Gáti Tibor

Tovább terjeszkedne a K&H tulajdonosa

A KBC Groep NV belga pénzügyi csoport a pénteken kiadott közlemény szerint további akvizíciókat tervez Magyarországon – ahol nemrég a K&H bank több mint 99 százalékos tulajdonosa lett –, mégpedig egy biztosító megszerzésével. Lengyelországban egy újabb bankot kívánnak vásárolni és meg akarják vetni a lábukat Romániában és a Balkánon. A KBC Csehországban és Szlovákiában a CSOB, Lengyelországban a Kredyt Bank, Szlovéniában az NLB tulajdonosa. A csoport a terjeszkedést saját forrásokból finanszírozza, mintegy hárommilliárd eurót szán erre. Emellett a részvény árfolyamának emelése céljából jövőre egymilliárd eurónyi saját részvényt visszavásárol és bevon. A cél, hogy megfelelő pozíciókat építsenek ki maguknak az európai bankszektor várható további konszolidációja előtt és megakadályozzák, hogy felvásárlási célponttá váljanak. Az északi, flamand tartományban őshonos bank ma már az egyetlen független belga pénzintézet. Az ING és az ABN Amro holland, a Dexia pedig részben francia tulajdonban van. A KBC emellett szerkezetátalakítást tervez: öt üzletágat kíván létrehozni, mindegyik élén egy-egy vezérigazgatóval, ezen belül most először külön üzletág lesz a közép-európai régió. A kelet-közép-európai terjeszkedésen és a pozíciók megszilárdításán alapuló új stratégia megvalósítására jövő szeptembertől új vezérigazgatót neveztek ki a pénzügyi csoport élére André Bergen, a belga divízió eddigi főnökének személyében, aki Willy Duront váltja a poszton. A csoport összesen mintegy ezer fiókjának egyötöde található a kelet-közép-európai régióban, ahonnan nyereségének mintegy 20 százaléka származik.

Olasz különadó a pornóra

Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszternek többszöri sikertelen próbálkozás után végül sikerült keresztülvernie a parlamenten a pornó megadóztatásáról szóló jogszabályt, amelynek értelmében 25 százalékos adóval sújtják a pornográf filmeket, magazinokat és a szexboltokban árult termékeket. Az ágazat becslések szerint évi egymilliárd euró bevételt termel. Az olasz kormány kétségbeesetten keresi a lehetőségeket az állami bevételek növelésére, hogy a stabilitási paktum előírásainak megfelelően 3 százalék alá szorítsa a GDP-arányos államháztartási hiányt. A helyzetet azonban nehezíti, hogy néhány hónap múlva parlamenti választások lesznek az országban és kerülnie kell a népszerűtlen intézkedéseket, így kézenfekvőnek látszott a Franciaországban már bevált út követése.

Szabadulna a chipgyártástól a Philips

A Royal Philips Electronics NV holland elektronikai csoport közölte, hogy különálló jogi státust ad nehézségekkel küszködő félvezetőgyártó üzletágának. Elemzők szerint ez arra utal, a Philips fontolóra vette, hogy tőzsdére viszi, eladja vagy más céggel összevonja az ágazatot, amely a harmadik legnagyobb az európai chipgyártók közül és a holland csoport évi 30 milliárd eurós árbevételéhez 5 milliárddal járul hozzá. A szakértők üdvözölték a lépést, amely beleillik a holland csoport stratégiai célkitűzésébe, hogy tevékenységeit függetlenebbé tegye a ciklikus változásoktól. A piac is hasonlóan reagált: a Philips részvényei közel 4 százalékot erősödtek a bejelentés után. A nehézségekre utal, hogy a cég szeptemberben bejelentette, átszervezi az üzletágat, amitől a jövő év végéig összesen 250 millió euró megtakarítást remél. A harmadik negyedévben az üzemi nyereség az egy évvel korábbi 179 millióról 90 millióra zuhant. A félvezetőgyártás eladása elemzők szerint 4 milliárd euró bevételt hozna a cégnek, az üzletág egészének értékesítését azonban nem tartják valószínűnek. Korábban a Motorola hasonló kísérlete kudarccal végződött, végül tőzsdére vitte a félvezetőgyártást; elemzők a Philips esetében is ennek adják a legnagyobb esélyt. A Philips emellett szerdán bejelentette, hogy 5 százaléknyi pakettet eladott az LG.Philips LCD Co. LCD-képcső gyártó vegyesvállalatban meglévő részesedéséből, amely így 32,9 százalékra csökkent. A 615 millió eurós eladási ár arra utal, hogy részvényenként 41 900 von volt az eladási ár, ami 4,7 százalékkal alacsonyabb a szerdai tőzsdei záróárnál, így a részvény tegnap nem kevesebb mint 6,5 százalékot zuhant Szöulban. A Philipsnek Magyarországon Székesfehérváron van termelőbázisa, ahol egyebek között monitorokat gyártanak.

Moszkva nem nyitja meg bankszektorát

Putyin elnök kijelentette, hogy korlátozni kell a külföldi bankok oroszországi tevékenységét, majd másnap közölte, hogy támogatja azokat, ha a helyi törvények szerint működő leánybankokat nyitnak.

Borús nyitány a WTO-tárgyalásokon

Az antiglobalista tüntetők összecsaptak a rendőrséggel Hongkongban, ahol tegnap elkezdődött a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) értekezlete. A hangulat nem túl derűlátó, a fejlődő és a fejlett országok közötti különbségek általános vélemény szerint túl nagyok ahhoz, hogy áthidalhatók legyenek. A fejlődő országok szerint a megegyezést elsősorban az Európai Unió kompromisszumképtelensége akadályozza, de a többi fejlett országot is elmarasztalják amiatt, hogy nem hajlandóak megfelelő mértékben csökkenteni az agrárvámokat és -támogatásokat, és ezzel lehetetlenné teszik exportjukat. Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa már korábban közölte: nem változtatnak ajánlatukon, amely szerint átlagosan 46 százalékkal csökkentik a vámokat, hacsak a fejlődő országok nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy enyhítsék a feldolgozóipari termékek és a szolgáltatások kereskedelmének korlátait. Washington felajánlotta, hogy 2010-ig eltörli az agrárexport-támogatásokat és öt éven belül 60 százalékkal mérsékli a belföldi agrárszubvenciókat, de a fejlődő országok ezt is kevesellték. A hongkongi tanácskozás feladata az lenne, hogy megteremtse az alapokat a világkereskedelem liberalizálását célzó átfogó megállapodáshoz és az úgynevezett dohai forduló sikeres lezárásához.

Fed: még egy lépcsővel feljebb

Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottsága tegnap a várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal, 4,25 százalékra emelte a szövetségi alapkamatot, ami 2001 áprilisa óta a legmagasabb szintet jelenti. Tavaly június óta ez volt a tizenharmadik 25 bázispontos szigorítás a kamatemelési ciklus keretében. Az elemzők számítottak a lépésre, de véleményük megoszlott abban a tekintetben, hogy a Fed közleménye az eddigi mérsékelt kamatemelés folytatását fogja előrevetíteni vagy a kurzus befejeződésére utal, azzal, hogy a további lépéseket a makrogazdasági adatok alakulásától teszi függővé. Inkább azoknak lett igazuk, akik ez utóbbira tippeltek: a szokásosan burkoltan fogalmazó közlemény arra utalt, hogy ugyan még nem feltétlenül ez volt a ciklus utolsó emelése, de már nincs messze a sorozat vége.

Fenyegetődzik a Gazprom

A Gazprom szerint nyugat-európai gázszállításait is veszélyezteti, hogy Ukrajna nem hajlandó piaci árat fizetni a neki szállított gázért. Alekszandr Medvegyev, az orosz gázmonopólium illetékes igazgatója közölte: ha az év végéig nem sikerül megállapodni Kijevvel az árról, akkor a Gazprom január elsejétől a nyugat-európai partnerekkel kötött szerződésnek megfelelő mennyiségű gázt engedi át az orosz–ukrán határon, az Ukrajnának eddig szánt mennyiséget pedig visszatartja. Kijev egy 2003-ban kötött megállapodás értelmében a területén keresztülhaladó gáz 18 százalékát tarthatja meg magának tranzitdíj fejében, de Moszkva új megállapodást akar, amelynek értelmében Ukrajna „európai árat” fizetne, méghozzá készpénzben. A tranzitgáz megcsapolását Moszkva januártól lopásnak fogja tekinteni – mondta Medvegyev. Ha Nyugat-Európa januártól kevesebb gázt fog kapni, azért Ukrajna lesz a felelős – tette hozzá. Viktor Juscsenko ukrán elnök mindazonáltal közölte: garantálják, hogy a Nyugat-Európának szánt gáz célba ér. Oroszország az eddiginél magasabb árat kér egyes szomszédaitól, köztük Ukrajnától, amely azonban ezt nem hajlandó megadni, és amíg az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő tenger alatti vezeték meg nem épül, elég jó alkupozícióban van. Területén keresztül szállítják ugyanis a Nyugat-Európa szükségletének 20 százalékát fedező gázmennyiséget és a teljes orosz gázexport 80 százalékát.

Közel a csődhöz a GM

Ha folytatódik a vállalat eredményének az elmúlt negyedévekben tapasztalt romlása, akkor a nem túl távoli jövőben csődbe mehet a General Motors Corp. (GM) – közölte a Standard & Poor’s (S&P) nem sokkal azután, hogy a korábbi BB mínuszról két fokozattal, mélyen a bóvlikategóriában lévő B-re rontotta a cég hitelkockázati besorolását, negatív kilátásokkal. Ez utóbbi azt jelzi, hogy két éven belül tovább romolhat a GM osztályzata az S&P-nél. A jelenlegi besorolást már csak két fokozat választja el a magas csődkockázatot jelentő CCC osztályzattól. A GM az idén eddig közel 4 milliárd dollár veszteséget szenvedett el az USA-ban a munkavállalók egészségbiztosításával kapcsolatos költségek és a magas nyersanyagárak miatt. Az üzemanyagok drágulása miatt visszaesett az értékesítésben meghatározó, benzinfaló hobbiterepjárók eladása, így piaci részesedése tovább zsugorodott az USA-ban. Az S&P szerint jelentős változásoknak kellene bekövetkezniük a cégnél ahhoz, hogy a tendencia megforduljon, a kockázatokat tovább növeli a társaság legnagyobb beszállítójánál, a csődbe jutott Delphi alkatrészgyártónál várható sztrájk. A jövő évre tervezett 7 milliárd dolláros költségcsökkentés sem elég a csőd elkerüléséhez, ha nem sikerül fellendíteni az eladásokat az USA-ban – tette hozzá az S&P, amely idén már harmadszor minősítette le a GM-et, amely májusban a Forddal egyidejűleg került bóvlikategóriába. A Moody’s augusztusban rontotta le két osztályzattal, az ugyancsak bóvlikategóriát jelentő Ba2-be a GM besorolását.

Közel a csődhöz a General Motors

Ha folytatódik a vállalat eredményének az elmúlt negyedévekben tapasztalt romlása, akkor a nem túl távoli jövőben csődbe mehet a General Motors Corp. (GM) – közölte a Standard & Poor’s (S&P).