Elesett a katonai óriásmegrendeléstől az EADS
Elesett a katonai óriásmegrendeléstől az EADS
Tovább szorul a hurok a Jukosz körül
Az orosz rendőrség szombaton többórás házkutatást tartott a Jukosz moszkvai székházában, és dokumentumokat, valamint számítógépes diszkeket foglaltak le. Az akció az ügyészség közleménye szerint az orosz olajcég elleni adókövetelésekkel, és nem a fő tulajdonosok ellen ettől függetlenül zajló eljárással függ össze. Az elvitt dokumentumok arra utalnak, hogy a hatóságok a Jukosz egyik legnagyobb egysége, a Szamarnyeftyegaz adóügyeibe kívánják beleásni magukat – nyilatkozta Alekszandr Sadrin, a cég szóvivője a Bloombergnek. A házkutatás idején a székház üres volt, nem tartózkodott benne senki a Jukosz tisztviselői közül. A cég részvényei múlt pénteken több mint 17 százalékot zuhantak, miután a Jukosz illetékesei közölték, néhány napon belül kénytelenek lesznek leállítani az olajkitermelést. A végrehajtók ugyanis az adóügyi minisztérium követelései miatt zárolták a bankszámlákat, amelyekről a cég mindennapi működését finanszírozzák. Ezt megelőzően az adóügyi minisztérium újabb követelésekkel állt elő, megállapítása szerint a cégnek a 2001. év után is 3,4 milliárd dollárnak megfelelő adótartozása van, a 2000. év utáni, korábban kimutatott 3,4 milliárd dollár mellett.
Az export húzza az eurózóna feldolgozóiparát
Júniusban immár tizedik hónapja folytatódott a feldolgozóipar expanziója az eurózónában, az ütem azonban lassult. Ez is magyarázza, hogy az ECB tegnap változatlanul hagyta a kamatokat.
Indulhat az új Szahalin-projekt
A BP brit olajóriás és a Rosznyefty orosz állami olajvállalat aláírta a megállapodást a Szahalin-5 projektről, és ezzel megnyílt az út a fúrás megkezdése előtt. A megegyezés értelmében a kísérleti fúrások 140 millió dollárra becsült költségeit a BP magára vállalja, csakúgy, mint a kitermelés megindulása esetén a Rosznyeftyre jutó költségek egy részét, mindezt később visszakapja - közölte Moszkvában a brit olajtársaság szóvivője. A két cég még 1998-ban kötött megállapodást a Szahalin-5 szektor feltárására és kiaknázására, 2002 júliusában vegyesvállalatot hoztak létre a projektre, amelyben a BP 49, az orosz cég 51 százalékos részesedéssel rendelkezik. A szakértők 2,5-5 milliárd dollárra becsülik a projekt teljes költségét. A Szahalin-5 szektor az előzetes becslések szerint 5-6 milliárd hordó olajat és 450 milliárd köbméter földgázt rejt magában, várhatóan napi maximum 700 ezer hordó olajat és olajkondenzátumot tudnak a felszínre hozni, ami megfelel a katari olajmezők kapacitásának. A szahalini olaj- és gázkincs a szakértők reményei szerint részben pótolni tudja az Egyesült Államokban, az Északi-tengeren és máshol kiapadóban lévő tartalékokat. A Rosznyefty a Szahalin menti hat szektor közül ötben érdekelve van, a két cég azonban a kedvezőtlen eredmények miatt korábban abbahagyta a Szahalin-4 szektorban megkezdett két kísérleti fúrást. A BP elkülönítve kezeli az itteni projektet a TNK-BP vegyesvállalattól, amelybe összes többi oroszországi érdekeltségét egyesítette. A Shell által irányított Szahalin-2 projekt már 1999 óta folyik és a brit-holland olajmulti ennek keretében tavaly további 10 milliárd dolláros beruházást helyezett kilátásba a világ legnagyobb gázcseppfolyósító üzemének létrehozására. Az ExxonMobil által irányított Szahalin-1 projekt jövőre indul.
A Toyotáé a legjobb minőségű autó
Az USA járműtulajdonosai szerint hosszabb távon a japán Toyota és Honda autói a legmegbízhatóbbak.
Nagyot emelt a lengyel jegybank
A lengyel jegybank a vártnál nagyobb mértékben emelte az irányadó kamatokat az infláció megugrása és a költségvetési takarékossági program várható felvizeződése miatt. A gazdasági miniszter nem mond le posztjáról.
Fellendülőben a polgári légi forgalom
Az év első öt hónapjában 19,4 százalékkal nőtt a légitársaságok nemzetközi utasforgalma és 12,2 százalékkal a légi teherfuvarozás éves összehasonlításban – állapította meg jelentésében a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA). Észak-Amerikában 32,8, Európában 19,1 százalékkal nőtt az utasforgalom. Az ágazat kiheverte az iraki háború és a SARS-járvány hatásait, és a forgalom ma már a világ valamennyi jelentős térségében nagyobb, mint 2000-ben, a globális recesszió és a 2001. szeptemberi terrortámadás előtti utolsó normálisnak tekinthető évben volt. Az utasforgalom 8,8 százalékkal haladja meg 2000 első öt hónapjáét – hangsúlyozta közleményében Giovanni Bisignani, az IATA vezérigazgatója. A légitársaságok az év első hónapjaiban attól tartottak, hogy az üzemanyagárak gyors emelkedése súlyos következményekkel fog járni, de az utóbbi időben estek az árak, ami javította a helyzetet – tette hozzá. A hatékonyság növelésének és a költségek csökkentésének azonban továbbra is prioritásnak kell maradnia.
Kelet-Európában kárpótolja magát a Gallaher
A Gallaher Group brit dohányipari csoport - egyebek között a Benson & Hedges, a Mayfair és a Silk Cut márkák gyártója - 6 százalékkal több cigarettát adott el az év első öt hónapjában, mint egy évvel korábban, főként a kelet-európai értékesítés felfutása nyomán. A cég, amely meghatározó szerepet játszik Magyarországon - mivel 2001 végén megvette a Hungarotabak dohány-nagykereskedő cégben 51 százalékos többséggel rendelkező Austria Tabakot -, elsősorban Kelet-Európában terjeszkedik, hogy kompenzálja a nyugat-európai piac zsugorodását. Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban, ahol a dohányosok mind nagyobb része áll át a nyugati márkákra, piaci részesedése 15,8, 12,9, illetve 34,1 százalékra emelkedett. Az 1997 óta tőzsdén lévő brit csoport Oroszországban a Liggett-Ducat nagykereskedelmi cég megvásárlásával, Ukrajnában és Kazahsztánban pedig jelentős beruházásokkal erősítette pozícióit. Eközben Ausztriában 8, Németországban 13, Franciaországban 26 százalékkal csökkentek eladásai az év első öt hónapjában a jövedéki adó emelkedése és az olcsóbb - egyebek között az új tagállamokból importált - cigaretták térhódítása miatt. Németországban az idén márciustól három lépésben, szálanként 1,2 eurócenttel emelik az adót a költségvetési deficit csökkentése érdekében, így az elmúlt hónapokban jelentősen csökkentek az eladások. Nagy-Britanniában viszont, ahol a piac csak kismértékben zsugorodott, az elmúlt két hónapban 38,1-ről 38,6 százalékra emelkedett a piaci részesedése. Ebben szerepet játszott az olcsóbb új márkák piacra dobása, mivel a dohányosok egy része az adó emelkedése miatt ezekre fanyalodik. A kedvezőtlen kontinentális adatok hatására mindazonáltal tegnap esett a Gallaher részvényeinek árfolyama.
A szankciók felfüggesztését kéri a Microsoft
A Microsoft amerikai szoftveróriás újabb lépést tett az EU brüsszeli bizottsága által elrendelt szankciók ellen folytatott jogi csatában. Azzal a kéréssel fordult a luxembourgi európai elsőfokú bírósághoz, függessze fel a szankciók végrehajtását addig, amíg az EU igazságszolgáltatási rendszere nem dönt érdemben az ügyről. A végső jogerős döntés meghozatala akár öt évbe is telhet, és a brüsszeli bizottság máris közölte: minden eszközzel fel fog lépni a felfüggesztés megakadályozásáért. Arra az időre azonban hajlandó felfüggeszteni a szankciók végrehajtását, amíg a bíróság dönt a Microsoft felfüggesztési kérelméről. Az amerikai cég a maga részéről a kérelmet az újonnan felmerült körülményekkel indokolta, amelyek arra utalnak, hogy az érintett piacokon valódi verseny van. Ilyen a cég szerint az, hogy az Apple beindította iTune nevű internetes zeneletöltő szolgáltatását, terjedőben van a Linux operációs rendszer és peren kívüli megállapodás jött létre közte és korábbi ellenlábasa, a Sun Microsystems között. A bíróságnak a felfüggesztési kérelem elbírálásakor azt kell mérlegelnie, hogy mennyire meggyőzőek a Microsoft érvei, nem okoz-e a büntetés végrehajtása helyrehozhatatlan károkat a cégnek és az „érdekek egyensúlya” indokolja-e a felfüggesztést. A Microsoft június 7-én fellebbezte meg a bizottság márciusban ellene hozott döntését. Ebben a bizottság versenyhatóságként 497,2 millió euró büntetést rótt ki rá versenyellenes gyakorlat folytatásáért, és kötelezi e gyakorlat megváltoztatására.
Kétéves csúcson a fogyasztói bizalom az USA-ban
A növekvő foglalkoztatás és a csökkenő üzemanyagárak hatására két éve nem látott magasságba emelkedett a fogyasztói bizalom az Egyesült Államokban. Franciaországban a vállalatvezetők lettek valamivel bizakodóbbak.