Gáti Tibor

A vártnál nagyobb az eurózóna inflációja

A tegnap közzétett végleges adatok szerint szeptemberben 2,6 százalék volt az eurózóna 12 havi inflációja, szemben az Eurostat korábban közzétett 2,5 százalékos előzetes számával. Augusztusban még 2,2 százalékos volt az infláció. Az olajárak emelkedése miatt az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított maginfláció azonban csak 1,5 százalékra nőtt az augusztusi 1,4 százalékról, ami megerősíti az Európai Központi Bank (ECB) álláspontját, hogy az olajárak emelkedése egyelőre nem gyűrűzik tovább a fogyasztói árak tágabb körére. Az infláció erősödése elsősorban arra vezethető vissza, hogy az energiaárak szeptemberben 15,2 százalékkal emelkedtek – közölte az Eurostat. Otmar Issing, az ECB vezető közgazdásza az adatokra reagálva közölte: a bank habozás nélkül emelni fogja az irányadó kamatot, ha úgy látja, hogy középtávon fennáll az infláció elszabadulásának veszélye. A kijelentés beleillik az ECB-vezetők szigorodó hangnemű nyilatkozatainak sorába. Az eurózóna inflációja már hónapok óta a bank középtávra megszabott 2 százalékos plafonja fölött van, de mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy esetleges szigorítás fékezné az eurózóna amúgy is gyenge gazdasági növekedését. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke mindenesetre a hét végén úgy nyilatkozott, hogy az irányadó kamat jelenleg megfelelő szinten áll, mivel a magas olajárak másodlagos inflációnövelő hatása egyelőre nem érvényesül.

Ranglista

Helyezés Ország Pontszám 1. Izland 9,7 2. Finnország 9,6 Új-Zéland 9,6 4. Dánia 9,5 5. Szingapúr 9,4 6. Svédország 9,2

A beszállítókon spórol a Volkswagen is

Európa legnagyobb autógyára, a német Volkswagen AG (VW) tegnap bejelentette, hogy az ez év elején indított ForMotion takarékossági program keretében megállapodást kötött 38 beszállítójával a költségek minimum 100 millió eurós csökkentéséről. A cég hosszú távú szerződésekben erősíti meg az együttműködést azokkal a vállalatokkal, amelyek vállalják a takarékoskodást. A lépés arról tanúskodik, hogy az autógyártók egyre azzal próbálják csökkenteni költségeiket, hogy erősebb és tartósabb kapcsolatokat építenek ki a beszállítók kiválasztott csoportjával, és kevésbé folyamodnak az egyoldalú ultimátumok vagy a folyamatos aláígérésen alapuló állandó versenyeztetés eszközéhez. A Ford ennek jegyében szeptember végén jelentette be, hogy felére csökkenti beszállítói számát és a legfontosabb alkatrészgyártókkal hosszú távú szerződéseket köt (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 30., 5 oldal). Mintául a japán Toyota szolgált, amely már hosszabb ideje folytatja ezt a gyakorlatot, de hasonlóan jár el a BMW is. A VW a ForMotion program keretében az idén 3,1 milliárd, 2008-ig összesen hétmilliárd euró megtakarítást kíván elérni. Ugyancsak a költségek csökkentését szolgálja, hogy a továbbiakban nem fektetnek be Kínában az ottani termelés bővítése céljából, ehelyett erősítik az együttműködést két kínai vegyesvállalatuk, a Shanghai Volkswagen és a FAW Volkswagen között. A két partnercég ennek keretében egyebek között egyesíti a beszerzést. A VW a legnagyobb külföldi befektető a kínai autógyártásban, de piaci részesedése a néhány évvel ezelőtti kétharmadról az idei félév végére 18 százalékra zuhant a növekvő verseny közepette, miközben az árak esése csökkentette profitrátáját is.

Beszállna az AOL-ba a Google és a Comcast

A webes keresőprogramot működtető Google Inc. és a Comcast Corp. kábelcég értesülések szerint tárgyalásokat folytat a Time Warner Inc. médiacsoporttal arról, hogy mintegy 5 milliárd dollár értékben részesedést vásárolnának a hozzá tartozó America Online (AOL) internetes vállalatban. A három cég a terv szerint új vállalatot hozna létre, amely az internet útján továbbítaná a Time Warner programjait, filmeket, koncerteket és más videoprogramokat, amelyeket az AOL oldalainak látogatói tölthetnének le maguknak, de a Google oldalain is megjelennének. A Comcast a maga nagy sebességű internetes portáljával és a tartalomszolgáltatás terén meglévő tapasztalataival segítené elő a sikert. A Google és a Comcast azt követően vette fel a kapcsolatot a Time Warnerrel, hogy szeptemberben kiderült: az AOL tárgyalásokat folytat a Microsofttal részvényei egy részének eladásáról. A létrejövő új cég komoly kihívást jelentene a Yahoo számára, amely a maga 123 millió látogatójával piacvezető az internetes üzletben. A hír nyomán a Time Warner részvényei tegnap délelőtt 1,8 százalékot erősödtek Németországban, bár egyelőre korántsem biztos a megegyezés. Az utóbbi időben mindenesetre nagy nyomás nehezedik Richard Parsonsra, a Time Warner vezérigazgatójára, hogy adja el az AOL egészét vagy egy részét, miután az egyik befektető, Carl Ichan bírálta a céget a részvényárfolyam esése miatt. Az internetes együttműködési törekvések felerősödését jelzi az a hír is, hogy a Microsoft és a Yahoo közölte: összekapcsolják azonnali üzenetküldő szolgáltatásaikat, ezzel összesen 275 millió felhasználót érnek el. Az együttműködés lehetővé teszi a Microsoft MSN Messenger és a Yahoo Messenger felhasználói számára, hogy szöveges üzeneteket küldjenek egymásnak.

Inflációs éberségre int az ECB

Az Európai Központi Bank (ECB) különleges éberségre int az inflációs kockázat növekedése miatt. Az árstabilitást, mint tegnap közzétett jelentésében megállapítja, elsősorban az olajár emelkedése veszélyezteti, maga a maginfláció nem erősödik, és különösen fontos, hogy az emelkedő energiaár ne tevődjön át ez utóbbira. A jelentés ismét leszögezi, hogy a jelenlegi kamatszint megfelelő. A 12 havi infláció szeptemberben 2,5 százalékra ugrott az augusztusi 2,2 százalékról, és a bank az év hátralévő részében nem számít az áremelkedés ütemének számottevő lassulására, miután az olajárak várhatóan továbbra is magasak lesznek. A komor hangvételű jelentés megerősíti azokat az elemzői várakozásokat, hogy az ECB a jövő év második negyedében megemeli az irányadó kamatot. Az ECB ugyanakkor leszögezi: továbbra is arra számít, hogy az év hátralévő felében fokozatosan megélénkül az eurózóna gazdasága, bár a gyenge fogyasztói bizalom és a globális külkereskedelmi egyensúlyhiány kockázatot jelent a növekedésre nézve. Hasonló derűlátást mutat az Európai Bizottság (EB) ugyancsak tegnap közzétett előrejelzése. Ebben az EB kitart korábbi prognózisa mellett, hogy a harmadik negyedévi, 0,2–0,6 százalékosra becsülhető növekedés után az utolsó három hónapban 0,4–0,8 százalékosra gyorsul a GDP negyedéves szintű bővülése az eurózónában. Ez is csak 1,2 százalékos növekedést jelentene azonban az év egészében a tavalyi 2,1 százalék után, miután a most megerősített adatok szerint az első negyedévi 0,4-ről 0,3 százalékra lassult az ütem a második negyedévben.

Fényévek választják el a lengyel kormánypártokat

Közeledés helyett inkább távolodik egymástól a koalíciós kormányalakításról tárgyaló két lengyel jobbközép párt gazdasági programja.

A szállítás a legnagyobb kihívás Kína számára

Kína a világ legnagyobb széntermelője és egyben -fogyasztója: ezen fosszilis energiaforrás az energiatermelés több mint 65 százalékát adja, az áramtermelésben pedig 80 százalék a részaránya. Az ország számára azonban mind nagyobb problémát jelent a szárazföld belsejében évente kitermelt több mint kétmilliárd tonnányi szén eljuttatása a távoli erőművekbe és a tengerparti tartományokban lévő iparvállalatokhoz. A szükséglet az utóbbi két évben hirtelen megugrott, amire senki sem volt felkészülve. Tavaly a szállítási nehézségek miatt komoly energiaválság alakult ki, az erőművek jelentős része a kapacitása alatt termelt. A szénszállítás a vasúthálózat kapacitásának több mint 40 százalékát köti le, de ez sem volt elég, hatalmas szénhegyek emelkedtek a bányák mellett és a berakodóállomásokon. Ez a szén árának megugrásához vezetett, ami alaposan megnyirbálta az erőművek profitját. Miközben a GDP az idei első félévben 9,5 százalékkal bővült, az energiatermelés a kormány adatai szerint 14 százalékkal nőtt. A kormány ennek hatására idén nagy összegeket irányzott elő az érintett vasútvonalak fejlesztésére, de további beruházásokra lesz szükség, mivel a széntermelés évente várhatóan 10–15 százalékkal nő majd az elkövetkező években. Peking hosszú távon az energiaellátás diverzifikálására törekszik: a földgáz, a kőolaj, az atomenergia és a megújuló energiaforrások mind nagyobb szerepet kapnak, de a szén a szakértők egyöntetű véleménye szerint még évtizedekig a kínai gazdaság legfőbb energiaforrása marad, elsősorban az áramtermelésben.

Megdobta a jen gyengülése a Nintendo profitját

A Nintendo Co. japán videójáték-gyártó közölte, hogy a dollárnak a jennel szembeni magasabb árfolyama miatt a szeptemberben véget ért első üzleti félévében a korábban előirányzott 19 milliárd jennél 90 százalékkal magasabb, 36 milliárd jen körüli nettó nyereségre számít. A csoport korábban 107 jen körüli dollárárfolyamra számított, ezzel szemben a félév végén 113,19 volt a kurzus. A céget azért érinti erősen az árfolyam változása, mert mintegy 4,7 milliárd értékű, dollárban denominált értékpapírja van. A júniusig tartó első negyedévre a Nintendo még 78,5 százalékos profitcsökkenést jelentett, mivel árbevételének döntő része kisebb nyereséget hozó készülékek eladásából származott, emellett megnőttek a fejlesztési költségei. A Nintendo a mostani bejelentés ellenére nem változtatott az üzleti év egészére vonatkozó 75 milliárd jenes nettó nyereség-előirányzatán, ami egyébként kismértékben elmarad a Reuters 76,85 milliárdos elemzői konszenzusától.

Lassabb lesz idén a lengyel növekedés

A lengyel gazdasági és munkaügyi minisztérium 3,8–4,0 százalékra rontotta a néhány hónappal ezelőtti 4,0 százalékról a bruttó hazai termék (GDP) harmadik negyedévi növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az egész évre vonatkozó prognózist ezzel párhuzamosan 3,7-ről 3,4–3,5 százalékra módosították. A vártnál lassabb növekedés kihathat a konvergenciaterv alakulására és ezzel az euró eredetileg 2010-re tervezett bevezetésére is. A választásokon győztes két jobbközép párt, a PiS és a Polgári Platform (PO) által alakítandó kormány az elemzők szerint amúgy is halasztani fogja az euró bevezetését. Márpedig ha két éven belül nem tudnak döntést hozni az ERM2 árfolyamrendszerhez való csatlakozásról, akkor arra csak a következő választások, azaz 2009 után kerül sor. Ez azzal járhat, hogy legkorábban 2012-ben tudják bevezetni az eurót. A tegnapi államfőválasztás eredményéről lapzártánk után tették közzé az első eredményeket, de a közvélemény-kutató intézetek szerint Lech Kaczynski, a populista PiS jelöltje erősen megközelítette Donald Tuskot, a PO jelöltjét. A választás kimenetele befolyásolhatja az euró bevezetésével kapcsolatos terveket is. Tusk még szeptember végén úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a kormányt alakító két párt nem tud megegyezni az euró bevezetésének időpontjáról, akkor népszavazást kell tartani a kérdésről. Tusk, akárcsak pártja, a PO, a minél gyorsabb bevezetés híve, de ennél is fontosabb, hogy Lengyelország megfelelően felkészüljön erre a lépésre. Az államfőjelölt ikertestvére, a PiS vezetője, Jaroslaw Kaczynski ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy pártja szerint Lengyelország számára nem jár előnyökkel az euró bevezetése. A kormányalakításra a tervek szerint az elnökválasztás második fordulója, azaz október 23. után kerül sor.