékben módosította - elsősorban a gyenge dollár által segített külkereskedelem sikerének köszönhetően - az USA gazdasági növekedésére vonatkozó előzetes adatát a washingtoni kereskedelmi minisztérium. Eszerint a GDP a második negyedévben 3,3 százalékkal bővült annualizált szinten, noha az elemzők a tárca első, 1,9 százalékos adata után csak 2,7 százalékra számítottak. A gyenge évkezdés után - az első három hónapban csak 0,9 százalékos volt a növekedés - tehát komoly gyorsulás következett be, ami után azonban az év második felében az elemzők már komoly visszaesést várnak. A második negyedéves növekedés mindenesetre megkönnyíti a Fed számára, hogy az infláció leküzdésére koncentrálva megemelje az április óta két százalékon álló irányadó kamatot. A gyorsabb dinamikát az annualizált szinten 7,6 százalékkal csökkenő import mellett 13,2 százalékkal emelkedő export és az adó- visszatérítés hatásaként átmenetileg meglódult, a második félévben 1,7 százalékkal növekvő fogyasztási kiadások tették lehetővé, miközben a lakáspiac tovább romlott, és a vállalatok visszafogták kiadásaikat. A lakásépítések 15,7 százalékkal estek vissza. A külkereskedelmi mérleg hiánya 376,6 milliárd dollárra csökkent, ami a legalacsonyabb érték 1980 óta, és ez a körülmény egymagában 3,1 százalékponttal járult hozzá a GDP bővüléséhez, azaz enélkül csak 0,2 százalékos lett volna a növekedés. A második félévet illető borúlátás éppen abból fakad, hogy a legnagyobb exportpiacok - Európa és Japán - lassulása miatt várhatóan visszaesik a kivitel, a fogyasztási kiadások pedig máris apadóban vannak. Ebben meghatározó szerepe van a munkaerő-piaci helyzetnek. A Bloomberg szerint idén eddig 463 ezer munkahely szűnt meg az Egyesült Államokban, és a bérek nem tartottak lépést az inflációval.

Kelet-Európa nehéz idők elé néz

Romlanak az európai feltörekvő országok (EE) gazdasági és hitelképességi kilátásai - állapítja meg most közzétett jelentésében a Fitch Ratings. Az eurótérség visszaesése, az érintett országok fellendülésének tetőzése és a nyersanyagársokk rontja a növekedés, az infláció és a folyó fizetési mérleg kilátásait, amihez még hozzájárul a globális finanszírozási feltételek bizonytalanabbá válása. Emellett nem elhanyagolható annak valószínűsége, hogy egyes országokban bekövetkezik a gazdaság lefékeződése (a kemény földet érés), ami valutaválsággal párosul. A szuverén hitelminősítések korábbi javulása megállt - az elmúlt 18 hónapban ez csak három országban következett be: Csehországban, Szlovákiában és Örményországban, miközben két országban, Lettországban és Grúziában romlott a minősítés. Az adott besorolásokhoz rendelt kilátások mérlege a tavaly augusztusi plusz öt után idén augusztusban mínusz öt volt. Jelenleg hét ország kilátásai negatívak, ami a legnagyobb szám azóta, hogy a Fitch az 1990-es évek közepén hitelbesorolást kezdett adni a régió országainak. A Fitch előrejelzése szerint az EE-országok együttes GDP-bővülése a tavalyi 6,9-ről idén 5,8, jövőre 5,3 százalékra lassul, és ez a lendület is csak annak köszönhető, hogy az orosz gazdaság várhatóan idén 7,5, jövőre 6,5 százalékkal nő. Eközben a nyersanyagárak emelkedése gerjeszti az inflációt, különösen azokban az országokban, ahol - mint a balti államokban és Bulgáriában - rögzítik, vagy mint Kazahsztánban, Oroszországban és Ukrajnában központilag befolyásolják a valutaárfolyamot. A legkedvezőbb a helyzet Közép-Európában, ahol inflációs célértéket tűznek ki. A folyó fizetési mérlegek egész térségre jellemző jelentős hiánya növeli az aggodalmakat az érintett országok hitelképessége miatt, amit csak tovább fokoz a globális hitelválság.

Több a szegény a világon

A korábban feltételezettnél nagyobb a szegények száma a fejlődő országokban - figyelmeztetett most közzétett jelentésében a Világbank. A nemzetközi szervezet számítása szerint 2005-ben 1,4 milliárd ember - a fejlődő világ egynegyede - élt a szegénységi küszöb alatt, szemben a 2004-re kalkulált 985 millió fővel. A szegénységi küszöb ugyanakkor magasabb lett: az eddigi napi egy dollárról 1,25 dollárra emelkedett, mivel nőttek a létfenntartási költségek a harmadik világban, így 1981-ben az 1,25 dolláros küszöbbel számolva 1,9 milliárd ember volt szegénynek tekinthető a korábbi 1,5 milliárd helyett. Ráadásul azóta a világ népessége is jelentősen emelkedett, ezzel a szegények aránya 25 év alatt 50-ről 25 százalékra mérséklődött. A Világbank az abszolút számok alakulása alapján mindazonáltal arra a következtetésre jutott, hogy a szegénység csökkenése lassúbb folyamat, mint korábban gondolták. Az adatok a felmérési módszerek finomodását, így egyebek között a szegénységi küszöbök jobb összehasonlíthatóságát tükrözik. Justin Lin, a Világbank vezető közgazdásza szerint a mostani adatok ellenére teljesíthető az ENSZ célkitűzése, hogy 2015-ig felére csökkenjen a szegények száma a világon. A szegénység visszaszorítására tett erőfeszítések Afrikában hozták a legkevesebb eredményt: a Szaharától délre lévő területeken - amely a világ legszegényebb régiója - a napi 1,25 dolláros küszöbbel számolva 25 év alatt változatlanul 50 százalékos maradt szegények aránya, az abszolút szám pedig 200 millióról 380 millióra emelkedett. Az abszolút számok tekintetében Dél-Ázsiában a legrosszabb a helyzet: itt 595 millió szegény él - ebből 455 millió Indiában -, miközben az arány 60-ról 40 százalékra esett. Kína a legsikeresebb a fejlődő országok közül: az arány 85-ről 15,9 százalékra, az abszolút szám 835-ről 207 millióra apadt.

Kivédte a nyersanyagok drágulását a Heineken

A világ harmadik legnagyobb sörgyártója, a holland Heineken NV bizonyos egyszeri költségeket nem számolva növelni tudta nyereségét az idei első félévben, miután az amerikai piacon kívül mindenütt érvényesíteni tudta áraiban a nyersanyagok drágulása miatt megemelkedett költségeit, és májustól konszolidálta a brit Scottish & Newcastle feldarabolásakor felvásárolt sörgyárak eredményeit. A nettó nyereség 35 százalékkal, az üzemi profit 7,4 százalékkal, az árbevétel 17,1 százalékkal nőtt. Az eredmény valamivel meghaladta a várakozásokat, így emelkedett a cég részvényárfolyama. Az akvizíciók és vállalateladások nélkül számolt úgynevezett organikus nyereség a félév folyamán 5,3 százalékkal lett több, és a magyar piacon is markánsan jelen lévő cég most közölte: az év egészében is legalább ötszázalékos növekedésre számít ezen a téren. A Heineken legnagyobb piacán, Nyugat-Európában négy százalékkal emelte árait, de nyereségrátája ennek ellenére itt romlott, mivel a régió gazdasági gyengélkedése, illetve az egyre több országban érvényes dohányzási korlátozások miatt csökkent a forgalom a vendéglátóhelyeken.

Előbb-utóbb szigorít az ECB és a Fed

Az Európai Központi Bank (ECB) és az amerikai Fed döntéshozóinak nyilatkozatai egyaránt arra utalnak, hogy a két jegybank valamikor szigorítani fog, ennek időpontja azonban egyelőre bizonytalan. Axel Weber, az ECB kormányzótanácsának tagja (képünkön) annak a véleményének adott hangot, hogy az eurózóna 4,25 jelenlegi százalékos kamata megfelel a makrogazdasági feltételeknek, de ha a növekedési kilátások javulnak, ami szerinte ez év végén vagy jövőre várható, akkor a banknak szigorítania kell. Az eurózóna gazdasága a második negyedévben zsugorodott és a harmadikban is nagy az újabb visszaesés valószínűsége, ami azt jelentené, hogy az euró 1999-ben történt bevezetése óta első ízben recesszióba süllyed a régió. A Standard & Poor's szintén igen nagynak látja a recesszió valószínűségét az euró magas árfolyama, a lakásárak esése és a vásárlóerő gyengülése miatt. Weber szerint azonban a gazdasági visszaesés nem csökkenti az inflációs kockázatokat. Júliusban 4,0 százalékos volt az infláció az eurózónában, ami éppen a kétszerese az ECB kétszázalékos középtávú inflációs célkitűzé-sének, és Weber úgy látja, hogy még jó ideig két százalék fölött marad. Az augusztusi kilátásokat tekintve biztató, hogy az előzetes adatok azt mutatják: Németországban a júliusi 3,5-ről augusztusban 3,3 százalékra mérséklődött a pénzromlás év/éves üteme, noha az elemzők 3,4 százalékra számítottak. Elemzők szerint mindenesetre az esetleges kamatemelést illetően nagy vita várható az ECB döntéshozói között, mert nem mindenki osztja Weber véleményét. Az amerikai Fed nyíltpiaci bizottságának tagjai az augusztus 5-ei ülésen egyetértettek abban, hogy ha változtatnak a kétszázalékos jelenlegi kamaton, az csak annak emelése lehet - derült ki az ülésről kiadott jegyzőkönyvből. Abban azonban nem volt ekkora az egyetértés, hogy mikor kell megtenni a lépést és mekkorát kell emelni, miután a döntéshozók eltérően ítélték meg, hogy a nyersanyagárak utóbbi időben végbement mérséklődése milyen hatással lesz az infláció alakulására és egyesek a hitelválság további súlyosbodását sem zárták ki. A határidős kamatkontraktusok alapján mindenesetre a piac jelenleg már csak 22 százalékra teszi annak valószínűségét, hogy a Fed még az év vége előtt szigorít, noha az augusztus 5-ei ülés után még 31 százalékos volt ez a becslés.

Enyhe élénkülés az USA lakáspiacán

Az Egyesült Államokban a júniusi 17 éves mélyponthoz képest júliusban 2,4 százalékkal, annualizáltan 515 ezerre nőtt az eladott új lakások száma. A új lakások átlagára éves összehasonlításban 6,3 százalékkal, 230 700 dollárra csökkent. Az egy nappal korábban közzétett adatok szerint a használt lakások eladása júliusban 3,1 százalékkal, annualizáltan 5 millióra nőtt, kissé meghaladva az elemzői várakozásokat. Éves összehasonlításban 13 százalékkal esett az értékesítés és 7,1 százalékkal csökkentek az átlagárak. Szakértők szerint a növekvő értékesítésnek az az oka, hogy a zuhanó árak meghozták a vásárlók étvágyát. Azonban a javulás gyengeségére utal, hogy tovább bővült az eladatlan használt lakások állománya: 4,67 millió van a piacon, ami 11,2 havi készletnek felel meg, holott a piac 5-6 hónapos állomány esetén tekinthető stabilnak. A készletet a bedőlt hitelek miatt kalapács alá kerülő lakások növelik. Ugyancsak kedvezőek a tegnap közzétett adatok, amelyek némi reményt adnak arra, hogy a végéhez közeledik a lakásárak elmúlt 25 évben regisztrált legnagyobb zuhanása, és stabilizálódni kezdenek az árak. A második negyedévben az előző negyedévhez képest 2,3 százalékot esett a 20 nagyvárosi régiót felölelő S&P/Case-Shiller index, ami lényegesen elmarad az első három hónapban regisztrált 6,8 százaléktól. Éves összehasonlításban azonban így is 15,9 százalékot zuhant az index, ami több mint a májusi 15,8 százalék.