Gáti Tibor

Lélegeztetőgépre kerültek a brit bankok

A brit kormány bejelentette, hogy 50 milliárd font (87 milliárd dollár) támogatást nyújt az ország bankjainak. A tőkét az ország nyolc legnagyobb bankja, illetve lakáshitel-szövetkezete kapja, ellentételezéseként a kormány elsőbbségi részvényt szerez a pénzintézetekben, vagyis részlegesen államosítja azokat. Az első 25 milliárdot azonnal rendelkezésre bocsátják, és készek szükség esetén a második 25 milliárdot is folyósítani. A pontos összeget - egyebek között - a pénzintézet osztalékpolitikája és a vezetői juttatások nagysága alapján állapítják meg, a juttatásért cserében elvárják, hogy hitelekkel támogassák a kisvállalkozásokat és a lakástulajdonosokat. A Royal Bank of Scotland (RBS), a Lloyds TSB és a Barclays a BBC értesülései szerint már korábban jelezte, hogy 15-15 milliárd font plusztőkére lesz szüksége, rajtuk kívül az Abbey, az HBOS, az HSBC, a Nationwide Building Society és a Standard Chartered van a listán. A csomag részeként a brit jegybank további 200 milliárd font rövid lejáratú hitelt nyújt a pénzintézeteknek likviditási helyzetük javítására. Így a bankok illikviddé vált értékpapírjaikat államkötvényre válthatják. A kabinet emellett 250 milliárd font hitelgaranciát ad a bankoknak, hogy refinanszírozzák adósságaikat. Alistair Darling pénzügyminiszter azt reméli az intézkedésektől, hogy végre megindul a hitelezés a bankközin. A brit kormány már korábban államosította a csődbe került Northern Rock jelzálogbankot és a múlt héten a Bradford & Bingleyt. A mentőakció ellenére tegnap szinte valamennyi bank részvénye gyengült, és a FTSE tőzsdeindex is esett.

Lazított Kína is

A kínai jegybank tegnap három héten belül másodszor is kamatot csökkentett, valamint lejjebb szállította a kötelező banki tartalékrátát. A jegybank már egy ideje tart attól, hogy a globális pénzügyi válság Kínában is erősen érezteti hatását, de most először fordul elő, hogy más nagy jegybankokkal egy időben módosította a kamatot. Bár a bank a lépést nem indokolta, az elemzők pozitívan értékelik a koordinált akcióban való részvételt, mivel ez arra utal, hogy a világ negyedik legnagyobb gazdasága is mindjobban hozzájárul a nemzetközi erőfeszítésekhez. Az irányadó kamat a lépés nyomán 27 bázisponttal, 6,93 százalékra csökken, a kötelező banki tartalékráta pedig október 15-től 50 bázisponttal mérséklődik, így a pénzintézeteknek betétállományuk 17 százalékát kell a jegybanknál elhelyezniük. A kormány emellett átmenetileg megszünteti a betétek után fizetendő 5 százalékos kamatadót is. A kínai jegybank a szeptember 15-én végrehajtott előző kamatcsökkentéssel hosszú szünetet tört meg, azt megelőzően utoljára hat évvel ezelőtt mérsékelte a hitelköltségeket. A fordulat voltaképpen már júliusban végbement, amikor a kommunista párt vezetése jelezte: az infláció féken tartása helyett immár a gazdaság ösztönzését tekintik prioritásnak. Elemzők arra számítanak, hogy a kormányzat folytatja a monetáris enyhítést, emellett költségvetési forrásokat mozgósít az infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházások bővítésére.

Beindult az államosítási gépezet a briteknél is

A brit kormány illetékesei értesülések szerint hétfő este állami tőkeinjekció lehetőségéről tárgyaltak az ország legnagyobb bankjainak vezetőivel.

Állami segítséget kérnek a brit bankok

A brit kormány illetékesei értesülések szerint hétfő este állami tőkeinjekció lehetőségéről tárgyaltak az ország legnagyobb bankjainak vezetőivel. A Royal Bank of Scotland (RBS), a Lloyds TSB és a Barclays a BBC jelentése szerint már korábban jelezte, hogy 15-15 milliárd font (26 milliárd dollár) plusztőkére lenne szüksége. Az európai bankszektorban továbbra sem enyhül a bizalmi válság, a pénzintézetek nem mernek egymásnak hitelt nyújtani a bankközi piacon, ehelyett tartalékaikat továbbra is inkább az Európai Központi Banknál (ECB) helyezik el. A banknál elhelyezett egynapos betétek összege az elmúlt hét napban megállás nélkül nőtt, a múlt pénteki 38,9 milliárd után hétfőn már 42,6 milliárd euró lett. Az ECB 3,25 százalékos kamatot fizet az egynapos betétek után. A tőzsdén jegyzett legnagyobb osztrák pénzintézet, a Magyarországon is jelen lévő Erste Bank közölte, hogy az egyszeri bevételek nélkül számított nettó nyeresége legfeljebb minimálisan nő idén, szemben a korábban jelzett 20 százalékos emelkedéssel. A figyelmeztetés nyomán 7,4 százalékot gyengült a bank részvénye. Idén eddig 37 százalékot esett az árfolyam. A Moody's a Magyarországon is jelentős érdekeltségekkel bíró UniCredit hitelbesorolását egy fokkal, Aa3-ra rontotta, stabil kilátásokkal, ezzel Olaszország második legnagyobb piaci értékű bankja még mindig a negyedik legmagasabb befektetési fokozaton van. A válság nyomán a teljes pénzügyi összeomlás szélére került a mindössze 300 ezer lakosú Izland, amelyet különösen sebezhetővé tesz az ország méreteihez képest túlfejlett bankszektor, ráadásul a bankok korábban óriási hiteleket vettek fel külföldi terjeszkedésük finanszírozására. Az izlandi pénzpiaci felügyelet tegnap ellenőrzése alá vonta az ország második legnagyobb piaci értékű pénzintézetét, a Landsbankit, egyúttal közölte, hogy teljes garanciát vállal a bankban elhelyezett megtakarításokra. A válság hatására vészesen zuhanni kezdett a fizetőeszköz árfolyama, amire válaszul a jegybank bejelentette, hogy 131 koronás szinten az euróhoz rögzíti a nemzeti valuta kurzusát. A jegybank egyúttal közölte, hogy négymilliárd euró hitel felvételéről állapodtak meg Oroszországgal, a bejelentést azonban később módosítania kellett, miután Dmitrij Pankin orosz pénzügyminiszter-helyettes cáfolta, hogy egyáltalán tárgyalásokat folytattak volna. Az újabb közleményben az izlandi jegybank kénytelen volt elismerni, hogy még csak most kezdődnek a tárgyalások a hitelről.

Újra adakozik a Federal Reserve

A Fed speciális alapot hoz létre, amelyből rövid lejáratú hitelpapírokat (commercial paper) vásárolnak, hogy forrásokhoz juttassák a vállalatokat. A lépés azért vált szükségessé, mert ezeknek az értékpapíroknak a forgalma a múlt héten hároméves mélypontra, 1600 milliárd dollárra süllyedt, miután a befektetők azokat a vállalatokat is nagy ívben elkerülik, amelyeknek semmi közük sincs a jelzálogpiachoz. A Fed nem közölte, mennyit akar vásárolni ezekből a papírokból, amelyeknek kibocsátásából a vállalatok napi kiadásaikat, így egyebek között a bérek kifizetését finanszírozzák. Ugyancsak a vállalati hitelfelvételek megkönnyítését szolgálja a bank hétfői intézkedése, miszerint azonnali hatállyal az eddigi kétszeresére, 900 milliárd dollárra emeli a bankok rövid lejáratú hitelezésére rendelkezésre álló rendkívüli aukciós hitelkeretét. A lépés közvetlenül a likviditásszűkével küszködő bankok megsegítését szolgálja, mivel a bankközi piac befagyása miatt nem jutnak hitelhez. Az egymásnak nyújtott hitelek referenciakamata, a Libor három hónapra 4,29 százalékra emelkedett, ami a legmagasabb felárat jelenti az egynapos Fed-benchmark kamatjához képest, amióta ezt a mutatót 1990 körül bevezették. A Fed azt is bejelentette, hogy kamatot fizet a nála elhelyezett jegybanki tartalékok után. A bank azért kényszerül ezekre a lépésekre, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány 700 milliárdos mentő csomagjának beindulásához nem két-három hétre, hanem inkább hónapokra lesz szükség.

Brüsszeli posztról londoni bársonyszékbe

Távozik eddigi posztjáról Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa, hogy Gordon Brown brit miniszterelnök felkérésének eleget téve elfoglalja az üzleti ügyekért felelős miniszteri posztot és segítsen úrrá lenni a pénzügyi válságon. A hír meglepetést keltett, miután a két politikus viszonya korábban - enyhén szólva - nem volt jónak mondható. Mandelson a Munkáspárt egyik vezető stratégájaként 1994-ben Tony Blairt támogatta Brownnal szemben, mivel alkalmasabbnak találta arra, hogy az 1997-es választásokon győzelemre vezesse a pártot, így azóta is Brown ellenlábasának számított. Ezek után sokan azt várták, hogy a tavaly óta hivatalban lévő miniszterelnök a kormányátalakítás során lecseréli a Blair híveinek számító politikusokat - ehelyett most békejobbot nyújtott párton belüli ellenfeleinek, ami erősítheti meggyengült pozícióit. Mandelson valószínűleg nem távozik túl nehéz szívvel Brüsszelből, miután zsákutcába jutottak a WTO égisze alatt a világkereskedelem liberalizálását célzó tárgyalások, amelyekben igen kezdeményező szerepet játszott. Posztját Barroso döntése alapján Cathy Ashton, a lordok házának eddigi elnöke veszi át.

Terv készül a német bankszektor megvédésére

A berlini kormány átfogó védelmet kíván nyújtani a német bankszektornak, miután az egyedi lépések már nem elégségesek - jelentette be tegnap Peter Steinbrück pénzügyminiszter. A tervről csak annyit árult el, hogy nemzeti keretek között marad, és a részletekről még a héten tárgyalásokat folytat uniós kollégáival és a G7-országok pénzügyminisztereivel. A kormány a hét végén még az egyedi megoldások mellett tört lándzsát, de a piacokat egyre jobban aggasztja az európai bankszektor helyzete. Tegnap reggel nyitás után azonnal négy százalékot zuhantak a részvények az európai tőzsdéken, amiben egyebek között a német bankokkal kapcsolatos fejlemények voltak a meghatározók. A Hypo Real Estate (HRE) német jelzálog-hitelező papírjai néhány óra alatt nem kevesebb mint 44 százalékot veszítettek értékükből, noha a német kormány és a bankfelügyelet vasárnap este az első, 35 milliós terv meghiúsulása nyomán egy második, immár 50 milliárd euró összegű csomagot fogadott el a bank megmentésére. Az új konstrukció értelmében a kormány 15 milliárddal megnöveli saját részesedését, cserében a korábban meghátráló magánbankok mégiscsak hozzájárulnak az akcióhoz. A német központi bank tegnap közölte, hogy 35 milliárd euró áthidaló hitelt nyújt a HRE-nek rövid távú finanszírozási gondjainak megoldására. A kormány ezt megelőzően vasárnap bejelentette, hogy az állam garantálja a német bankokban elhelyezett lakossági és kisvállalati betéteket, ami tegnap a dán és az osztrák bankokat is hasonló lépésre késztette. Svédországban az eddigi kétszeresére, 500 ezer koronára (51 300 euró) emelik a betétbiztosítás felső határát. A sort az ír kormány kezdte, és a múlt héten közölte: garanciát vállal hat pénzintézet adósságaira. A bankmentő akciók sorában tegnap új fejleményként a BNP Paribas francia bank bejelentette, hogy 14,5 milliárd eurós részvénycserés ügylet keretében ellenőrző pakettet vásárol a Fortis pénzügyi csoport belgiumi és luxemburgi érdekeltségeiben. A belga kormány blokkoló kisebbségi részesedést szerez a Fortis belga banki üzletágában és ugyancsak paketthez jut a BNP Paribas-ban. Minderre azt követően került sor, hogy a három Benelux állam 11,2 milliárd eurós tőkeinjekciót jelentett be a Fortis megmentésére. Ez azonban kevésnek bizonyult: az aggódó betétesek megrohanták a bank fiókjait, aminek hatására a holland kormány a múlt héten 16,8 milliárd euróért megvásárolta a csoport hollandiai érdekeltségeit. A válság hatása alól a Magyarországon is jelen lévő olasz UniCredit sem tudja kivonni magát. A bank részvényei tegnap a nyitás után azonnal több mint 13 százalékot estek, miután a pénzintézet vasárnap éjjel arról döntött, hogy 6,6 milliárd eurós tőkeemelést hajt végre, egyúttal jelezte, hogy meghiúsulhat az idei évre szóló 6,8 milliárd eurós nyereségtervének teljesítése.

Bajban a Hypo Real

A német kormány, a központi bank és a pénzügyi felügyelet szakértői tegnap, miután válságtanácskozást tartottak Berlinben, bejelentették: az állam egyedül is megmenti a Hypo Real Estate (HRE) bankot. A német bankok és biztosítók szombaton jelezték, hogy kiszállnak jelzálog-hitelező talpra állítását célzó mentőakcióból. A kabinet szeptember végén jelentette be, hogy mentő csomagot dolgozott ki , hogy kihúzzák a bajból a kereskedelmi ingatlanok európai piacának egyik legnagyobb szereplőjét. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a bank először 14 milliárdot, majd második részletben 21 milliárd eurót kap. A magánbankok 8,5 milliárd eurót vállaltak az első részletből, a másodikat már teljes egészében a német állam fizette volna. A HRE az elmúlt időszakban jelentős összegeket fektetett be amerikai jelzálogügyletekbe, így a válság kirobbanása nyomán súlyos helyzetbe került. A 400 milliárd eurós mérlegfőösszegű bank bedőlése önmagában is súlyos csapást jelentene a német pénzügyi szektorra, ráadásul a Spiegel szerint további német bankok is megszorulhatnak a közeljövőben.

Fellazítják a stabilitási paktumot az EU-ban?

Konszenzus hiányában nem fogadtak el közös tervet a bankok megmentésére az EU vezetői a soros elnökséget ellátó Franciaország kezdeményezésére szombaton megtartott minicsúcson, abban azonban egységes álláspont alakult ki, hogy a tagállamok kormányainak támogatást kell nyújtaniuk a bajba jutott pénzintézeteknek. Ennek módszereit azonban az egyes országok maguk dönthetik el. A múlt hét elején hírügynökségi értesülések szerint francia részről felmerült egy közös mentő csomag terve amerikai mintára, ezt azonban több más tagállam - mindenekelőtt Németország - az első pillanattól kezdve ellenezte. A párizsi találkozón a G8-hoz tartozó négy uniós tagállam részéről Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia államfő, Gordon Brown brit és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, továbbá Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport vezetője vett részt, de az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság vezetői is jelen voltak. A résztvevők a korábbi egyoldalú ír lépésre való reakcióként feltétlenül szükségesnek tartották a betétbiztosítási szintek harmonizálását, emellett leszögezték, hogy a bajba jutott bankok részvényeseinek vállalniuk kell a terhek egy részét, és a válságnak a felelősökre nézve következményekkel kell járnia. A négy ország a francia államfő javaslatát elfogadva a rendkívüli helyzetre való tekintettel lándzsát tört amellett, hogy az eddiginél rugalmasabban kell kezelni a stabilitási paktum előírásait, miután a bankok megmentése jelenleg prioritást élvez. Az uniós pénzügyminiszterek szeptemberben még abban állapodtak meg, hogy a gazdasági környezet romlása ellenére tartják magukat ahhoz a szabályhoz, hogy a tagországoknak 3 százalék alatt kell tartaniuk GDP-arányos államháztartási hiányukat. Ugyanakkor fontosnak nevezték a számviteli szabályok rugalmasabbá tételét, a hitelminősítő intézetek és a hedge fundok fölötti pénzügyi felügyelet szigorítását és az uniós versenyszabályok enyhítését. A résztvevők globális csúcstalálkozó összehívását sürgették 14 ország - a G8 mellett Kína, India, Brazília, Mexikó, Egyiptom és Dél-Afrika - részvételével annak érdekében, hogy megvitassák a nemzetközi pénzügyi rendszer reformját. A tanácskozás után bejelentették, hogy az Európai Befektetési Bank 30 milliárd euró támogatást nyújt a kis és közepes vállalkozásoknak, amelyek a jelen helyzetben nehezen tudnak hitelhez jutni. A minicsúcson elfogadott ajánlásokról a vezető uniós intézményeknek kell a végleges döntést meghozniuk, és várhatóan már a ma kezdődő kétnapos pénzügyminiszteri értekezleten napirendre kerül a téma.