Nyilvános ütésváltásra került sor tegnap a két leendő lengyel koalíciós partner, a Jog és Igazságosság párt (PiS) és a Polgári Platform (PO) között, miután az államfőválasztás jövő hét végén esedékes második fordulója előtti kampány felszínre hozta a gazdasági elképzeléseik közötti különbségeket. Jelenleg folyik a programok egyeztetése, a kormányalakítási tárgyalásokra csak azt követően kerül sor, miután eldőlt, hogy Donald Tusk, a PO, vagy Lech Kaczynski, a PiS jelöltje nyerte meg az elnökválasztást.
A parlamenti választáson győztes PiS liberális kísérletnek nevezte a PO gazdasági reformterveit, ideértve az adócsökkentést is, ami a gazdagoknak kedvez a szegények rovására. A győztes párt ezzel szemben a jóléti állam, az agrártermelők és a nehézipar védelmezőjeként kíván fellépni. A PO válaszul közölte, hogy a PiS tervei, köztük tömeges lakásépítési programja, valamint a családoknak és a munkaalkalmat teremtő cégeknek ígért adókedvezmények destabilizálnák az államháztartást. A lakásépítési program a PO szakértőinek számításai szerint 30 milliárd zlotyval (7,6 milliárd euró) terhelné meg a büdzsét. Az elemzők és a jegybank elnöke egyaránt bírálták a PiS kormányfőjelöltje, Kazimierz Marcinkiewicz által a héten bemutatott kormányprogramot. Ez a szolidaritás elvén alapuló gazdaságpolitikát ígér, amely egyebek között a foglalkoztatás növelését állítja középpontba, tekintettel a 17 százalékot is meghaladó munkanélküliségre. Leszek Balcerowicz jegybankelnök szerint hibás elképzelés, hogy a munkanélküliség kormányzati beavatkozással csökkenthető lenne. Nem enyhíthető a munkanélküliség, ha nem csökkentik a magas adókat kikényszerítő kormányzati költekezést, mivel a vállalkozásokat terhelő adók valójában csökkentik a foglalkoztatást. Ez azt jelenti, hogy nem kerülhető meg az államháztartási reform – hangsúlyozta Balcerowicz. A PiS által javasolt foglalkoztatásnövelő intézkedések a szakértők szerint 12–14 milliárd zloty pluszkiadással járnának. A rendszerváltás óta folytatott gazdaságpolitika atyja bírálta a PiS elképzelését, hogy megszüntetné a jegybank monetáris politikai tanácsát és kormányellenőrzés alá vonná a bankot.
A jegybank egyébként borúlátóan ítéli meg a költségvetési helyzet alakulását. A létrejövő új kormánynak kicsi lesz a mozgástere a távozó kabinet által kidolgozott jövő évi tervezet módosítására, mivel az év végéig már kevés az idő egy új költségvetési törvény kidolgozására és elfogadtatására – mondta Jerzy Pruski, a jegybank kormányzóhelyettese. A jegybank tegnap hivatalos állásfoglalásában nehezen tarthatónak nevezte a távozó kormány által szeptemberben a parlament elé terjesztett tervezetet, amely szerint jövőre a GDP-arányos hiány 2,8 százalékra csökken az ez évre tervezett 3,4 százalékról.
Gáti Tibor