A Nemzetközi Valutaalap reaktiválta rendkívüli helyzetekre létrehozott gyorsított hitelprogramját, hogy támogatást nyújtson a pénzügyi válság sújtotta feltörekvő országoknak - jelentette be Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója. Az 1995-ben a mexikói valutaválság idején kidolgozott és az 1997-es ázsiai krízis idején is alkalmazott eljárással késedelem nélkül, és enyhébb feltételek mellett jóváhagyhatók a hitelek a sürgős segítségre szoruló országoknak. Az IMF tagállamai ennek révén tíz napon belül forrásokhoz juthatnak. Mindez azért vált szükségessé, mert a válság immár a feltörekvő országokban is érezteti hatását, miután elapadtak a hitelforrások és a nyugati országok gazdasági nehézségei visszavetik exportjukat - hangsúlyozta a vezérigazgató. Az elmúlt napokban számos fejlődő országnak többletterheket kellett vállalnia annak érdekében, hogy megvédjék államkötvényeiket; Brazília, Mexikó és Peru pedig dollármilliókat volt kénytelen eladni, hogy megakadályozzák nemzeti valutájuk értékvesztését. Robert Zoellick, a Világbank elnöke ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy a pénzügyi válság humanitárius katasztrófához vezethet a világ legszegényebb országaiban, ha a külső körülmények romlása miatt csődbe mennek az ottani vállalkozások.
A támogatásra egyes uniós tagországok is rászorulhatnak. Észtország folyó fizetési mérleghiánya eléri GDP-jének 16 százalékát, és rövid lejáratú adósságai - a Brown Brothers Harriman adatai szerint - tízmilliárd dollárra rúgnak, miközben devizatartalékai csak négymilliárd dollárra. Nehéz helyzetbe kerülhet Bulgária is, amelynek 14 milliárd dolláros rövid lejáratú kötelezettségei a tartalékok háromnegyedét teszik ki, és a 12 milliárdos folyó mérleghiány a GDP 25 százalékának felel meg.
Gáti Tibor