Az Európai Központi Bank (ECB) különleges éberségre int az inflációs kockázat növekedése miatt. Az árstabilitást, mint tegnap közzétett jelentésében megállapítja, elsősorban az olajár emelkedése veszélyezteti, maga a maginfláció nem erősödik, és különösen fontos, hogy az emelkedő energiaár ne tevődjön át ez utóbbira. A jelentés ismét leszögezi, hogy a jelenlegi kamatszint megfelelő. A 12 havi infláció szeptemberben 2,5 százalékra ugrott az augusztusi 2,2 százalékról, és a bank az év hátralévő részében nem számít az áremelkedés ütemének számottevő lassulására, miután az olajárak várhatóan továbbra is magasak lesznek. A komor hangvételű jelentés megerősíti azokat az elemzői várakozásokat, hogy az ECB a jövő év második negyedében megemeli az irányadó kamatot.
Az ECB ugyanakkor leszögezi: továbbra is arra számít, hogy az év hátralévő felében fokozatosan megélénkül az eurózóna gazdasága, bár a gyenge fogyasztói bizalom és a globális külkereskedelmi egyensúlyhiány kockázatot jelent a növekedésre nézve. Hasonló derűlátást mutat az Európai Bizottság (EB) ugyancsak tegnap közzétett előrejelzése. Ebben az EB kitart korábbi prognózisa mellett, hogy a harmadik negyedévi, 0,2–0,6 százalékosra becsülhető növekedés után az utolsó három hónapban 0,4–0,8 százalékosra gyorsul a GDP negyedéves szintű bővülése az eurózónában. Ez is csak 1,2 százalékos növekedést jelentene azonban az év egészében a tavalyi 2,1 százalék után, miután a most megerősített adatok szerint az első negyedévi 0,4-ről 0,3 százalékra lassult az ütem a második negyedévben.
Gáti Tibor