Gáti Tibor

A szankciók felfüggesztését kéri a Microsoft

A Microsoft amerikai szoftveróriás újabb lépést tett az EU brüsszeli bizottsága által elrendelt szankciók ellen folytatott jogi csatában. Azzal a kéréssel fordult a luxembourgi európai elsőfokú bírósághoz, függessze fel a szankciók végrehajtását addig, amíg az EU igazságszolgáltatási rendszere nem dönt érdemben az ügyről. A végső jogerős döntés meghozatala akár öt évbe is telhet, és a brüsszeli bizottság máris közölte: minden eszközzel fel fog lépni a felfüggesztés megakadályozásáért. Arra az időre azonban hajlandó felfüggeszteni a szankciók végrehajtását, amíg a bíróság dönt a Microsoft felfüggesztési kérelméről. Az amerikai cég a maga részéről a kérelmet az újonnan felmerült körülményekkel indokolta, amelyek arra utalnak, hogy az érintett piacokon valódi verseny van. Ilyen a cég szerint az, hogy az Apple beindította iTune nevű internetes zeneletöltő szolgáltatását, terjedőben van a Linux operációs rendszer és peren kívüli megállapodás jött létre közte és korábbi ellenlábasa, a Sun Microsystems között. A bíróságnak a felfüggesztési kérelem elbírálásakor azt kell mérlegelnie, hogy mennyire meggyőzőek a Microsoft érvei, nem okoz-e a büntetés végrehajtása helyrehozhatatlan károkat a cégnek és az „érdekek egyensúlya” indokolja-e a felfüggesztést. A Microsoft június 7-én fellebbezte meg a bizottság márciusban ellene hozott döntését. Ebben a bizottság versenyhatóságként 497,2 millió euró büntetést rótt ki rá versenyellenes gyakorlat folytatásáért, és kötelezi e gyakorlat megváltoztatására.

A BIS szerint nem tarthatók az alacsony kamatok

Folytatódik a globális fellendülés, a világgazdaság az idén várhatóan 4,5 százalékkal nő, miközben az infláció mérsékelt marad – állapította meg éves jelentésében a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS). Az alapvetően kedvező kilátásokat fenyegető kockázatok között a világ vezető jegybankjainak elnökei a geopolitikai bizonytalanságok mellett az infláció megugrását, részvénypiaci buborékok kialakulását, a háztartások eladósodását és a költségvetési egyensúlyhiányt említik. Ugyanakkor kockázatos, de fordulatra van szükség a három éve folytatott expanzív monetáris politikában anélkül, hogy ez nagyobb megrázkódtatásokat okozna. Az alacsony kamatok eddig arra ösztönözték a lakosságot a fejlett országokban, hogy jelentős jelzáloghiteleket vegyen fel kiadásaik finanszírozására, így már egy kisebb kamatemelés is a számottevően visszavetheti a fogyasztást és ezen keresztül a gazdasági növekedést – figyelmeztet a jelentés. A kamatok emelkedése emellett megállíthatja a tőke áramlását felemelkedő piacokra – figyelmeztetett a BIS. A fejlett országok alacsony kamatai ugyanis eddig arra indították a befektetőket, hogy Ázsiában, Latin-Amerikában és Közép-Európában vásároljanak részvényeket és kötvényeket, ami felgyorsította a gazdasági növekedést ezekben a térségekben. A nettó magán-tőkebeáramlás összege a 21 legnagyobb feltörekvő országban 2003-ban 171 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbi 66 milliárdról, ezen belül azonban a portfólióbefektetések ugrottak meg, míg a közvetlen befektetések lassultak.

Beindult a világ leghosszabb járata

Világcsúcsot állít fel a Singapore Airlines új menetrend szerinti járata Szingapúr és New York között: a gépek leszállás nélkül 18 óra alatt teszik meg a 16 600 kilométeres távolságot. Ez mind a távolságot, mind a repülési időt tekintve a leghosszabb megszakítás nélküli járat a világ légitársaságainak történetében, amivel sikerült az utat négy órával lerövidíteni. A rekordot az Airbus 180 személyes A340–500 gépe teszi lehetővé, amely hosszabb szárnyakkal és nagyobb üzemanyagtartállyal van ellátva, a rivális Boeing még csak most dolgozik hasonló gép kifejlesztésén. Az utasok kényelme érdekében az első osztályon elhelyezett ülések ággyá alakíthatók és a turista osztály ülései is szélesebbek a szokásosnál, önkiszolgáló snack-bár és szalon bátorít út közbeni sétára. A bevezető ár az első osztályon 5363, a turista osztályon 1170 dollár. A Singapore Airlines közel 8 milliárd dolláros piaci értékével a második helyen áll a világon az amerikai Southwest Airlines mögött.

Brüsszelen múlhat az Alitalia túlélése

Az Alitalia részvényeit tegnap felfüggesztették a légitársaság jövője szempontjából döntő fontosságú kormánydöntés előtt, a Swiss részvényei pedig nagyot zuhantak, mivel kétségek merültek fel cég talpon maradását illetően.

Zuhan a digitális fényképezőgépek ára

A gyilkos verseny miatt a vártnál gyorsabban, évi 15-20 százalékkal esik a digitális fényképezőgépek ára - közölte tegnapi sajtóértekezletén a Fuji Photo Film Co. -, az árverseny az olcsóbb kategóriáknál a legerősebb. A cég az ötödik helyen áll a világpiaci részesedés tekintetében a hozzá hasonlóan japán Sony, Canon, illetve Olympus és az egyedüli amerikai Eastman Kodak mögött. A Fuji mindennek ellensúlyozására az eladott menynyiség növelésére és a főbb alkatrészek előállítási költségeinek csökkentésére törekszik. A cég az áprilisban kezdődött üzleti év elején bejelentette, hogy 8,5 millió digitális gép eladását tervezi az előző évi 6,25 millió után. Két nappal korábban a Nikon Corp. ugyancsak közölte, hogy a prognosztizált 10 százaléknál gyorsabb ütemű az áresés a digitális gépeknél a 2004/2005-ös üzleti évben. A Canon Inc. a jelek szerint az erős kereslet közepette szintén meg tud birkózni az árak esésével, s arra számít, hogy nettó nyeresége az idei naptári évben mintegy 4 százalékkal magasabb lesz a korábban prognosztizált 320 milliárd jennél (2,91 milliárd dollár). Tavaly még 275,7 milliárd jen volt a profit. Az árbevétel idén várhatóan 9 százalékkal, 3470 milliárd jenre emelkedik (1 dollár=110,5 jen). Az eredmények javulását a cég chipgyártó berendezések és a digitális fényképezőgépek iránti erős keresletnek, valamint és a vártnál gyengébb jennek tulajdonítja.

Javuló német előrejelzések

A kieli IfW gazdaságkutató 1,8 százalékra növelte a német GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a másik öt kutatóintézettel együtt áprilisban prognosztizált 1,5 százalékról. Az év első felében az emelkedő exportkereslet nyomán a vártnál gyorsabban nőtt a gazdaság teljesítménye, ami az év egészére ki fog hatni, és az export ösztönző hatása jövőre is megmarad – indokolta a módosítást az IfW. A foglalkoztatottak száma azonban ennek ellenére 110 ezerrel csökken idén, jövőre azonban 120 ezerrel nő. Az esseni RWI kutatóintézet egyik szakértője a héten ugyancsak jelezte, hogy 1,8 százalékra növelik növekedési előrejelzésüket, a DIW pedig a múlt héten kétszeresére, 0,6 százalékra emelte a negyedéves GDP-növekedésre vonatkozó prognózisát. Az ipari termelés a DIW szerint a tavalyi 0,4 után idén 1,6, jövőre 2,5 százalékkal bővül.

Lenyomják az árakat Franciaországban

Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter tegnap megegyezett a nagy francia szupermarketláncokkal és főbb szállítóikkal arról, hogy szeptembertől 2 százalékkal, januártól pedig további 1 százalékkal csökkentik a széles körben fogyasztott termékek árát. Az árcsökkentés terheit egyenlő arányban osztják fel a kiskereskedelmi vállalatok és a szállítók között. A pénzügyminiszter eszerint engedett május eleji javaslatából, amelynek értelmében a fogyasztói kiadások ösztönzése érdekében szeptembertől 3 százalékkal, jövő év végéig pedig 5 százalékkal mérsékelték volna a fogyasztói árakat. A tárgyalásokon egyebek között a Carrefour, a Leclerc és az Auchan szupermarketláncok, valamint a gyártók részéről mások mellett a Danone, a L'Oreal és a Procter & Gamble vett részt. A 80 ezer taggal rendelkező UFC-Que Choisir fogyasztói szervezet elégtelennek nevezte az egyezményt, mivel a szerény árcsökkentés messze nem elég az elmúlt időszak jelentős drágításainak ellensúlyozására. A szervezet azt fontolgatja, hogy a versenytanácshoz fordul a megegyezés érvényességének megállapítása céljából. A francia jogszabályok nem teszi lehetővé, hogy a szupermarketláncok ármegállapodást kössenek szállítóikkal. A kis és közepes méretű kereskedelmi és gyártó cégek védelmét szolgáló előírás miatt a Coca-Cola például 20 százalékkal drágább, mint Olaszországban, Belgiumban vagy Németországban.

Mégis kellenek az atomerőművek

Európának meg kellene fontolnia a nukleáris energiatermelés szerepének növelését, mivel egyre jobban függ az orosz földgázimporttól és ez jelentős árkockázatokkal jár – állítja Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza. Az Északi-tengeren csökkenőben van a földgáz kitermelése, ezért Európa mindinkább rá lesz szorulva Oroszországra, amely Iránnal együtt a világ földgáztartalékainak 52 százalékát birtokolja. Márpedig az orosz gazdaság továbbra is erősen függ az olaj- és gázipartól és Birol szerint fennáll a kockázat, hogy a moszkvai kormány az esetleg felmerülő költségvetési problémák megoldása érdekében növeli az exportárat. Az IEA októberben jelentést fog közzétenni, amelyben ezekre a kockázatokra figyelmeztet. Európa számára éppen ezért a nukleáris energia lehet a megoldás, amely csökkenti függőségét a fosszilis energiahordozókat termelő országoktól, biztosítja a megfelelő energiaellátást, egyúttal pedig hozzájárul az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mérsékléséhez a kiotói egyezménynek megfelelően. Európának az IEA becslése szerint 2030-ig összesen 1400 milliárd dollárt kell beruháznia 660 gigawatt áramtermelő kapacitás létrehozására, és az összeg nem kevesebb, mint fele az elöregedett erőművek pótlására megy el. Németország, Svédország és Belgium már eldöntötte, hogy fokozatosan felhagy a nukleáris energiatermeléssel és más európai országokhoz hasonlóan növelni kívánja a környezetvédelmi szempontból legelőnyösebb gáztüzelésű erőművek szerepét, ami azonban a gázfüggőség növekedését eredményezi. A moszkvai kormány egyébként elutasítóan reagált tegnap az OPEC vezetőinek kezdeményezésére, hogy a kartellen kívüli országok is növeljék olajtermelésüket annak érdekében, hogy csökkenjenek az árak. Az illetékes orosz kormánytisztviselő szerint nincs felesleges kapacitásuk.

Egyenesben a Bouygues építő üzletága

Nyereségbe fordult az idei első negyedévben a Bouygues francia konglomerátum, miután két fő ágazata közül az építőipari kijött a mínuszból, a távközlési pedig tovább bővítette ügyfélkörét.