Gáti Tibor

Megfizettek az USA befektetési bankjai(KIMARADT!!)

Gáti Tibor Egy francia bíróság 2004 januárjában 30 millió euró kártérítés fizetésére kötelezte a Morgan Stanley befektetési bankot, mert elemzői elfogult kutatási eredményeket közöltek az LVMH francia luxuscikkgyártó csoportról és ezzel rontották jó hírnevét. Az LVMH még 2002 októberében indított pert, mivel a bank szerinte téves információkat közölt adósságairól. Az elfogultságot a francia cég szerint az magyarázza, hogy a Morgan Stanleynek üzleti kapcsolatai vannak riválisával, az olasz Guccival. A résztvevő befektetési bankok számát és a kártérítés összegét tekintve ennél jelentősebb az a peren kívüli megállapodás, amit az USA tíz legnagyobb befektetési bankja – köztük a Salomon Smith Barney, illetve annak anyavállalata a Citigroup, a Credit Suisse First Boston, a Merrill Lynch, a Morgan Stanley, a Goldman Sachs – kötött 2002 decemberében, majd véglegesített 2003 áprilisában a szövetségi értékpapír-piaci felügyelettel (SEC), a New York-i ügyészséggel és hét állam illetékes hatóságaival. Ennek értelmében összesen 1,4 milliárd dollárt fizettek, amiért még a kilencvenes évek második felében túl rózsás elemzői jelentéseket tettek közzé tőzsdei vagy a tőzsdére készülő cégekről, és ezáltal erősítették a keresletet azok részvényei iránt. Így növelték – főként első nyilvános kibocsátások szervezéséből – származó saját bevételüket. A kártérítés fizetésén túlmenően a befektetési bankoknak a megegyezés értelmében meg kell szüntetniük elemzői és befektetési banki tevékenységük összefonódását és kötelesek nem kevesebb, mint három független kutatócég elemzéseit is az ügyfelek rendelkezésére bocsátani.

Vadászaton az Antenna Hungária tulajdonosa

Az Eircom Group Plc ír távközlési vállalat tegnap cáfolta, hogy tárgyalásokat folytatna a Swisscom AG svájci telefoncéggel vagy bármely más potenciális ajánlattevővel, miután az Irish Independent tegnap száma arról tudósított, hogy a svájci társaság felvette a kapcsolatot vele egy 3 milliárd eurós felvásárlási ajánlat ügyében. Az ír lap úgy tudja, hogy a megbeszélések korai stádiumban vannak és egyelőre nem hivatalosak, ráadásul a Portugal Telecom SA ugyancsak szemet vetett az ír távközlési vállalatra. Az elmúlt hetekben a lap szerint két londoni brókercég jogot szerzett arra, hogy legalább 100 millió új Eircom-részvényt vásároljon a jövő héten esedékes kibocsátás során. Azt azonban nem lehet tudni, hogy kik állnak a tervezett felvásárlás mögött. Az Eircom a tervek szerint 313 millió új részvényt bocsát ki, és az ebből várható 423 millió euróval a júliusban létrejött megállapodás alapján a Meteor ír mobilszolgáltatót kívánja megvásárolni a Western Wireless egyesült államokbeli mobilcégtől. Az új részvények az Eircom megnövekedett részvénytőkéjének 29 százalékát teszik ki. A vezető svájci távközlési vállalat – amely idén megnyerte az Antenna Hungária 75 százalékára kiírt tendert – megerősítette, hogy további külföldi felvásárlási célpontokat keres, sőt listát is készített a megszerzendő cégekről, a tegnapi értesülést azonban nem volt hajlandó kommentálni. A Swisscom korábban kísérletet tett a Cesky Telecom, még korábban a Telekom Austria megszerzésére, de egyik próbálkozást sem kísérte siker. Az ír vezetékes távközlési piac mintegy 75 százalékát ellenőrző Eircom részvényei tegnap 13 százalékot erősödtek a felvásárlás hírére, a cáfolat nyomán azonban gyengültek.

Minden a növekedés ellen szól az eurózónában

Az Európai Bizottság lejjebb szállította idei gazdasági növekedési várakozásait a vártnál gyengébben sikerült első félév nyomán. Eszerint a tavasszal prognosztizált 1,6 helyett minden valószínűség szerint csak 1,2 százalékkal bővül a bruttó hazai termék (GDP) az eurózónában, főként a magas olajárak, a szerkezeti problémák és a globális egyensúlyhiány miatt. A második negyedévben csak 0,3 százalékos volt a negyedéves szintű bővülés a várt 0,5 százalékkal szemben. A növekedést már hosszabb ideje fékezi a nagyarányú munkanélküliségből fakadó gyenge fogyasztói bizalom, amit tetéz, hogy a magas energiaszámlák megcsapolják a háztartások elkölthető jövedelmét. A bizottság szerint ezen a téren inkább romlás várható a továbbiakban, mint javulás. Ami az energiaárakat illeti, a nyersolaj hordónkénti ára a határidős piacok alapján ítélve várhatóan továbbra is 60 dollár fölött marad. A főként az USA óriási, a GDP 5,7 százalékára rúgó folyó fizetési mérleghiányából fakadó globális egyensúlyhiány mesterségesen magasan tartja az euró árfolyamát. Miután nagyok a kormányzati kiadások, miközben alacsonyak a kamatok, a kiutat a szerkezeti reformok, így a munkaerőpiac merevségének oldása és a vállalatok működési feltételeinek javítása jelenthetik. A térség gazdaságát a belátható jövőben a gyenge fogyasztásnövekedés, a jelentősebb beruházások és a nettó export szerepének növekedése fogja jellemezni – olvasható a bizottság negyedéves jelentésében. Ugyanakkor a magas olajárak következtében az elkövetkező hónapokban 2 százalék fölötti infláció várható. Jó hír viszont, hogy javul az üzleti bizalom, és a munkanélküliség az áprilisi 8,8-ról augusztusra 8,6 százalékra mérséklődött.

Csökkenteni kell a roamingdíjakat az Európai Unióban

Hat hónapot kaptak az uniós tagállamok mobilcégei Brüsszeltől roamingdíjaik csökkentésére, ellenkező esetben szankciókkal kell számolniuk. Az ágazatban egyelőre nem érvényesül kellőképpen a verseny – közölte sajtóértekezletén Viviane Redig, az Európai Bizottság információs társadalomért és médiaügyekért felelős tagja. Brüsszel ezért website-ot nyitott, amelyen bárki megtekintheti az európai cégek által felszámolt roamingdíjakat. A biztos reményei szerint ez elegendő lesz ahhoz, hogy a piac önszabályozó szerepe érvényesüljön, hat hónap után azonban szankciók következnek, ha ez nem elég. Egyes szolgáltatók – elsősorban Görögországban – a GSM Europe iparági szervezet égisze alatt létrejött megegyezés ellenére eddig nem közölték tarifáikat, amelyek így nem tekinthetők meg a website-on. Reding szerint 3-4 euró lenne a méltányos roamingdíj, de Brüsszel nem kívánja fixálni az árakat. Jelenleg egy négyperces beszélgetés esetében csúcsidőben a roamingdíjak 0,2-től 12,7 euróig terjednek az EU-ban.

A Parmalat milliárdokra perli a Credit Suisse-t

A legnagyobb olasz élelmiszergyártó, a Parmalat S.p.A. 7,1 milliárd euró kártérítésért pereli a Credit Suisse First Boston (CSFB) befektetési bankot, mivel az állítása szerint átváltható kötvények kibocsátásával közreműködött a Parmalat 2003-as csődjéhez vezető pénzügyi problémák eltussolásában. Az olasz csődtörvény szerint az átszervezett cégek visszakövetelhetnek bizonyos pénzintézeteknek kifizetett összegeket, amennyiben bebizonyosodik, hogy a fizetés idején a bank már tudott a pénzügyi nehézségekről. A Credit Suisse szóvivője természetesen alaptalannak nyilvánította a vádakat. Mindazonáltal nem ez az egyetlen pénzintézet, amelytől a Parmalat bírósági úton követel kártérítést. Hasonló indokkal Enrico Bondi vezérigazgató már beperelte a Parmalat több könyvvizsgálóját és bankját, egyebek között az UniCreditet, a Bank of Americát, a Citigroupot és a Merrill Lynch Internationalt. Az ügy pikantériája, hogy az érintett pénzintézetek egy része jelenleg a Parmalat legnagyobb részvényesei közé tartozik. A Parmalat részvényei 21 hónapos felfüggesztést követően holnap jelennek meg újra a milánói tőzsdén. A cég azt követően kapott zöld utat, hogy megegyezett a hitelezőkkel arról, hogy az összesen 12 milliárd eurós kölcsönt új részvényekre cseréli, amelyekből a cég régebbi részvényesei egyetlenegyet sem kapnak. A Parmalat a holnapi visszatérés alkalmával 1,6 milliárd 1 euró névértékű részvényt bocsát ki.

Nőnek a bérek az új EU-tagállamokban

Jövőre Kínában, Indiában és az új kelet-európai uniós tagállamokban várható a legnagyobb arányú béremelkedés – derül ki a Mercer Human Resource Consulting tanácsadó cég tegnap közzétett, a világ 65 országára kiterjedő felmérési eredményeiből. Magyarország az EU-tagállamok között az ötödik helyen áll: 2,6 százalékkal nőnek a reálbérek 2006-ban. A világátlag 2,4 százalék, de Indiában, amely a lista élén áll, 7,3 százalékos reálbér-emelkedés várható. A második hely Egyiptomé 7,1 százalékkal, a harmadik és negyedik helyen Litvánia és Észtország van, az ötödiken pedig Bulgária, ahol 4,9 százalékkal emelkednek a reálbérek. A gyorsan növekvő Kínában 4,8 százalékkal nő az átlagos reálbér. A magas fokú szakképzettséggel rendelkező munkaerőből egyelőre hiány van Indiában és Kínában, így versenyképes béreket kell kínálni nekik – hangsúlyozzák a Mercer szakértői. Miközben az Európai Unió egészében csak 2 százalékkal múlja felül a béremelkedés az inflációt, az unión belül a leggyorsabb növekedés az új kelet-európai EU-tagországokban figyelhető meg, ugyanis a korábbi javulás ellenére többségükben még mindig igen versenyképesek a munkaerőköltségek. Lengyelország ugyanakkor – Máltával, Nicaraguával, Törökországgal és Izraellel együtt – a sereghajtók közé tartozik: csak 0,5 százalékkal nő a reálbér. Málta az utolsó a rangsorban, miután 1,9 százalékos infláció mellett csak 1,7 százalékkal emelkednek a nominálbérek, azaz csökken a reálbér.

Megveszi riválisát a brit NTL

Az NTL Inc. brit kábelszolgáltató tegnap bejelentette, hogy a hét végén létrejött megállapodás értelmében hatmilliárd dollárért megveszi kisebb riválisát, a Telewest Communicationst. A létrejövő cég a legnagyobb brit kábelszolgáltató lesz, amelytől azt várják, hogy fel tudja venni a versenyt a vezető fizetőtévé-társasággal, a BSkyB-vel. Az NTL 23,93 dollárt – 16,25 dollár készpénzt és 0,115 NTL-részvényt – ad egy Telewest-részvényért és átveszi ez utóbbi 1,7 milliárd font (3 milliárd dollár) adósságát. Az NTL részvényesei az új cég 75 százalékát, a Telewest befektetői 25 százalékát fogják birtokolni. A létrejövő cégnek összesen ötmillió tévé-, telefon- és internet-előfizetője lesz, míg a BSkyB-nek nyolcmillió előfizetője van. Az új cég vezérigazgatója Simon Duffy, az NTL elnök-vezérigazgatója lesz.

Ismét növekszik az orosz olajtermelés

Az előző három hónaphoz hasonlóan szeptemberben is nőtt az orosz olajtermelés. Naponta 40 ezer, összesen 9,53 millió hordó olajat hoztak felszínre, ami 0,4 százalékkal magasabb az augusztusi és 1,2 százalékkal nagyobb a tavaly szeptemberi termelésnél. Január és szeptember között 9,38 millió volt a havi átlag, ami mindössze 2,7 százalékos bővülést jelent éves összehasonlításban. Tavaly egész évben még 9 százalékkal, tavalyelőtt pedig rekordmértékben, 11 százalékkal nőtt a felszínre hozott nyersanyag mennyisége. Az elemzők a Jukosz összeomlásával és a magas orosz adókkal magyarázzák az orosz olajtermelés stagnálását, ami egyébként hozzájárult a világpiaci árak megugrásához. Az ágazat teljesítménye nyolc hónapig tartó egy helyben topogás után 2005 júniusában indult ismét növekedésnek, és az elemzők arra számítanak, hogy októbertől már az ütem is gyorsulni fog. A kormány közölte, hogy a termelés ösztönzése érdekében mérsékelni kívánja az adókat és ösztönözni az új olajmezők feltárását. A szeptemberi növekedés az első és második számú olajcégnek, a Lukoilnak és a TNK-BP-nek köszönhető elsősorban, míg a maradék Jukosz teljesítménye hosszú ideig tartó visszaesés után stagnált.

Egyesül a Boots és az Alliance UniChem

Egész Európában jelen lévő gyógy- és szépségápolószer nagy- és kiskereskedelmi hálózatot kíván létrehozni a most bejelentett fúzió eredményeképpen a legnagyobb brit gyógyszertárhálózatot működtető Boots Group Plc és az Alliance UniChem Plc, amely a második legnagyobb gyógyszer-nagykereskedelmi cég Európában. Az egyesülés révén létrejövő Alliance Boots a szigetországban 2600, a kontinensen 300 üzlettel rendelkezik, elosztóhálózata 88 ezer üzletet lát el 11 európai országban. Éves forgalma 13 milliárd font (23 milliárd dollár) lesz. A 3,24 milliárd font (5,69 milliárd dollár) értékű részvénycserés ügylet eredményeként a Boots-részvények tulajdonosai az új cég 50,2 százalékával fognak rendelkezni, az Alliance-éi pedig 49,2 százalékával. Az ügylet elvben két egyenlő fél egyesülését jelenti, de valójában az Alliance felvásárlásáról van szó, és az új cég élén Richard Baker, a Boots vezérigazgatója áll. A piac kedvezően fogadta a bejelentést: a Boots részvényei 3,8, az Alliance-éi 2,8 százalékot erősödtek tegnap délelőtt. Az elemzők egy része szerint azonban a fúzió alkalmatlan a Boots régóta fennálló problémáinak megoldására. A cég a múlt héten jelentette be, hogy várhatóan nem teljesül idei árbevétel-előirányzata, miután vásárlóinak egy része átpártolt riválisaihoz. Az Alliance növelte árbevételét és nyereségét, miután újabb üzleteket vásárolt Európa-szerte. Más szakértők azonban előnyösnek látják az ügyletet a Boots számára az Alliance-nak a generikus gyógyszergyártókkal való kapcsolata miatt, emellett az új cég kedvezőbb árakat fog tudni érvényesíteni a szállítóknál. Az elemzők szerint ugyanakkor jó esély van arra, hogy egyes befektető cégek felvásárlási ajánlatot tegyenek az új társaságra.