Európának meg kellene fontolnia a nukleáris energiatermelés szerepének növelését, mivel egyre jobban függ az orosz földgázimporttól és ez jelentős árkockázatokkal jár – állítja Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza. Az Északi-tengeren csökkenőben van a földgáz kitermelése, ezért Európa mindinkább rá lesz szorulva Oroszországra, amely Iránnal együtt a világ földgáztartalékainak 52 százalékát birtokolja. Márpedig az orosz gazdaság továbbra is erősen függ az olaj- és gázipartól és Birol szerint fennáll a kockázat, hogy a moszkvai kormány az esetleg felmerülő költségvetési problémák megoldása érdekében növeli az exportárat. Az IEA októberben jelentést fog közzétenni, amelyben ezekre a kockázatokra figyelmeztet.
Európa számára éppen ezért a nukleáris energia lehet a megoldás, amely csökkenti függőségét a fosszilis energiahordozókat termelő országoktól, biztosítja a megfelelő energiaellátást, egyúttal pedig hozzájárul az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mérsékléséhez a kiotói egyezménynek megfelelően. Európának az IEA becslése szerint 2030-ig összesen 1400 milliárd dollárt kell beruháznia 660 gigawatt áramtermelő kapacitás létrehozására, és az összeg nem kevesebb, mint fele az elöregedett erőművek pótlására megy el. Németország, Svédország és Belgium már eldöntötte, hogy fokozatosan felhagy a nukleáris energiatermeléssel és más európai országokhoz hasonlóan növelni kívánja a környezetvédelmi szempontból legelőnyösebb gáztüzelésű erőművek szerepét, ami azonban a gázfüggőség növekedését eredményezi.
A moszkvai kormány egyébként elutasítóan reagált tegnap az OPEC vezetőinek kezdeményezésére, hogy a kartellen kívüli országok is növeljék olajtermelésüket annak érdekében, hogy csökkenjenek az árak. Az illetékes orosz kormánytisztviselő szerint nincs felesleges kapacitásuk.
Gáti Tibor