Gáti Tibor

Hatékony brit nettolvajok

Az egyre kifinomultabb technikák alkalmazása révén gyors ütemben nőnek az online bankolással kapcsolatos visszaélések Nagy-Britanniában. A banki kifizetések bonyolítására és a csalások visszaszorítására létrehozott országos szakmai szervezet, az Apacs most közzétett adatai szerint az idei első félévben 185 százalékkal emelkedtek, azaz közel megháromszorozódtak a brit bankszektornak, illetve az ügyfeleknek ennek révén okozott károk, amelyek az egy évvel korábbi 7,5 millió után mára elérik a 21,4 millió fontot (36,9 millió dollár). A leggyakrabban használt módszer az, hogy a csalók az eredetihez megtévesztésig hasonló weboldalt hoznak létre, és ennek révén kicsalják az ügyfelektől számla-hozzáférési adataikat (phishing) és más fontos személyes információkat vagy kémprogramok révén az ügyfél tudta nélkül szerzik meg ezeket. A nettolvajok egy év alatt nem kevesebb, mint 20 ezer hamis weboldalt hoztak létre, ráadásul a korábbinál könnyebben meg tudják téveszteni a nem kellően elővigyázatos ügyfeleket. Mind kevesebb például a nyelvtani vagy helyesírási hiba az oldalakon, amik korábban könnyebben felismerhetőbbé tették a csalást. Ráadásul a bankok egyre kevésbé hajlandók megtéríteni ügyfeleiknek az így elszenvedett veszteségeket. A jelenleg hatályos irányelvek szerint, ha a kár nem az ügyfél hanyagságának vagy szabálysértő magatartásának következménye, akkor a banknak meg kell térítenie a veszteséget. A pénzintézetek azonban a mind gyakoribbá váló visszaélések közepette egyre kevésbé nagyvonalúak, és arra hivatkozva, hogy az ügyfél járt el hanyagul, amikor a gyakori figyelmeztetések ellenére megadta a csalók által kért adatokat, megtagadják a kár megtérítését. A legnagyobb veszteségeket továbbra is bankkártyacsalások okozzák a szektorban, az ezek által okozott károk éves összehasonlításban 14 százalékkal, 301,7 millió fontra emelkedtek. Ebből 121,2 millió font, azaz mintegy 40 százalék a brit kártyatulajdonosok külföldön végrehajtott tranzakciói során keletkezett kár, ami három év alatt 190 százalékos növekedést jelent. A csalók hamisított kártyákkal, lopott pin-kódokkal dolgoznak, kihasználva, hogy a más országokban működő kártyaolvasók sokszor csak a mágnescsíkot ellenőrzik, a kártyán lévő chipet nem. Ha az európai bankszektor teljesíteni tudja vállalását, hogy 2010-ig chiptechnológián alapuló plasztikokat és kártyaolvasókat vezet be, akkor jelentősen lassulni fog a kártyacsalások növekedésének üteme. A technikai fejlődés révén máris csökkent a szigetországban lévő üzletek kártyacsalás következtében elszenvedett vesztesége: az idei első félévben csupán 47,4 millió font volt, szemben a 2005 első hat hónapjában regisztrált 73,2 millió fonttal. Ugyancsak kedvező tendenciát jelez, hogy a britek a korábbinál valamivel jobban vigyáznak plasztikjaikra: a kártyák elvesztéséből vagy ellopásából keletkezett kár az egy évvel korábbi 30,7 millióról 27,3 millió fontra mérséklődött.

Ismét nagyot vágott a Fed

A három héttel ezelőtt végrehajtott 50 bázispontos rendkívüli csökkentés után tegnap újabb 50 bázisponttal, 1 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed). A nyíltpiaci bizottság (FOMC) kétnapos ülése után kiadott közlemény szerint a fogyasztói kiadások visszaesése miatt számottevően lassult a gazdaság, ugyanakkor enyhült az inflációs nyomás.

Hitelkérelmekkel bombázzák a kormányt az orosz cégek

Olcsóbb hiteleket és kötelezettségeik csökkentését kérik az ország vezetésétől az orosz áramtermelő vállalatok, miután a hitelválság következtében a kölcsönök kamatai már 25-30 százalékot értek el. Az érintett cégek a Kommerszant értesülései szerint 50 milliárd dollár kedvezményes hitelt kértek az építési költségek növekedésére hivatkozva, és arra figyelmeztetnek, hogy további hitel híján kénytelenek lesznek engedélyt kérni az áramtermelő kapacitás bővítését célzó fejlesztések visszafogására. Az egykori árammonopólium, az EESZ becslése szerint a következő öt évben több mint 150 milliárd dollárt kell beruházni az áramtermelésbe, ha nem akarják, hogy 2012-től rendszeressé és kiterjedtté váljanak az áramszünetek és csökkenjen a termelés. Ezért törvénnyel kötelezték a privatizációt követően létrejött magánvállalatokat is évente meghatározott mennyiségű új áramfejlesztő kapacitás létrehozására, s amennyiben ezt nem teljesítik, megbüntetik őket - emlékeztetett a Reuters. Az utóbbi hónapokban az áramtermelők jelentős részvényeladásokra kényszerültek, de az ebből befolyó összegek szakértők szerint legfeljebb a prioritást élvező beruházások 25 százalékára elegendőek. Szergej Smatko energiaügyi miniszter már korábban kifejezésre juttatta, hogy készek egyenként tárgyalni az áramcégekkel fejlesztési kötelezettségeik teljesítéséről. Az orosz légitársaságok állami hitelkérelmeit a szövetségi felügyelet, a Roszaviacia gyűjti össze, miután ennek vezetője a múlt hét elején felkérte a cégeket, nyújtsák be igényléseiket. A kerozin ára idén eddig 70 százalékkal emelkedett, ami egyre több légitársaságot tesz fizetésképtelenné. A legnagyobb autógyár, az AvtoVaz egymilliárd dolláros hitelről tárgyal a VEB bankkal, miután a kereslet zuhanása miatt 100 ezer eladatlan autója maradt raktáron. A mezőgazdaság is hitelre szorul: a gabonaszövetség szerint a szektornak az év végéig több mint 34 milliárd dollárra van szüksége ahhoz, hogy refinanszírozni tudja hiteleit és átvészelje a globális pénzügyi válságot. A tizenöt éve legnagyobb gabonatermés lenyomja az árakat, és még jobban megnehezíti, hogy a földművesek a gépekre és a hozamok növelését szolgáló beruházásokra felvett kölcsöneiket visszafizessék. Alekszej Gorgyejev mezőgazdasági miniszter közölte, hogy a hitelekre és adókedvezményekre szánt 200 milliárd dolláros állami mentő csomagból részesülnie kell a mezőgazdaságnak is.

Brüsszeli javaslat a lengyel hajógyárak megmentésére

Az Európai Bizottság (EB) új javaslatot tett Varsónak a lengyel hajógyárak jövőjét illetően, miután már korábban jelezte, hogy elutasítja a Varsó által előterjesztett tervet. Ennek értelmében a gdyniai hajógyárat az ukrán Donbass, a szczecinit egy norvég-lengyel konzorcium venné meg, de a két gyár az eladással együtt összesen újabb 2,3 milliárd euró állami támogatást kapott volna. Utóbbit Brüsszel elfogadhatatlannak tartja, s az eddigi állami hiteleket a két hajógyárnak kell visszatérítenie. A Neelie Kroes versenyügyekért felelős biztos által tett új javaslat értelmében Varsó eladná a két gyárat és a bevételből visszafizetnék az állami támogatást, a vevők pedig szerkezetátalakítási beruházásokkal tetszés szerinti profilt adhatnának az immár tehermentes vállalatoknak a jelenlegi keresletet figyelembe véve. Ezzel több tízezer munkahely menekülne meg a megszűnéstől. A javasolt forgatókönyv lényegében megegyezik azzal, ami a görög Olympic Airways esetében már bevált - nyilatkozta Kroes a Gazeta Wyborczának. A gdanski gyár ügyével Brüsszel külön eljárásban foglalkozik, miután azt már eladták a Donbassnak, amely a tervek szerint egyesíti azt a gdyniai hajógyárral. A hajógyárak teljes összeomlása komoly csapást jelentene a jelenlegi EU-párti jobbközép kormány számára, és jelentős politikai feszültséget okozna.

Először veszteséges az ING-csoport

Több mint 27 százalékot zuhant a legnagyobb holland pénzügyi csoport, az ING Groep NV árfolyama pénteken azt követően, hogy előzetesen jelezte: a pénzpiaci válság miatt becslése szerint 500 millió euró nettó veszteséggel zárta a harmadik negyedévet. A csoport 1991-ben történt megalakulása óta elszenvedett első negyedéves veszteséget a profit warning szerint az okozta, hogy a részvény- és kötvénybefektetéseken, valamint a Lehman Brothers csődje miatt elszenvedett veszteségek, valamint az ingatlanállomány leértékelődése miatt 1,6 milliárd euró összegű leírásra kényszerült. Ugyancsak rontotta az eredményt, hogy a további hitelezési veszteségekre 400 millió tartalékot kellett képezniük. A tavalyi harmadik negyedévet a csoport még 2,3 milliárd euró nettó nyereséggel zárta. Az ING szóvivője ugyanakkor közölte, hogy az év első kilenc hónapjában így is 2,5 milliárd eurós nyereséget értek el. A csoport, amely november 12-én teszi közzé végleges harmadik negyedéves gyorsjelentését, brit sajtóértesülések szerint mintegy 9 milliárd eurós tőkeinjekcióról tárgyal a holland kormánnyal, amely korábban közölte, hogy összesen 20 milliárd eurót szán a pénzintézetek feltőkésítésére.

Az orosz acélipar is megérzi a nehézségeket

A legnagyobb orosz acélgyártó vállalat, a Szeversztal a kereslet visszaesése miatt októberben 30 százalékkal kénytelen csökkenteni termelését oroszországi, egyesült államokbeli és olaszországi üzemeiben. A vállalat módosítani fogja ez évi eredmény-előrejelzését, és a létszám csökkentését is fontolóra veszik - jelentette be a vezetés. Az Alekszej Mordasov milliárdos többségi tulajdonában lévő Szeversztal ebben az évben 73 százalékot veszített piaci értékéből a rubelalapú moszkvai Micex tőzsdén, most 154 milliárd rubelt (5,9 milliárd dollár) ér. Az acélóriás szeptember 4-i prognózisában még azzal számolt, hogy a termelés az idén 31 százalékkal, 23 millió tonnára emelkedik, és az EBITDA-eredmény a tavalyi 3,68 milliárd után ebben az esztendőben 6,1 milliárd dollár lesz. Ezzel szemben a vállalatnak év végéig a hazai piacon legalább 25-30 százalékkal kell visszaszorítania termelését, az észak-amerikai divízió pedig a termeléscsökkentés következtében nullszaldós lesz. A második legnagyobb orosz acélgyártó, az Evraz Group szintén bejelentette, hogy "optimalizálja" eddigi terveit, a harmadik acélgyártó, a Magnyitogorszk máris 15 százalékkal fogta vissza termelését és mintegy háromezer fővel csökkenti a létszámot. Bajban van Oleg Deripaszka, a RusAl orosz alumíniumipari csoport többségi tulajdonosa is. A leggazdagabb orosz befektetési holdingja, a Basic Element tegnap bejelentette, hogy eladta a Hochtief német építőipari csoportban meglévő 9,99 százalékos pakettjét, hogy törleszteni tudja esedékessé váló fizetési kötelezettségeit. A RusAl önmagában 14 milliárd dollár adósságot halmozott fel, miután 4,5 milliárd hitelt vett föl nyugati bankoktól a Norilsk Nickel 25 százalékának megvételére. A kényszerű eladás ebben a hónapban már a második csapást jelenti Deripaszka számára: korábban már át kellett adnia hitelezőinek a Magna kanadai autóalkatrész-gyártóban meglévő 1,4 milliárd dollár értékű pakettjét. A Norilskban és a Strabag osztrák építőipari csoportban vásárolt érdekeltségeiktől azonban továbbra sem kívánnak megválni - közölte a Basic Element szóvivője. A Hochtief-pakettet a Commerzbank és az Allianz vette meg.

Mobilizálja gyorssegély-alapját a Nemzetközi Valutaalap

A Nemzetközi Valutaalap reaktiválta rendkívüli helyzetekre létrehozott gyorsított hitelprogramját, hogy támogatást nyújtson a pénzügyi válság sújtotta feltörekvő országoknak - jelentette be Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója. Az 1995-ben a mexikói valutaválság idején kidolgozott és az 1997-es ázsiai krízis idején is alkalmazott eljárással késedelem nélkül, és enyhébb feltételek mellett jóváhagyhatók a hitelek a sürgős segítségre szoruló országoknak. Az IMF tagállamai ennek révén tíz napon belül forrásokhoz juthatnak. Mindez azért vált szükségessé, mert a válság immár a feltörekvő országokban is érezteti hatását, miután elapadtak a hitelforrások és a nyugati országok gazdasági nehézségei visszavetik exportjukat - hangsúlyozta a vezérigazgató. Az elmúlt napokban számos fejlődő országnak többletterheket kellett vállalnia annak érdekében, hogy megvédjék államkötvényeiket; Brazília, Mexikó és Peru pedig dollármilliókat volt kénytelen eladni, hogy megakadályozzák nemzeti valutájuk értékvesztését. Robert Zoellick, a Világbank elnöke ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy a pénzügyi válság humanitárius katasztrófához vezethet a világ legszegényebb országaiban, ha a külső körülmények romlása miatt csődbe mennek az ottani vállalkozások. A támogatásra egyes uniós tagországok is rászorulhatnak. Észtország folyó fizetési mérleghiánya eléri GDP-jének 16 százalékát, és rövid lejáratú adósságai - a Brown Brothers Harriman adatai szerint - tízmilliárd dollárra rúgnak, miközben devizatartalékai csak négymilliárd dollárra. Nehéz helyzetbe kerülhet Bulgária is, amelynek 14 milliárd dolláros rövid lejáratú kötelezettségei a tartalékok háromnegyedét teszik ki, és a 12 milliárdos folyó mérleghiány a GDP 25 százalékának felel meg.

Ázsia is követte a nyugati példát

A világ nagy jegybankjainak szerdai összehangolt akciója után tegnap a dél-koreai, a tajvani és a hongkongi központi bank is követte a példát. A szöuli jegybank négy év óta először enyhített: 25 bázisponttal, 5 százalékra mérsékelte a hitelköltségeket, a tajvani jegybank 25 bázisponttal, 3,25 százalékra, a hongkongi pénzügyi hatóság (HKMA) 50 bázisponttal, 2 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. A pekingi jegybank az koordinált akció keretében már egy nappal korábban enyhített. A világ nagy jegybankjait az késztette reagálásra, hogy a részvénypiacok októberben eddig összesen ötezermilliárd dollárt vesztettek. Az irányadó szöuli tőzsdeindex idén eddig 31 százalékot esett és a von árfolyama a tíz évvel ezelőtti ázsiai pénzügyi válság óta a legmélyebbre zuhant. Re Szong Te, a jegybank elnöke szerint azonban a lépés várhatóan nem lesz hatással az árfolyamra és minden bizonnyal újabb kamatcsökkentésre lesz szükség. A tajpeji jegybank lépése ahhoz elég volt ugyan, hogy megállítsa a tajvani dollár öt napja tartó gyengülését, de elemzők szerint ez önmagában nem elég a hitelválság megoldásához. Ehhez további lépésekre, államosításra vagy bankgaranciákra lesz szükség. A japán jegybank (BoJ) nem csatlakozott a sorhoz, miután az alapkamat így is mindössze 0,5 százalékos, így ezen a téren meglehetősen szűk a BoJ mozgástere, de közölte, hogy támogatja a nagy központi bankok koordinált lépését. A BoJ emellett tegnap reggel 2000 milliárd, majd délután további 2000 milliárd jen (összesen 40 milliárd dollár) összegben rövid távú hiteleket nyújtott a kereskedelmi bankoknak a piaci likviditás javítása és a befagyott bankközi piac megmozdítása érdekében - ilyenre egyetlen nap alatt még sosem került sor. Az ausztrál jegybank is 2,3 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget pumpált a bankszektorba. A pénzpiaci kamatok azonban a jegybanki lépések ellenére emelkedtek a térségben, miután a piaci résztvevők továbbra is bizalmatlanok egymás iránt.

Pénzintézetet venne az amerikai kormány

A washingtoni kormány fontolgatja, hogy a 700 milliárd dolláros bankmentő akció keretében részvénycsomagokat is vásárol olyan pénzintézetekben, amelyek igényt tartanak erre, azaz tőkeinjekcióért cserébe tulajdont szerez ezekben - mondta újságíróknak nyilatkozva Henry Paulson pénzügyminiszter. A kérdésben egyelőre nem született döntés, de a lépés támogatói azzal érvelnek, hogy ezzel javul a bankok mérlege, megnő hitelezési hajlandóságuk és az államosítás révén az adófizetők is kapnak valamit a befizetéseikből finanszírozott tőkejuttatásért cserébe. Hasonló tervet jelentett be egyébként egy nappal korábban a brit kormány, amely 51 milliárd font (87 milliárd dollár) tőkét kíván juttatni az ország nyolc bankjának elsőbbségi részvényekért cserében. Paulson ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kormányzat nem fog tudni minden bankot megmenteni, vagyis további csődök várhatók az amerikai pénzügyi szektorban. Az adatok arra utalnak, hogy a bankok igen nehezen fogják tudni pótolni veszteségeiket: a Bloomberg számításai szerint a leírások és veszteségek a globális pénzügyi szektorban eddig 592 milliárd dollárra rúgnak a válság következtében, miközben a bankok csak 442,5 milliárd dollárnyi pótlólagos tőkét tudtak bevonni. Az IMF szerdán közzétett jelentése ráadásul már 1400 milliárd dolláros veszteséget prognosztizál. A világ legnagyobb biztosítója, az amerikai AIG, amelyet a szövetségi kormány alig három héttel ezelőtt 85 milliárd dolláros hitellel mentett meg az összeomlástól, további 37,8 milliárd dollárt kap a Fedtől - jelentették be tegnap. Az új hitelért fix kamatozású, magas hitelbesorolású értékpapírokkal fizet a társaság, amelyeket eddig más intézmények jegyeztek le, de immáron vissza akarják kapni a pénzüket. Szakértők szerint az újabb hitelfelvétel nem veszélyezteti a 85 milliárdos állami hitel visszafizetésére kidolgozott tervet. Ennek értelmében a biztosító repülőgép-lízingelő, életbiztosítási divíziójának, valamint nyugdíj-szolgáltatási részlegének eladásából finanszírozná a törlesztést, és csak vagyon- és baleset-biztosítási üzletágát tartaná meg.