A Transparency International (TI) 159 országban vizsgálta meg a korrupció jelenlétét és súlyosságát, és a felmérésbe bevont államok több mint kétharmada – 70 ország – ötnél kevesebb pontot kapott a maximálisan lehetséges tíz pontból. Ez azt jelenti, hogy a világ legnagyobb részében továbbra is súlyos probléma a korrupció, amit a jelentés közhivatali pozíció magánelőnyök szerzésére való felhasználásaként definiál. A felmérés során az érintett országokban élő üzletembereket, tudósokat és közhivatalnokokat kérdezték meg tapasztalataikról.
A lista élén – akárcsak tavaly – főként észak-európai országok állnak. Az első Izland, Finnország és Új-Zéland osztozik a második helyen. A volt szocialista országok közül Észtország vezet, bár a világranglistán csak a 37. helyet foglalja el. Mindjárt utána Szlovénia, majd Magyarország következik, amely megelőzi a másik három közép-európai országot.
Az EU-tagországok közül Lengyelország áll az utolsó helyen 3,4 ponttal, jóval elmaradva az utolsó előtti helyen álló Lettország 4,2 pontjától is. A jelenleg EU-tagjelölt országok közül Bulgária és Törökország is megelőzi Lengyelországot a ranglistán, míg Horvátországnak ugyancsak 3,4 pontja van. Románia az utolsó a tagjelöltek közül 3 ponttal.
A korrupció a jelentés szerint az egyik legfontosabb a szegénységhez vezető okok közül és egyben a szegénység leküzdésének egyik fő akadálya. A lista végén álló országok – Csád, Banglades, Türkmenisztán, Mianmar (Burma) és Haiti – a világ legszegényebb országai közé tartoznak. A volt szovjet köztársaságokat általában a legkorruptabbak közé sorolják. Oroszország 2,4 ponttal csak a 126. a listán és az ázsiai volt szovjet köztársaságok többnyire ennél is lejjebb vannak. Ukrajna, Belarusz és Kazahsztán egyaránt 2,6 ponttal a 107. helyen áll.
Gáti Tibor
Domokos László