Kína a világ legnagyobb széntermelője és egyben -fogyasztója: ezen fosszilis energiaforrás az energiatermelés több mint 65 százalékát adja, az áramtermelésben pedig 80 százalék a részaránya. Az ország számára azonban mind nagyobb problémát jelent a szárazföld belsejében évente kitermelt több mint kétmilliárd tonnányi szén eljuttatása a távoli erőművekbe és a tengerparti tartományokban lévő iparvállalatokhoz. A szükséglet az utóbbi két évben hirtelen megugrott, amire senki sem volt felkészülve. Tavaly a szállítási nehézségek miatt komoly energiaválság alakult ki, az erőművek jelentős része a kapacitása alatt termelt. A szénszállítás a vasúthálózat kapacitásának több mint 40 százalékát köti le, de ez sem volt elég, hatalmas szénhegyek emelkedtek a bányák mellett és a berakodóállomásokon. Ez a szén árának megugrásához vezetett, ami alaposan megnyirbálta az erőművek profitját. Miközben a GDP az idei első félévben 9,5 százalékkal bővült, az energiatermelés a kormány adatai szerint 14 százalékkal nőtt. A kormány ennek hatására idén nagy összegeket irányzott elő az érintett vasútvonalak fejlesztésére, de további beruházásokra lesz szükség, mivel a széntermelés évente várhatóan 10–15 százalékkal nő majd az elkövetkező években. Peking hosszú távon az energiaellátás diverzifikálására törekszik: a földgáz, a kőolaj, az atomenergia és a megújuló energiaforrások mind nagyobb szerepet kapnak, de a szén a szakértők egyöntetű véleménye szerint még évtizedekig a kínai gazdaság legfőbb energiaforrása marad, elsősorban az áramtermelésben.
Gáti Tibor