Gáti Tibor

Csődeljárás indulhat az AirUnion legnagyobb cége ellen

Az Ilyushin Finance lízingtársaság csődeljárást kért az AiRUnion orosz légiszövetség legnagyobb társasága, a KrasAir ellen, miután ez utóbbi mintegy 20 millió dollárral tartozik neki - írta az MTI-Eco a Vedomosztyi orosz üzleti lapra hivatkozva. Az utóbbi hetekben az AiRUnion egésze és egyes társaságai olyan súlyos anyagi helyzetbe kerültek, hogy számos járatukat törölni kellett, mivel az orosz repülőtereken az adósságok miatt megtagadták a gépek feltankolását, így a múlt héten utasok ezrei rekedtek különféle oroszországi repülőtereken. Az illetékes orosz hatóság megtiltotta, hogy az AirUnion jegyeket értékesítsen a téli időszakra, ami megfigyelők szerint tovább rontja anyagi helyzetét. A szövetség társaságaiban tartott állami részvénypakettek várományosa, a Rosztyehnologii végül megállapodott néhány szállítóval, ezek azonban csupán e hét szerdájáig elegendő kerozint hajlandók szállítani. Alekszandr Rubcov, az Ilyushin Finance vezérigazgatója a lapnak nyilatkozva azonban közölte, hogy a csődkérelemnek nincs köze a légiszövetség válságos anyagi helyzetéhez. A KrasAir 2004-ben két Il-96 típusú repülőgépet lízingelt az Ilyushin Finance-tól 15 évre, de a lízingdíjakat 2005 óta nem fizeti, ezért az Ilyushin Finance már évek óta pereskedik a pénzéért.

Csak Romániában várható szigorítás

Szlovákiában ma, Lengyelországban holnap tartanak ülést a jegybanki döntéshozók, de várhatóan egyik országban sem nyúlnak az irányadó kamathoz. Szlovákiában júliusban a várakozásoknak megfelelően - a júniusi 4,6 százalékról - 4,8 százalékra emelkedett az infláció, ami egy százalékponttal meghaladja a jegybank év végi célkitűzé­sét. Az elemzők augusztusban további gyorsulásra, 5 százalék körüli értékre számítanak, a jegybank kezét azonban megköti, hogy az irányadó kamatnak az eurócsatlakozás időpontjában, jövő január elsején azonos mértékűnek kell lennie az eurózóna kamatával. Az irányadó kamat immár 15 hónapja 4,25 százalék, ami megfelel az Európai Központi Bank (ECB) kamatának, így ha addig az ECB nem változtat, akkor a szlovák jegybank sem. Lengyelországban ugyancsak 4,8 százalékra gyorsult júliusban az infláció a júniusi 4,6 százalékról, ami közel kétszerese a jegybank 2,5 százalékos célkitűzésének, és a jegybank előrejelzése szerint augusztusban 5,1 százalékra gyorsul az ütem. A bank döntéshozói a zloty magas árfolyama és a gazdaság lassulása miatt arra számítanak, hogy a továbbiakban mérséklődik az ütem, és egyelőre kivárnak. A jegybank utoljára júniusban 25 bázisponttal, 6 százalékra emelte a kamatot. Csehországban elsősorban a korona erős árfolyama határozza meg a monetáris politikát. A jegybank e hónap elején 25 bázisponttal, 3,5 százalékra csökkentette az irányadó kamatot, és a döntés után megjelent közleményében jelezte, hogy az év végéig további enyhítés lehetséges. Az erős valuta fékezi a gazdasági növekedést, emiatt a bank a döntéssel egyidejűleg csökkentette növekedési és inflációs prognózisát: eszerint a GDP idén 4,7 helyett csak 4,1 százalékkal bővül, az infláció a júliusi 6,7-ről 2009 második negyedére 3,4 százalékra mérséklődik. Romániában a jegybank augusztus elején 6,0-ról 6,6 százalékra emelte inflációs előrejelzését. A gazdasági növekedés üteme idén elérheti a 9 százalékot, ami a belső kereslet erőteljes növekedésével és a lej alacsony árfolyamával párosulva nagymértékben növeli az árnyomást: az infláció júliusban 9,1 százalékra gyorsult. A jegybank tavaly október óta hét ízben szigorított, utoljára július végén, amikor 25 bázisponttal, 10,25 százalékra emelte a hitelköltségeket - az infláció ütemének gyorsulása azonban belátható időn belül újabb kamatemelésre kényszerítheti a döntéshozókat.

Lerontotta globális előrejelzését az IMF

A Nemzetközi Valutaalap csökkentette az ez évre és 2009-re vonatkozó globális növekedési előrejelzését a G-20 országcsoport pénzügyminiszter-helyetteseinek hét végi Rio de Janeiró-i találkozójára készített jelentésében - közölte Reutersszel a G-20 egyik illetékese. Eszerint a múlt hónapban közzétett előrejelzésben szereplő 4,1 helyett idén csak 3,9 százalékos, jövőre 3,9 helyett 3,7 százalékos növekedésre számít a nemzetközi szervezet. A jelentés szerint ez év második felében tovább lassul a világgazdaság növekedése, a nyersanyagárak ingadozni fognak, de továbbra is magasak lesznek, és a piaci turbulenciák jövőre is megmaradnak. Az eurózónát illetően jelentősen romlott az IMF prognózisa: idén 1,7 helyett csak 1,4 százalékot, jövőre 1,2 helyett csak 0,9 százalékot vár. Az eurózóna GDP-je az idei második negyedévben 0,2 százalékkal zsugorodott az előző három hónaphoz képest. Ez az első visszaesés azóta, hogy az Eurostat 1995-ben összesített adatokat kezdett publikálni a térségre vonatkozóan. Ami az USA gazdaságának kilátásait illeti, a Valutaalap fenntartotta ez évre szóló 1,3 százalékos előrejelzését, de a jövő évit 0,8-ról 0,7 százalékra rontotta. John Lipsky, az IMF vezérigazgató-helyettese úgy nyilatkozott a Reutersnak a Fed múlt hét végi tanácskozásán, hogy az USA gazdasága eddig a vártnál nagyobb ütemben nőtt, de nem kizárt, hogy az év második felében kismértékben csökkenni fog a teljesítménye. Lipsky elkerülte a recesszió kifejezés használatát, de ha két egymást követő negyedévben zsugorodik a GDP, az a bevett meghatározás szerint recessziót jelent. A második negyedévben 1,9 százalékos volt a GDP annualizált bővülése, ami meghaladta a várakozásokat, és a szakértők nem zárják ki, hogy a washingtoni kereskedelmi minisztérium felfelé módosítja a második negyedéves adatot.

Nincs csodaszer a pénzügyi válságok megelőzésére

Bár már egy éve tart a világgazdaságot sújtó pénzügyi válság, a szakemberek között távolról sincs egyetértés abban, hogyan lehet megakadályozni a hasonló krízisek megismétlődését. A Fed által rendezett múlt hét végi tanácskozáson a részt vevő jegybankárok - köztük Ben Bernanke, a Fed és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke -, valamint gazdasági szakértők meglehetősen eltérő nézeteket fejtettek ki arról, hogy a jegybankok feladatává kellene-e tenni a pénzpiaci stabilitás fenntartását és a Wall Street aggodalmainak enyhítését. Ne képzeljük, hogy olyan rendszert tudunk kialakítani, ami egyszer s mindenkorra kiküszöböli a piaci pánikokat, legfeljebb úgy tudjuk módosítani a rendszert, hogy kisebbek és ritkábbak legyenek - nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Alan Blinder, a Fed korábbi alelnöke, aki szintén részt vett a vitán. A nézeteltérések akörül kristályosodtak ki, hogyan módosítsák a pénzügyi felügyeleti rendszert, amiről számos országban máris tervezetek készültek. Egyesek szerint a szigorúbb szabályok akadályozzák a pénzügyi innovációt, mások szerint viszont ha minden beavatkozást kizárnak, akkor még sűrűbbek lesznek a tőzsdei buborékok, amelyekből már így is túl sok volt az elmúlt évtizedben. Bernanke a szimpóziumot megnyitó beszédében azt mondta, hogy a Fednek új hatáskört kellene kapnia a rendszerből fakadó kockázatok átfogó felügyeletére. A javaslatot számos tekintélyes amerikai törvényhozó támogatta. Mario Draghi, az ECB kormányzótanácsának tagja azonban nem értett egyet ezzel. Szerinte ha növelnék a jegybankok hatáskörét a piaci stabilitás erősítése érdekében, akkor kevesebb eszköz maradna az infláció megfékezésére. Trichet, valamint Frederic Mishkin, a Fed egyik kormányzója felszólalásukban megfelelőnek nevezték a jegybankok elmúlt tíz évben folytatott monetáris politikáját, Willem Buiter akadémikus, a brit jegybank korábbi döntéshozója ugyanakkor egészségtelennek és veszélyesnek nevezte, hogy a jegybankok meg akarják menteni a bajba jutott befektetőket. A résztvevők mindazonáltal egyetértettek abban, hogy a változások valójában már megkezdődtek, még ha ezek nem is láthatók teljes mértékben. A tőke- és likviditáskövetelmények valószínűleg nagyobbak lesznek, ami viszont azzal jár, hogy a pénzügyi vállalatok a korábbinál kisebb nyereséggel lesznek kénytelenek beérni. Raghuram Rajan, az IMF volt vezető közgazdásza és két kollégája katasztrófabiztosítás létrehozását javasolta, amelynek révén a bankok tőkéhez juthatnának, ha hiteleik után jelentős veszteséget szenvednek el.

Az infláció alakulására figyelnek a Fed döntéshozói

Az infláció erősödésének hatására egyfajta konszenzus kezd kialakulni az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) héjái és galambjai között atekintetben, hogy a döntéshozóknak elsősorban az árnyomás alakulására kell figyelniük. A héják már kevésbé hangoztatják, hogy minél hamarabb szigorítani kell, a galambok viszont belátják, hogy az olajárak csökkenése nem jelenti feltétlenül az inflációs kockázatok enyhülését - írta a Financial Times. A közeledés oka annak felismerése, hogy az inflációs kockázat már nem annyira az élelmiszerek és az energiahordozók emelkedésének következménye, hanem annak, hogy a nyersanyagárak eddig végbement emelkedése más területeken is növeli az árnyomást és fokozza az inflációs várakozásokat. Ebből következően az eddiginél is jobban figyelnek a maginfláció alakulását mutató adatokra. A Fed két döntéshozója, Richard Fisher, a dallasi Fed elnöke és Jeffrey Lacker, a Fed richmondi körzetének elnöke, akiket a héják között tartanak számon, kedden úgy nyilatkoztak hogy a Fednek készen kell állnia a szigorításra, ha a növekedés lassulása nem hozza magával az infláció mérséklődését, ami korábbi kemény álláspontjuk enyhülését jelenti. A galambok viszont elfogadták, hogy az árnyomás enyhítése érdekében bele kell nyugodni abba, hogy a gazdaság hosszabb ideig gyengélkedni fog. Az inflációs nyomás növekedésére utal a kedden közzétett adat, amely szerint a termelői árak júliusban 1,2 százalékkal emelkedtek havi és 9,8 százalékkal éves összehasonlításban. Ez utóbbi 1981 júniusa óta a leggyorsabb ütemet jelenti. A változékony élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított termelői maginfláció 3,5 százalék volt, ami 1991 óta nem látott magas érték. A vártnál kedvezőtlenebb adat nyomán gyengültek a részvényindexek és erősödött a dollár a kamatemelési várakozások miatt. A lakáspiac folytatódó gyengélkedését jelzi az ugyancsak kedden közzétett adat, amely szerint júliusban 11 százalékkal kevesebb lakás építése kezdődött meg, mint júniusban. Ez annualizált szinten 965 ezer megkezdett építkezést jelent, ami 1991 márciusa óta a legalacsonyabb szám és tavaly júliushoz képest 30 százalékos zuhanást jelent. Építési engedélyből 17,7 százalékkal adtak ki kevesebbet.

Nem kapnak több állami pénzt a jelzáloghitel-finanszírozók

A kormányzatnak a törvényhozástól kapott felhatalmazás ellenére nem áll szándékában plusztőkét juttatni a Fannie Mae és a Freddie Mac jelzáloghitel-finanszírozójának - jelentette ki tegnap Henry Paulson pénzügyminiszter. A két pénzintézet a múlt hét végén a várakozásokat jóval meghaladó veszteséget jelentett be a második negyedévre: a Freddie Mac 821 millió, a Fannie Mae 2,3 milliárd mínuszt volt kénytelen elkönyvelni. A jelentős veszteség azzal a következménnyel jár, hogy kevesebb hitelt tudnak átvenni a jelzáloghiteleket nyújtó bankoktól, így kevesebb forrás jut a nehéz helyzetben lévő lakáspiac felélénkítésére és tovább emelkednek a jelzáloghitelért kért kamatok. Tőkehelyzetük további romlásának megakadályozása érdekében a két pénzintézet máris közölte, hogy csökkenti a részvények után fizetett osztalékot és az üzemi költségeket. Paulson ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a lakáspiaci válság a jövő évre is jócskán át fog húzódni. Az elemzők szerint a kormány végül kénytelen lesz mintegy 30 milliárd dolláros részvényvásárlással a két intézmény segítségére sietni.

Nem sieti el a szigorítást az Európai központi bank

Az Európai Központi Bank (ECB) tegnap a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a 4,25 százalékon álló irányadó kamatot. Jean-Claude Trichet, a bank elnöke a döntést követő sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy a bank jelenleg a kamat semmilyen irányú változtatása mellett sem elkötelezett. Ennek nyomán gyengült az euró a dollárral szemben, miután csökkentek a várakozások, hogy a bank még az idén szigorít. A Bloomberg által megkérdezett elemzők egyenesen arra számítanak, hogy az ECB akár 2009 második negyedévéig kivárhat, akkor pedig már enyhít. A brit jegybank szintén változatlanul hagyta az immár negyedik hónapja 5 százalékon álló irányadó kamatot, miután az infláció tovább gyorsul, miközben a gazdaság a recesszió felé halad. A cseh központi bank ezzel szemben némileg váratlanul 25 bázisponttal, 3,5 százalékra csökkentette a kamatot, miután az égbe szökő koronaárfolyam erőteljesen fékezi a gazdasági növekedést. 5. oldal

Nem változtatott a Fed

Az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) tegnap a várakozásoknak megfelelően érintetlenül hagyta a jelenleg 2 százalékon álló irányadó kamatot. A nyíltpiaci bizottság, amely már az előző, júniusi ülésén is hasonlóan határozott, a kiadott közleményben elsősorban a jelentős inflációs kockázatokat emelte ki. Júniusban 17 éves csúcsra, 5 százalékra gyorsult az áremelkedés év/éves üteme, ami a Fed szerint az év hátralévő részében mérséklődni fog, de a kilátások továbbra is bizonytalanok. Az elemzők egy része ennek alapján még az év vége előtt kamatemelésre számít.

Kazahsztán nagyobb részt kér az olajprofitból

A kazah kormány meg akarja adóztatni a nyersanyag-kitermelő vállalatok extraprofitját, mivel az eddiginél nagyobb mértékben kíván részesedni a bányászat és az energiaipar bevételeiből - írta a Bloomberg. A közép-ázsiai ország az olaj és a gáz mellett jelentős cink-, króm- és uránkészletekkel is rendelkezik. A kitermelésre kivetett adók jövő januárban lépnének életbe. Az energiaügyi minisztérium pénteken közzétett tervezete szerint a cégek kiadásainak 25 százalékát meghaladó nettó nyereségre vetnék ki az adót. 30 százalék fölött minden tíz százalékpontos nyereségtöbblet után nőne az adókulcs. A kiadások 70 százalékát meghaladó nettó nyereségre már 60 százalékos adót vetnének ki. A kormány emellett a jelenlegi 30 százalékról 15-20 százalékra kívánja csökkenteni a társasági adót, főként a kis- és középvállalatok támogatása érdekében. A KazMunaiGas kazah olaj- és gázvállalat egyébként a múlt héten megállapodást írt alá a China National Petroleum Corporation (CNPC) kínai olajvállalattal a Kazahsztán és Kína közötti gázvezeték megépítésének és leendő használatának alapelveiről. Az egyezmény rögzíti a projekt finanszírozásának, a tarifák megállapításának, a lehetséges fizetési módoknak az elveit és kitér a projekt nyereségességének problémáira is - tartalmazza a kazah cég által kiadott közlemény. A két ország között megépíteni tervezett gázvezeték része a Türkmenisztán és Kína közötti gerincvezetéknek, amelynek kapacitása a tervek szerint jövőre eléri az évi 10 milliárd, 2012-ben a 30 milliárd köbmétert.