Gáti Tibor

Wall Street-i szűkítések

A Wall Street-i cégek legfelső vezetői a korábbinál 70 százalékkal kevesebb prémiumra számíthatnak az idén a Johnson Associates tanácsadó cég jelentése szerint, miután ezeket a juttatásokat jelenteniük kell a társaságoknak. A bankok és brókercégek munkatársaira ennél kisebb, 10-45 százalék körüli elvonás vár. A legfőbb vezetők idén a Johnson szerint készpénzt egyáltalán nem kapnak, legfeljebb korlátozott összegű részvényt vagy részvényopciót. Jövőre várhatóan ennél is kisebb lesz a prémium, mivel az ideinél is rosszabb eredményekre számítanak az érintett cégek. A kormányzat a 700 milliárd dolláros banki mentő csomag fejében egyértelműen elvárja a támogatásban részesülő cégektől, hogy csökkentsék a vezetői prémiumokat, miután a közvélemény körében minden eddiginél nagyobb felzúdulást váltottak ki a hatalmas összegű juttatások. Andrew Cuomo New York-i főügyész és Henry Waxman demokrata képviselő felszólította a pénzügyi vállalatokat, számoljanak be a legfelső vezetők idei prémiumairól. A Goldman Sachs például, amely szeptemberben értékpapírcégből univerzális bankholdinggá vált és októberben 20 milliárd dollárt kapott a mentő csomagból, 2007-re Lloyd Blankfein vezérigazgatónak 67,9 millió dollár, Jon Winkelried és Gary Cohn társelnököknek pedig 66,9 millió dollár prémiumot fizetett, de az idei jutalomról még nem hozott döntést. Tavaly a teljes Wall Street-i prémiumtorta 33,2 milliárd dollár volt, amin összesen több mint 180 ezer alkalmazott osztozott.

Tovább rontotta a kilátásokat az IMF

A Nemzetközi Valutaalap a kedvezőtlen folyamatok hatására alig egy hónap után lefelé módosította a világgazdasági kilátásokról októberben közzétett előrejelzését. Az IMF ma már úgy látja, hogy jövőre a világ vezető gazdaságaiban egyaránt recesszió várható - amire a második világháború óta nem volt példa -, a többi térségben pedig lassul a növekedés. A frissített prognózis szerint a világgazdasági növekedés üteme a 2007-es 5 százalékról várhatóan 3,7 százalékra lassul az idén, jövőre pedig csupán 2,2 százalék várható, szemben az októberben vizionált 3 százalékkal. A fejlett gazdaságok összesített GDP-je jövőre 0,3 százalékkal zsugorodik a 0,5 százalékos növekedés helyett. Ez lesz az első olyan esztendő a II. világháború óta, amikor csökken a fejlett országok együttes GDP-je - a fellendülés 2009 vége felé indulhat el. Az USA-ban az idei 1,4 százalékos növekedés után 0,7 százalékkal, az eurózónában az idei 1,2 után 0,5 százalékkal zsugorodik a gazdaság. Németországban 0,8, Japánban 0,2, Nagy-Britanniában 1,3 százalékos visszaesés várható. A fejlődő és feltörekvő országok gazdasági növekedésére vonatkozó prognózist átlagosan 1 százalékponttal vette vissza az IMF, de így is 5,1 százalékos GDP-bővülést prognosztizál. Ezen a kategórián belül Közép- és Kelet-Európa a lassabban növekvők közé tartozik: csak 2,5 százalék várható az idei 4,2 százalék után. A fékeződés leginkább a nyersanyagexportőr országokat érinti és azokat a gazdaságokat, amelyek akut külső finanszírozási és likviditási problémákkal küzdenek. Kelet-Ázsia gazdaságai - Kínát is beleértve - általánosságban kisebb lassulásra számíthatnak, mivel pénzügyi helyzetük jobb, ráadásul a csökkenő alapanyagárak is kedvezően hatnak rájuk. Kína esetében az IMF 9,3-ról 8,5 százalékra módosította növekedési előrejelzését. A Valutaalap lefelé módosította 2009-es olajárprognózisát is, az októberben előre jelzett 100 dollár után már csak 68 dolláros átlagot vár hordónként. Pénteken több európai ország maga is csökkentette előrejelzését vagy további lassulásra utaló adatokat tett közzé. A francia kormány tegnap bejelentette, hogy jövőre a korábban prognosztizált 1-1,5 százalék helyett már csak 0,2-0,5 százalékos, 2010-re 2,5 helyett csak 2 százalékos növekedést vár. A francia gazdaság recesszióban van, miután a GDP a statisztikai hivatal becslése szerint a második negyedév után a harmadikban is zsugorodott. A GDP-arányos államháztartási hiány idén 2,7 helyett 2,9, jövőre ugyancsak 2,7 helyett 3,1 százalékos lesz, azaz meghaladja a 3 százalékos uniós plafont. A GDP-arányos államadósság jövőre 67,8, 2010-ben 68,1 százalékos lesz.

Kiszáll a pc-gyártásból a Siemens

A Siemens elektronikai és gépipari konszern tegnap bejelentette, hogy 450 millió euróért eladja a Fujitsuval 1999-ben létrehozott vegyesvállalatban, az FSC-ben birtokolt 50 százalékos részesedését japán partnerének. A német cég 310 millió euró nyereséget könyvelhet el az ügylet után pénzügyi évének jövő áprilisban kezdődő harmadik negyedében, amennyiben az a versenyhatósági jóváhagyásokat követően a terveknek megfelelően jövő április elsejéig befejeződik. A Siemens emellett újabb lépést tett afelé, hogy megszabaduljon nem stratégiainak tekintett üzletágaitól és az automatikai berendezések, az elektromos hálózatok, valamint az orvosdiagnosztikai berendezések gyártására koncentrálja tevékenységét. A számítástechnikai szektort amúgy is kedvezőtlenül érinti a kereslet visszaesése a pénzügyi válság közepette. A lapok már augusztusban megszellőztették, hogy a Siemens elégedetlen az eredménnyel és készül erre a lépésre. A Fujitsu-csoport ugyancsak elégedett az ügylettel, mivel ennek révén növelhetik jelenlétüket az EMEA-térségben, vagyis Európában, a Közel-Keleten és Afrikában, emellett a megszerzett kutatóbázis révén jelentős termékfejlesztést tudnak végrehajtani és növelni tudják szervereladásaikat.

Drágán adják a hiteleket a brit bankok

Peter Mandelson, az üzleti ügyek minisztere tegnap felszólította a brit bankokat, érvényesítsék saját kamataikban a jegybank által végrehajtott kamatcsökkentéseket, miután a HSBC már közölte, hogy továbbra sem adja olcsóbban hiteleit. David Hodgkinson, a bank vezérigazgatója hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a kereskedelmi bankok szerte a világon a kockázatok növekedését felmérve emelik kamataikat, és nem követik a jegybankok lépéseit. Mandelson szerint azonban az ügyfelek el fogják várni a bankoktól, hogy mérsékeljék az üzleti és a jelzáloghitelek kamatait. A brit jegybank (BoE) október 8-án soron kívül 50 bázisponttal, 4,50 százalékra csökkentette irányadó kamatát, és az elemzők arra számítanak, hogy holnap újabb 50-75 bázispontot vág. Gordon Brown miniszterelnök szintén a hitelnyújtás növelésére buzdította a brit bankokat, amelyek egyre kevésbé hajlandók kockázatot vállalni: szeptemberben mindössze 33 ezer jelzáloghitel-igényt hagytak jóvá, szemben a tavalyi 104 ezres havi átlaggal. Tegnap újabb európai bankok figyelmeztettek a várható veszteségekre. A brit Royal Bank of Scotland (RBS) közölte, hogy a hitelpiaci veszteségek és a kétes kintlévőségek növekedése miatt visszavonja korábban adott ez évi profit-előrejelzését, s jelezte, hogy idén várhatóan veszteséges lesz. A bank 19,7 milliárd font összegű tőkeemelést hajt végre a kormány mentő csomagjából. A svájci UBS AG, amely az európai bankok közül a legnagyobb veszteségeket szenvedte el a hitelválság következtében, tegnap megerősítette, hogy a harmadik negyedévben 296 millió frank (251,9 millió dollár) nettó nyereséget ért el, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a negyedik negyedévben ismét veszteséges lesz. A berni kormánytól kapott hatmilliárd frankos támogatás lassította ugyan a gazdag ügyfelek távozását, de a vagyonkezelésért felszámolt díjak csökkenőben vannak a kezelt vagyon apadása miatt. A harmadik negyedévben 49,3 milliárd frank tőkét vontak ki az ügyfelek a vagyonkezelési és üzleti banki üzletágban. A világ második legnagyobb viszontbiztosítója, az ugyancsak svájci Swiss Re az egy évvel korábbi 1,47 milliárdos nyereség után 304 millió frank veszteséget szenvedett el a harmadik negyedévben. Az elmúlt hat évben ez az első veszteséges negyedév, aminek hatására a bank közölte, hogy felfüggeszti részvény-visszavásárlási programját.

Vége a Fujitsu Siemensnek

A Siemens kiszáll a számítógépes üzletágból azt követően, hogy eladja a nevét is viselő cégben lévő 50 százalékos részesedését a Fujitsunak.

Az új elnökre vár a GM és a Chrysler

A mai elnökválasztás után várhatóan felgyorsulnak a fúziós tárgyalások a General Motors (GM) és a Chrysler között, mivel a két fél tisztábban fog látni a kért állami segítség kilátásait illetően. Az USA legnagyobb és harmadik legnagyobb autógyártója állami támogatást kért az egyesülés elősegítése érdekében, a várt mentőöv egyes források szerint tízmilliárd dollár körül van. A megegyezés elsősorban a finanszírozástól és az UAW autóipari szakszervezettel létrejövő megállapodástól függ, miután a fúzió több tízezer fős, egyes becslések szerint 90 ezer fős leépítéssel járna. Barack Obama demokrata elnökjelölt már korábban támogatta, hogy a két cég állami hitelgaranciát kapjon és közölte, hogyha megnyeri a választást, tárgyalni kíván a két autógyár és a szakszervezet képviselőivel az ágazat átalakítását célzó tervről. A fúzió elengedhetetlennek tűnik az autógyárak túlélésének biztosításához, miután a GM 70 milliárd dollár veszteséget halmozott fel 2004 óta, a Chrysler pedig már jelezte, hogy üzleti éve első félévét több mint 1,08 milliárd dollár mínusszal zárja. A Ford 2005 óta 23,9 milliárd dollárt vesztett. A GM csak 21 milliárd, a Chrysler 11 milliárd dollár készpénzzel rendelkezik és ennek java is hitelből van. A washingtoni törvényhozás már jóváhagyta a tervet, hogy a kormány 25 milliárd dollár kedvezményes hitelt nyújtson az autóiparnak a technológia és a termékstruktúra megújítására, míg a vásárlási hiteleket nyújtó cégek a pénzügyi szektornak szánt 700 milliárd dolláros állami mentő csomagból kapnak forrásokat.

Gödörben az európai bankszektor

Tegnap újabb európai bankok számoltak be kedvezőtlen pénzügyi eredményekről, miközben több országban újabb intézkedéseket terveznek a pénzintézetek megsegítésére és gazdaságélénkítésre. A második legnagyobb német bank, a Commerzbank, amely a harmadik negyedévben 285 millió euró nettó veszteséget szenvedett el az egy évvel korábbi 339 milliós nyereség után, tegnap közölte, hogy 8,2 milliárd euró összegű állami tőkeinjekciót kap és további 15 milliárdos állami hitelgaranciát hiteleinek refinanszírozására. A harmadik legnagyobb francia bank, a Société Générale ugyancsak tegnap jelentette be, hogy nettó nyeresége az egy évvel korábbi 1,12 milliárdról 183 millió euróra zuhant a harmadik negyedévben, noha az elemzők 581 milliós eredményre számítottak. A bank befektetési banki és vagyonkezelési üzletága 1,4 milliárd eurót volt kénytelen leírni a negyedév folyamán, ebből 447 milliót a Lehman Brothers csődje és 453 milliót amerikai kötvénybiztosítók vesztesége miatt. Frederic Oudea vezérigazgató úgy döntött, hogy nem használja ki az értékcsökkenési leírásokra vonatkozó enyhébb előírásokat, amelyek révén a Deutsche Bank nyereséget mutathatott fel a harmadik negyedévben. A vezérigazgató szerint a bank a 84 százalékos profitcsökkenés ellenére elég erős ahhoz, hogy talpon maradjon a pénzügyi válság közepette. Az eredmény hatására 1,4 százalékot erősödtek a francia bank részvényei, amelyek egyébként 54 százalékot estek az év eleje óta. A legnagyobb brit jelzálog-hitelező, az HBOS Plc. ugyancsak tegnap jelentette be, hogy a rossz hitelek miatti leírások és veszteségek az első kilenc hónapban 5,2 milliárd fontra (8,5 milliárd dollár) rúgnak. Mindez nem akadályozza a londoni kormány által erőteljesen támogatott terv megvalósítását, hogy az ugyancsak brit Lloyds TSB 12,2 milliárd fontért (22,2 milliárd dollár) megveszi az HBOS-t, amihez a két bank összesen 17 milliárd font tőkeemelést tervez részvénykibocsátás útján. A kormányok ugyanakkor egymás után jelentik be pénzügyi csomagjaikat a bankszektor megsegítésére és a gazdaság élénkítésére. A francia kormány 360 milliárd eurós tőkeinjekciót ad a bankoknak, de Francois Fillon kormányfő a Le Monde tegnapi száma szerint közölte: ha a pénzintézetek nem hitelnyújtásra használják a pénzt, akkor a kormány közvetlen tulajdonrészt vásárol bennük. A német kormány, amely a múlt hónapban 500 milliárd eurós mentő csomagot hagyott jóvá a bankok számára, most két évre szóló, 50 milliárd euró összegű befektetési gazdasági csomagot tervez. A dél-koreai kormány 11 milliárd dolláros tőkeinjekcióval próbálja élénkíteni a gazdaságot, amely enélkül jövőre minden valószínűség szerint recesszióba süllyedne.

A régióban másutt is fiskális korrekció jöhet

Magyarországon kívül a visegrádi térség egyetlen országában sem módosították eddig a jövő évi költségvetést, annak ellenére, hogy az eredeti tervezet elfogadása óta nyilvánvaló vált a makrogazdasági feltételek romlása, elsősorban a növekedési ütem lassulása. A korrekció lehetőségét azonban már nem zárják ki. A szlovák kormány az október közepén elfogadott jövő évi költségvetési tervezetben 6,5 százalékos növekedésből indult ki az ez évre várt 7,7 százalék után, noha a független elemzők már akkor is csak 4,0-5,5 százalékkal számoltak. A GDP-arányos hiány idén a dokumentum szerint 1,7 százalék lesz, a tervezett 2,0 százalékkal szemben. Robert Fico miniszterelnök azonban a múlt héten elején kénytelen volt elismerni, hogy nem várható öt százaléknál gyorsabb növekedés. Ugyanakkor a kormány kitart a jövő évre szóló 1,7 százalékos deficit-célkitűzés mellett, és a becslések szerint 7,5 milliárd korona bevételkiesés ellensúlyozására a jövő év folyamán lefaragják a kiadásokat is. A lengyel kormány szeptember 24-én hagyta jóvá a jövő évi költségvetés tervezetét, amely 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol a tavalyi 6,7, és az idén várt 5,5 százalék után. A tervezett hiány a GDP 2,6 százalékának felel meg. A kabinet az azóta eltelt több mint egy hónapban sem módosította növekedési előrejelzését, noha ezt gyakorlatilag már senki sem tartja reálisnak. A Világbank, az S&P, az Economist Intelligence Unit és más elemzők már csak négy százalék alatti GDP-bővüléssel számolnak 2009-re. Jacek Rostowski pénzügyminiszter múlt pénteken azt mondta: célszerűnek tartaná, ha a kormány decemberben a legfrissebb előrejelzések alapján elvégezné a szükséges módosításokat a büdzsén, de ha erre nem kerül sor, akkor jövőre a helyzet alakulásától függően visszafogják a kiadásokat. A cseh kormány által szeptemberben jóváhagyott költségvetési tervezet még 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, azzal hogy a GDP-arányos államháztartási hiány az ez évre várt 1,5 után 1,6 százalék. Miroslav Kalousek pénzügyminiszter azonban már akkor figyelmeztetett, hogy várhatóan kénytelenek lesznek csökkenteni az előrejelzést. A pénzügyi tárca ezek után a múlt héten 3,7 százalékra vette vissza prognózisát, az erre az évre várható 4,4 százalék után. Kalousek szerint ennek ellenére nem módosítják a költségvetést, viszont a tárcák annak függvényében kapják meg a tervezett forrásokat bizonyos célokra, hogy miként alakulnak a bevételek. A független elemzők szerint azonban a tárca prognózisa még mindig túl derűlátó, mivel csak 2,5 százalék körüli ütem várható.

Jóváhagyták az ukrán válságkezelő csomagot

Az ukrán parlament pénteken jóváhagyta a válságkezelő csomagot, amit az IMF a 16,5 milliárd dolláros készenléti hitel feltételéül szabott. A Viktor Juscsenko államfő által előterjesztett intézkedéscsomag keretében a privatizációs bevételekből és az állami kötvénykibocsátásból befolyt összegből pénzügyi stabilizációs alapot hoznak létre. Ebből hiteleket folyósítanak azoknak a bankoknak és vállalatoknak, amelyek a világméretű pénzszűke miatt nem tudják törleszteni külföldi tartozásaikat. A bankoknak tőkeemelésre kell fordítaniuk bevételeiket, az állam pedig részesedést szerezhet a bajba jutott bankokban. A kormány egyebek között egyes szociális juttatások megkurtításával csökkenti a költségvetési hiányt. A képviselők a vita során több helyen módosították a beterjesztett javaslatot, így egyelőre nem lehet tudni, hogy az IMF kielégítőnek találja-e az elfogadott csomagot. A Rijadban tartózkodó Gordon Brown brit pénzügyminiszter vasárnap felkérte a szaúdi kormányt, járuljon hozzá a Valutaalap tartalékainak feltöltéséhez, hogy a nemzetközi szervezet ki tudja segíteni a válság miatt bajba jutott országokat.