Gáti Tibor

Nem okoz fennakadást a brit robbanás

Zárva maradtak tegnap az iskolák, könyvtárak és egyéb közintézmények a London közelében lévő Hemel Hempsteadben a város mellett lévő olajtárolókban vasárnap hajnalban bekövetkezett hatalmas – egyes tudósítások szerint több mint 150 kilométerre is elhallatszó – robbanás nyomán. A közelből mintegy kétezer lakost kellett kiköltöztetni és 43 sérültet szállítottak kórházba. Néhány céget ugyancsak károk értek, köztük az ASOS online ruházati kiskereskedelmi vállalatot és a Northgate Information Solutions szoftvercéget. A tűzoltók több mint 24 óra elteltével, csak tegnap hatoltak be a helyszínre, miután kiderült, nem kell attól tartani, hogy mérgező anyagok jutottak a levegőbe. A francia Total SA 60 és az amerikai ChevronTexaco Corp. 40 százalékos tulajdonában lévő Buncefield olajtároló húsz tartálya közül tizenhárom még mindig ég, a robbanás a rendőrség szerint minden bizonnyal baleset következménye. Ilyen típusú tűzre a szigetországban és Európában eddig nem volt példa; az eddigi legsúlyosabb baleset egy északi-tengeri olajplatformon 1998-ban történt robbanás volt, ami 167 ott dolgozó munkás halálát okozta. A hatóságok közölték, nincs ok pánikra, a tűz nem veszélyezteti London és Délkelet-Anglia üzemanyag-ellátását, miután egyéb tárolókból fedezni tudják a szükségleteket. A töltőállomásoknál tegnap mégis hosszú sorok kígyóztak. A BP szóvivője megerősítette, hogy elegendő üzemanyag áll rendelkezésre, de a pánikszerű felvásárlás miatt hiány keletkezhet. A Buncefieldről látják el üzemanyaggal a közelben lévő Heathrow és Luton repülőteret is, de ezek is azt közölték, hogy megfelelőek a készleteik. A megsemmisült tárolóban a brit olajkészletek 5 százaléka fér el, közölte egy kormányszóvivő, azt azonban nem tudta megmondani, mennyire volt feltöltve a robbanás előtt. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) mindenesetre bejelentette, hogy nincs szükség a vésztartalékok felhasználására.

Újabb olajfúzió a láthatáron

Az Exxon Mobil és a Chevron mögött a harmadik legnagyobb amerikai olajvállalat, a ConocoPhillips a Wall Street Journal értesülései szerint előrehaladott tárgyalásokat folytat az ugyancsak amerikai Burlington Resources Inc. olaj- és gáztermelő vállalat megvásárlásáról. A 30 milliárd dolláros ügylet tető alá hozása a lap forrásai szerint ugyan még korántsem tekinthető lefutottnak, de elképzelhető, hogy még a héten bejelentik a megállapodást. A két cég egyelőre nem volt hajlandó nyilatkozni az értesülésről. A Burlington piaci értéke jelenleg 28,7 milliárd dollár körül van és elsősorban jelentős földgáztartalékai miatt vonzó felvásárlási célpont. Az akvizíció értékét tekintve felülmúlná az idei év eddigi legnagyobb olajügyletét, amelyben a Chevron a kínai CNOOC-t túllicitálva 17 milliárd dollárért megvette az ugyancsak amerikai Unocalt. Az egyesült cég árbevétele jövőre a Reuters által megkérdezett elemzők szerint meghaladná a 211 milliárd dollárt, vagyis nem sokkal maradna el a piacvezető Chevron 217 milliárdra becsült forgalmától. A Burlingtonnak Texastól Kanadán keresztül a kínai partok közelében lévő vizekig mindenhol vannak olajkitermelő berendezései, de termelése jóval elmarad a Conoco napi 93 ezer hordójától. Földgázkitermelése ezzel szemben jelentős, a harmadik negyedévben elérte a napi 1,888 milliárd köbmétert.

Az év végére beindult az eurózóna kiskereskedelme

Novemberben három hónapja nem látott ütemben nőtt a kiskereskedelmi forgalom az eurózónában a szupermarketekben és a ruházati boltokban adott árengedmények hatására – derül ki a Bloomberg kiskereskedelmi beszerzési menedzserindexének alakulásából. Az index a szezonális hatások figyelembevételével az októberi 50,4-ről 50,7 pontra emelkedett. Éves összehasonlításban ugyanakkor immár tizenkilencedik hónapja csökken a forgalom és esik a nyereségráta. A szupermarketláncok – köztük Európa legnagyobb kiskereskedelmi vállalata, a Carrefour, illetve a legnagyobb olasz ruhagyártó, a Benetton – csökkentették áraikat, hogy vásárlásra ösztönözzék a munkanélküliség és a magasabb üzemanyagárak miatt aggódó fogyasztókat. A nyereségráta alakulását mutató részindex az októberi 42,2-ről 41,8 pontra esett, miután az eurózóna három legnagyobb gazdaságában, Németországban, Franciaországban és Olaszországban csökkent a kiskereskedelmi vállalatok profitja. Olaszországban emelkedett, Németországban és Franciaországban viszont esett az index értéke.

Kezdi érezni az energiaárak hatását a ThyssenKrupp

A legnagyobb német acélgyártó vállalat, a ThyssenKrupp AG ipari csoport a várakozásokat meghaladóan, 12,7 százalékkal, 1,019 milliárd euróra növelte nettó nyereségét a szeptemberben véget ért pénzügyi évben. Az adózás előtti eredmény, amit a cég az üzemi teljesítmény mércéjének tekint, 24,3 százalékkal, az árbevétel 12,9 százalékkal emelkedett. A csoport fő üzletága, az acélgyártás ezúttal is jelentősen hozzájárult az eredmény javulásához: az adózás előtti nyereség itt 42,1 százalékkal, 1,84 milliárd euróra emelkedett. A magas energiaárak miatt azonban a folyó pénzügyi évben várhatóan egyötöddel csökken az adózás előtti profit. A cég, mint az igazgatótanács egyik tagja közölte, nagyobb akvizícióra készül a rozsdamentes acél gyártása terén, mivel évi egymillió tonnára kívánja növelni az ágazat termelését. A ThyssenKrupp a hét elején 4,1 milliárd dolláros egyeztetett vételi ajánlatot tett a kanadai Dofasco Inc. acélgyártóra, túllicitálva a luxemburgi székhelyű Arcelor 3,8 milliárdos ellenséges felvásárlási ajánlatát, Ekkehard Schulz vezérigazgató azonban most közölte, hogy a német cég nem kíván további licitversenybe bocsátkozni a Dofascóért. A csoport, mint a vezérigazgató közölte, összesen 12-14 milliárd euró beruházást tervez az elkövetkező öt évre, aminek felét az üzemek karbantartására, felét a cég növekedésének biztosítására kívánják fordítani.

Öt év után először szigorított az ECB

Az ECB tegnap az inflációs kockázatokra hivatkozva a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot.

Jegybanki kamatok

Eurózóna 2,25 USA 4,00 Nagy-Britannia 4,5 Japán 0,001 Forrás: NAPI Gazdaság

Berlin engedményeket vár a büdzsé ügyében

Angela Merkel szerint csak kölcsönös kompromisszumok révén lehet megállapodást elérni az EU hétéves költségvetése ügyében.

Megdobták a díjbevételek az Uniqa profitját

Az év első kilenc hónapjában megugrott az osztrák Uniqa Versicherungen AG biztosító nyeresége, főként a díjbevételek 27 százalékos emelkedése, az erőteljes, 11,3 százalékos organikus növekedés és az akvizíciók következtében. Az adózás előtti profit 89 százalékkal, 157,8 millió euróra, a nettó nyereség 79 százalékkal, 100,2 millió euróra nőtt. A bruttó díjbevételek Ausztriában 11 százalékkal, 2,55 milliárd euróra, Közép- és Kelet-Európában több mint kétszeresükre, 967,8 millió euróra emelkedtek. Az év egészére, mint Konstantin Klien vezérigazgató közleményében hangsúlyozta, 180 millió euró adózás előtti profitot várnak a tavalyi 120,8 millió után. Az Uniqa felügyelőbizottsága jóváhagyta, hogy a biztosító a térség újabb két országában, Szerbiában és Ukrajnában terjeszkedjen, amire várhatóan a jövő év közepén kerül sor. A csoport magyarországi vállalata, az Uniqa Biztosító Rt., amelyben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) idén 15 százalékos részesedést szerzett, tavaly rendkívül sikeres évet zárt: az eredmény az egy évvel korábbi 700 millióról 2,5 milliárd forintra nőtt.

Kisegíti a GM a Delphit

A világ legnagyobb autóalkatrész-gyártója, az október óta csődvédelem alatt álló Delphi Corp. közölte, hogy egykori anyavállalata és jelenlegi legnagyobb vásárlója, a General Motors Corp. (GM) kész átmeneti pénzügyi támogatást nyújtani a cégnek azzal, hogy egyelőre lemond a tőle vásárolt alkatrészek árának csökkentéséről, ami a két cég korábbi megállapodása nyomán a jövő évtől lépett volna életbe. A Delphi ennek nyomán közölte, hogy későbbre halasztja annak a bírósági keresetnek a benyújtását, amelyben az UAW autóipari szakszervezettel kötött bérmegállapodások érvénytelenítését kérte volna. A csődből kikerülni igyekvő alkatrészgyártó az órabérek, juttatások mintegy 60 százalékos csökkentését szeretné elérni és egészségbiztosítási kötelezettségeit is mérsékelni kívánja közel 35 ezer egyesült államokbeli órabéres alkalmazottjával szemben, hogy fel tudja venni a versenyt a rivális gyártókkal. A bírósági keresetet azonban így az eredetileg tervezett december 16-a helyett csak egy hónappal később nyújtja be, további időt adva a szakszervezetekkel folyó alkudozásnak. A halasztás az egyébként is komoly nehézségekkel küszködő GM számára is életbevágó, mert a szakszervezet sztrájkkal fenyegetőzik a bércsökkentés esetére, ami komoly fennakadásokat okozna az alkatrészellátásban, így a gyártásban. A Delphi tavalyi, 28,6 milliárd dolláros árbevételének mintegy 54 százalékát a GM vásárlásai biztosították. A szakszervezeteket az is felbőszítette, hogy a cég 120 millió (a szakszervezetek szerint 500 millió) dollár értékű készpénzjutalomban és részvényopcióban akarta részesíteni a cég vezetőit a csődeljárás sikeres befejezésekor, arra hivatkozva, hogy meg akarják akadályozni távozásukat a vállalattól, mert e nehéz időkben szükség van rájuk. A Delphi, amely az első félévet 741 millió dolláros veszteséggel zárta, eddig nem tudott jelentős engedményeket kicsikarni a szakszervezetektől és a GM sem volt hajlandó sokmilliárdos kölcsönt nyújtani neki.