Gáti Tibor

A törvényhozás dönt az amerikai óriás-mentőcsomagról

A washingtoni kormányzat 700 milliárd dolláros állami alapot kíván felállítani, hogy megszabadítsa a pénzintézeteket, behajthatatlan jelzáloghitel-követeléseiktől és szombaton felhatalmazást kért a törvényhozástól ennek szabad felhasználására. Az alapból az elkövetkező két évben a kormány megvásárolná a jelzáloghiteleket és az ehhez kapcsolódó egyéb követeléseket az amerikai székhelyű pénzintézetektől. A források biztosítása érdekében az államadósság megengedett plafonját az eddigi 10 615 milliárdról 11 315 milliárd dollárra emelnék. Az összeg felhasználásáról a és ennek feltételeiről a pénzügyi tárca korlátozás nélkül dönthetne a Fed elnökével történő konzultáció után, ami rendkívül széles hatáskört ruházna Henry Paulson pénzügyminiszterre. Az alap felállításáról pénzügyminiszter, Ben Bernanke, a Fed elnöke és Christopher Cox, az USA értékpapír- és tőzsdefelügyeletének (SEC) elnöke már csütörtök éjjel tárgyalásokat folytatott a törvényhozás legbefolyásosabb képviselőivel, aminek nyomán már pénteken erőteljes emelkedésnek indultak a részvényárfolyamok New Yorkban és a világ más nagy tőzsdéin is. Bush elnök fehér házi beszédében közölte, hogy döntő pillanathoz érkezett a gazdaság és felszólította a kongresszust, hagyja jóvá a törvényt. A mentőcsomag, amely az 1930-as évek óta a legmélyebb beavatkozást jelentheti az ország pénzügyi rendszerének működésébe, azt követően került napirendre, hogy a múlt héten csődbe ment a Lehman Brothers befektetési bank, és a Merrill Lynch is hasonló sorsra jutott volna, ha nem veszi meg a Bank of America. (Az amerikai csődbíróság egyébként a hét végén engedélyezte, hogy a brit Barclays bank 1,29 milliárd dollárért megvegye a Lehman vagyonelemeit.) A javaslat már a törvényhozás szakbizottságai előtt van és a kongresszus napokon belül szavaz róla. Nehézséget jelenthet azonban, hogy a két házban többségben lévő demokraták további elemekkel kívánják kibővíteni a csomagot, egyebek között korlátoznák a megsegített pénzintézetek vezetőinek juttatásait, pénzügyi támogatást kérnek a hiteleiket nehezen törlesztő lakástulajdonosoknak. A republikánusok azonban élesen ellenzik a kormányzati csomag további dagasztását.

Október 1-jétől 500 dollár a gáz

Az orosz vezetés tegnap számos bejelentést tett a befektetők megnyugtatására és a piacok megerősítésére, miután az elmúlt napokban hét éve nem látott mértékben estek a moszkvai tőzsdeindexek és egyebek között az olaj- és gázcégek papírjai is gyengültek. A dollárban jegyzett részvények piaci indexe, az RTS mintegy 50 százalékot zuhant a májusi csúcsponthoz képest. Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy már október elsejétől 500 dollárra emelik az Európának szánt földgáz árát - írta az MTI-Eco. Medvegyev a hét elején még csak annyit mondott, hogy az év végéig 500 dollárra emelkedik az ezer köbméterenkénti ár, szakértők viszont tegnapi bejelentése után úgy vélik, az év végére akár az 550 dollárt is elérheti. Dmitrij Medvegyev államfő ugyancsak szóbeli intervencióval sietett a tőzsde segítségére, ami elsősorban a többségi állami tulajdonban lévő cégek papírjaira volt hatással. Az elnök úgy nyilatkozott, hogy a tőzsdei zuhanás csak átmeneti, egyúttal felszólította a kormányt és a jegybankot, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy többletforrásokhoz jussanak a pénzpiacok. Emellett felkérte a kormányt, hogy a lehető legrövidebb időn belül dolgozzon ki és hagyjon jóvá stratégiai tervet a tőzsde fejlesztésére. A befektetők megnyugtatását szolgáló kampányt Alekszej Kudrin pénzügyminiszter folytatta. Közölte: fontolóra veszik, hogy a jövőben szükség esetén a pénzpiacok támogatására használják fel az olajjövedelmeket felhalmozó nemzeti vagyonalapot és az állami nyugdíjalapot is. Az elmúlt hetekben több milliárd dollárnyi tőke hagyta el az országot a kaukázusi válság és az olaj világpiaci árának esése nyomán, ami egyebek között a rubel gyengüléséhez és hitelszűkéhez vezetett. A jegybank több milliárd dollárt költött a rubel támogatására, így a múlt héten 8,9 milliárd dollárral, 573,6 milliárd dollárra csökkentek a külföldi valutatartalékok - mondta tegnap Alekszej Uljukajev, a jegybank első elnökhelyettese. A jegybank emellett jelentős tőkeinjekciót ígért a bankrendszer likviditásának növelésére, miután a külföldi tőkekivonás következtében az orosz bankok a hitelfolyósítások korlátozására kényszerültek. A Financial Times által 20 milliárd dollárra becsült tőkekivonás nyomán előállt hitelszűke a brit lap szerint elsősorban az ingatlan- és a kiskereskedelmi szektort sújtja. A lap által idézett szakemberek szerint egyébként valójában a banki likviditáshiányban keresendő a tőzsdei árzuhanás egyik mélyebben fekvő oka is, mivel a bankok forrásaik kiegészítése érdekében eladják a birtokukban lévő részvénypakettek egy részét. Emellett sok orosz milliárdos és befektetési alap kénytelen felszámolni részvénypozícióit, mivel más módon nem tud pénzhez jutni.

Engedményes veszteségek

Az előző hónapok után augusztusban tovább zuhant az új autók eladása Európában és az Egyesült Államokban, miután a fogyasztók vásárlóerejét számos tényező erodálja, és az egekbe szökő üzemanyagárak sem segítik az értékesítést. Az amúgy is veszteséges eladások okozta ágazati válságot növeli a nyersanyagok és az energia, vagyis az előállítási költségek drasztikus emelkedése, amit a nyomott piacon a gyártók nem tudnak áthárítani a vevőkre. Európában, ahol a szokások és a drága benzin már évek óta gazdaságosabb autók gazdaságosabb gyártását igényelte, az eredmények ha nem is jók, de nem katasztrofálisak - júliusban az újautó-eladások 5,3 százalékkal (70,4 ezer darabbal) maradtak el a tavalyitól. Összesen 1,26 millió autót értékesítettek, és továbbra is a Volkswagen a piacvezető, amely még növelni is tudta eladásait. Ugyanakkor az elemzők szerint egyelőre nem látszik az alagút vége, az idei évre nem várnak fellendülést. Sokkal súlyosabb a helyzet az USA-ban. Az Egyesült Államokban augusztusban 1,25 millió új autót adtak el, 15,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A szakértők egy része szerint ugyan a visszaesés ezzel elérte mélypontját, mások azonban felhívják a figyelmet, hogy a gyártók augusztusban óriási árengedményekkel próbálták segíteni az értékesítést, aminek később meglesz a böjtje. Ráadásul az engedmények is csak a visszaesés mértékét csökkentették. A legnagyobb engedményt a General Motors (GM) tette, ez is csak ahhoz volt elég azonban, hogy a prognosztizált 28 helyett "csak" 20,3 százalékkal essen vissza éves összehasonlításban az értékesítés, de ez is lényegesen jobb a másik két amerikai autógyártó adatainál: a Chrysler 34, a Ford 27 százalékos zuhanást volt kénytelen elkönyvelni. A kényszerű árengedmények és az értékesítés visszaesése miatt mindhárom autógyár tetemes veszteséget szenvedett el a második negyedévben, miután őket érinti a legsúlyosabban, hogy a vásárlók az üzemanyagárak megugrása miatt szinte egyik napról a másikra elfordultak a kínálatuk nagyobb részét adó benzinfaló hobbiterepjáróktól és kisteherautóktól. A három nagy amerikai autógyártó ezért augusztusban lobbizni kezdett azért, hogy a washingtoni törvényhozás szavazzon meg 50 milliárd dollár kedvezményes hitelt technológiájuk és termékstruktúrájuk korszerűsítésére, egyebek között a hibrid és az elektromos autók fejlesztésére.

Eurócéldátumot tűz ki a lengyel kormány?

A varsói kormány célja, hogy 2011-ben bevezessük az eurót az országban - jelentette ki egy tegnapi sajtóértekezleten Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Tusk, aki a tavaly novemberi választások után alakított kormányt, elődjétől eltérően kezdettől világossá tette, hogy fel kívánja gyorsítani az eurócsatlakozás folyamatát. Idén májusban egyszer már közölte, hogy szeretné, ha 2011-ben be tudnák vezetni a közös valutát. A mostani bejelentés ennél erősebb, hiszen már a kormány céljaként beszél a 2011-es dátumról. Ezt a jelek szerint a piac is így fogja fel: a zloty a nyilatkozat után 1,7 százalékkal, 3,4114-re erősödött az euróval szemben. A lépés most az erőteljes gazdasági növekedés mellett a zloty folyamatos erősödése miatt is napirendre került. Ez megnehezíti az exportot és ezáltal lassítja a gazdasági növekedést. Elzbieta Bienkowska regionális fejlesztési miniszter emellett azért sürgette augusztus közepén az eurócsatlakozási folyamat felgyorsítását, mert az erős valuta erodálja az uniós támogatások értékét. A kormány tervei szerint már valamikor 2009-ben az euróhoz kötnék a zlotyt az ERM-2 árfolyam-mechanizmus keretében, így két év után, 2011-ben bevezethetik az eurót. A parlament elé terjesztendő költségvetési tervezet az ez évre tervezett 27,1 milliárd zloty után jövőre 18 milliárd zloty hiánnyal számol.

Kelet-Európa is veszít lendületéből

A közép- és kelet-európai országok sikertörténete kezd a végéhez közeledni, mint ezt a tegnap közzétett cseh és orosz GDP-adatok is tanúsítják. Csehországban a végleges kalkuláció szerint 4,6 százalékos volt az év/éves növekedés a második negyedévben - szemben a korábban becsült 4,5 százalékkal -, de ez is jóval elmarad az első negyedévi 5,4 százaléktól. Oroszországban az első negyedévi 8,5-ről 7,5 százalékra lassult a tempó a befektetések visszaesése és az erős rubel miatt. A növekedés természetesen így is dinamikusabb e két országban, mint az eurózónában, ahol a második negyedévben 0,2 százalékkal zsugorodott a GDP az első három hónaphoz képest, de a lassulás jelzi, hogy a kelet-közép-európai régiót sem hagyják érintetlenül a nyugat-európai gazdaságokat sújtó nehézségek, a befektetések lassulása, a nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése és az infláció gyorsulása. Csehországot különösen sebezhetővé teszi az eurózónával fennálló szoros kapcsolat, így elemzők szerint lezárult az elmúlt három év aranykora, amikor hat százaléknál nagyobb volt a növekedés, sőt a második félévben egyes vélemények szerint négy százalék alá süllyed a dinamika. Szlovákiában - az ugyancsak tegnap közzétett adatok szerint - augusztusban tovább gyorsult az infláció az élelmiszerárak, az egészségügyi kiadások és a közüzemi díjak emelkedése miatt. A júliusi 4,8 után ötszázalékos volt az év/éves ütem, noha az elemzők csak 4,7 százalékot vártak. Az előző hónaphoz képest 0,2 százalékos volt az áremelkedés. Monetáris szigorítás azonban nem várható, mivel az euró januárra tervezett bevezetése megköti a jegybank kezét.

Deripaszka nagyot bukott Montenegróban

Oleg Deripaszka orosz milliárdos kártérítést követel Montenegrótól, mivel állítása szerint annak kormánya téves adatokat közölt az általa 2005-ben megvásárolt KAP alumíniumgyártó állapotáról és értékéről - írta az MTI-Eco a Vijesti montenegrói lapra hivatkozva. A CEAC annak idején 58,5 millió eurót fizetett a podgoricai vállalat 65,4 százalékáért és a hozzá tartozó bauxitbányáért, és kötelezettséget vállalt, hogy kifizeti az alumíniumgyártó 90 millió euróra rúgó adósságait. A leggazdagabb orosz cége, a CEAC a frankfurti nemzetközi döntőbíróságon beadott keresetében 300 millió euró kártérítésre tart igényt, ami a volt jugoszláv köztársaság éves költségvetésének mintegy fele. A keresetben a CEAC azt is kifogásolja, hogy az elmúlt években túl magas áramdíjat fizettettek az alumíniumcéggel. Branko Vujovics, a külföldi befektetésekkel foglalkozó hivatal igazgatója és a privatizációs tanács tagja már a múlt héten figyelmeztetett arra, hogy Deripaszka bezárhatja az ország exportjának több mint 50 százalékát adó alumíniumcéget, amely évi 20 millió euró veszteséget termel. Az egyik legnagyobb problémát Vujovics szerint az áramellátási nehézségek jelentik, de Igor Kiszenkov, a bauxitbánya orosz igazgatója emellett közölte, hogy a bánya jelenleg 1200 fős létszámmal dolgozik, noha 400 is elég lenne, és ez önmagában 15 milliós veszteséggel jár. Egy Belgrádban működő olasz intézet szerint ez Deripaszka egyetlen veszteséges külföldi befektetése.

Az EU társulási szerződést kínál Kijevnek

Az EU szorosabbra fűzi a gazdasági és politikai kapcsolatokat Ukrajnával, de nem kíván csatlakozási tárgyalásokat kezdeni vele - jelentette be a tegnap Párizsban tartott kétoldalú csúcstalálkozót követően Nicolas Sarkozy, az unió soros elnökségét ellátó Franciaország államfője. A két fél abban állapodott meg, hogy az átfogó kereskedelmi és együttműködési megállapodást - amelyről idén februárban kezdtek el tárgyalni - társulási egyezménynek fogják nevezni. Ez magában foglalja az ország jövendő uniós csatlakozásának lehetőségét is, de nem tartalmazza az ahhoz vezető folyamatot. Emellett úgy döntöttek, hogy a vízumkényszer megszüntetésének kérdését is napirendre tűzik. Brüsszel ezzel erősíteni kívánja a súlyos kormányválságot átélő ország nyugati elkötelezettségét, miközben Moszkva is fokozza erőfeszítéseit, hogy ismét növelje befolyását az egykori szovjet köztársaságban. A szabadkereskedelmi tárgyalások azonban a jövő év közepe előtt semmiképpen sem zárulnak le, sőt Viktor Juscsenko ukrán államfő szerint várhatóan csak 2009 második felében tudják aláírni a megállapodást. A csúcstalálkozó eredménye nyilvánvaló csalódást jelent a kijevi vezetésnek, amely abban bízott, hogy az EU nagyobb elkötelezettséggel viseltetik Ukrajna jövőbeli uniós csatlakozása.

Egyre többet fizettet Európával a Gazprom

A Gazprom idén 65 milliárd dollárt meghaladó rekordárbevételre számít, szemben a korábban prognosztizált 64 milliárddal, mivel az európai gázárak az év végére el fogják érni az 500 dollárt ezer köbméterenként - mondta Alekszandr Medvegyev, az orosz földgázcég vezérigazgató-helyettese. Ez azt jelentené, hogy a földgáz egy év alatt 100 dollárral drágul. A kontinens gázfüggősége, mint mondta, tovább fog nőni: a Gazprom jelenleg Európa gázfogyasztásának 25 százalékát adja, de ez 2015-ig legalább 33 százalékra fog emelkedni. A függőség azonban kölcsönös - tette hozzá. A földgáz ára összefügg a kőolajéval, de mintegy hat-kilenc hónap késéssel követi az olaj jegyzését, így ha folytatódik az olajár jelenlegi jelentős esése, akkor a gáz esetében is előbb-utóbb megfordul a jelenleg még emelkedő trend. Egyelőre azonban a földgáz árának emelkedésével kell számolni, ha 100 dollár fölött stabilizálódik az olajár - figyelmeztetett Bob Weir, az eResearch.com elemző intézet kutatási igazgatója. Ennek oka, hogy augusztusban a gáz ára nagyobb mértékben zuhant, mint az olajé. Ennek folytán a gázár az olajár tizennegyedére csökkent, holott normálisan annak tizede körül szokott lenni - tette hozzá. Eközben a közép-európai országokban folyamatosan emelkedik a lakossági földgáz ára. Csehországban a gazdasági kamara a hatósági árszabályozás bevezetését sürgette, mivel a földgáz ára kontrollálatlanul emelkedik. A gázszolgáltatók a múlt hét elején jelentették be a lakossági gázárak drágulását. A piacvezető RWE Transgas 10,4, a Prazska Plynarenska 9,3, az E.On 5 százalékkal emel. Ez azonban nem az első ilyen lépés idén a szolgáltatóktól, így január óta mintegy 30 százalékkal drágult a gáz az országban. A szlovák gázművek (SPP) novembertől 19,5 százalékos emelésre tett javaslatot az árhivatalnak, amire válaszul Robert Fico miniszterelnök újraállamosítással fenyegette meg a cég külföldi tulajdonosait, a német E.On-t és a francia GdF-et. A kormányfő emellett az Oroszországot Európával összekötő gázvezeték szlovákiai szakaszának újraállamosítását is kilátásba helyezte. A gázvezetéket kezelő cégben a nyugati közművállalatoknak 49 százalékos ellenőrző pakettja van. Lengyelországban az energiafelügyelet áprilisban engedélyezte, hogy a PGNiG állami gázmonopólium emelje az árat és a társaság októbertől újabb 17,4 százalékos emelésre kért engedélyt, amit azonban a felügyelet indokolatlannak minősített. A PGNiG külföldről, főként Oroszországból importálja az ország 14,3 milliárd köbmétert kitevő gázfogyasztásának 70 százalékát, amit az árszabás miatt áron alul ad tovább.

Nehezen talál vevőt gyáraira a Dell

A világ második legnagyobb számítógépgyártója, az amerikai Dell Inc. mindeddig nem erősítette meg közvetlenül a Wall Street Journal (WSJ) múlt heti értesülését, amely szerint költségei csökkentése érdekében 18 hónapon belül eladná üzemei nagy részét és több szerződéses gyártót is megkeresett ajánlatával, de az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyeletnek (SEC) augusztus végén megküldött negyedéves gyorsjelentésében már jelezte, hogy fontolgatja ezt a lépést. Az augusztus 1-jén végződött üzleti második negyedévben 17 százalékkal csökkent a nettó nyeresége, noha 11 százalékkal emelkedett az árbevétel, ami a Dell szerint arra vezethető vissza, hogy piaci részesedésének növelése érdekében kénytelen volt jelentős árengedményekkel értékesíteni gépeit. A cég szóvivője a WSJ értesülésével kapcsolatban csak annyit volt hajlandó közölni, hogy már korábban jelezték: erősíteni kívánják szerződéses partneri kapcsolataikat az erőforrások kihelyezésére. A cég egyébként már márciusban bejelentette, hogy az év végéig bezárja a texasi Austinban működő, asztali pc-ket gyártó üzemét, ahol 900 főt foglalkoztat, egyúttal jelezte, hogy további hasonló lépésekre készül. A társaságnak az USA-n belül gyára van még Tennessee-ben, Floridában, Ohióban és Észak-Karolinában is, külföldön pedig Írországban, Lengyelországban, Kínában, Malajziában, Brazíliában és Indiában. A mintegy 465 ezer négyzetméteres gyártó- és értékesítő bázis 58 százaléka az USA-ban, 22 százaléka Ázsiában található, a fennmaradó 20 százalékon Lengyelország és Írország osztozik. Márpedig az USA-ban lévő üzemek eladása elemzők szerint nehézségekbe ütközhet, mivel a potenciális vevők a nagy szerződéses gyártók lehetnek, amelyek azonban többnyire Ázsiában működnek. Ráadásul a nagy vetélytársak - köztük elsősorban a Hewlett-Packard - már régebben szerződéses gyártókkal dolgoztatnak, így ez a lépés nem biztosít előnyt a Dell számára.