Gáti Tibor

Kevesebb uniós pénzt kapnak az új tagállamok?

Kemény tárgyalásokra számíthat a héten a brit miniszterelnök, aki 10 százalékkal kívánja csökkenteni az új tagállamoknak szánt felzárkóztatási alapokat.

Futnak a pénzük után a hollywoodi stúdiók

Miközben a világ számos országában az emberek már a karácsonyra készülnek, a hollywoodi stúdiók szorongva várják, hogy alakulnak a bevételek a mozipénztárakban, mert az év eddig nem volt túl sikeres. Az Egyesült Államokban és Kanadában november közepéig 7,6 milliárd dollár folyt be a jegyeladásokból, míg egy évvel korábban 8,16 milliárd, azaz az elmaradás mintegy 7 százalékos, a látogatók számát tekintve pedig 8 százalékos volt. Az egy héttel korábban bemutatott legújabb Potter-film, a Harry Potter és a Tűz Serlege mindenesetre teljesítette a forgalmazók várakozásait: az első hét végi 101,4 millió után a hálaadás napi hét végén újabb 100 milliót, azaz összesen 201 milliót hozott Észak-Amerikában, többet, mint az első három Potter-film bármelyike ennyi idő alatt. A sorozat első darabja, a Harry Potter és a Bölcsek Köve például csak 186 milliós jegybevételt produkált. A film gyártója, a Warner Bros. bízik benne, hogy az ifjú varázsló történetének legújabb darabja eléri a 300 milliárd dolláros bevételt. A Magyarországon e héten a mozikba kerülő film mindenesetre világszerte eddig 408 millió dollárt hozott a stúdiónak. Jelentősebb bevételt várnak még az idén a Johnny Cash countryénekes életéről szóló filmtől, A nyughatatlantól, amely az első tíz napban 54 millió dollárt hozott Észak-Amerikában, Magyarországon jövő februárban mutatják be. Ugyancsak jól kezdett a Bohémélet alapján Rent címen forgatott musicalből készített film, amely az első hét végén 18 millió dollárt hozott Észak-Amerikában.

Megnyílik az égbolt az EU és az USA között

Brüsszel és Washington évekig tartó tárgyalások után előzetes megállapodást kötött, amely lehetővé teszi, hogy az EU és az USA légitársaságai minden korlátozás nélkül járatokat működtethessenek az EU és az USA városai között, illetve ezekből további rendeltetési helyekre. Jelenleg különböző kétoldalú kormányközi megállapodások korlátozzák a repülést. A megállapodás 2006 októberére tervezett hatálybalépésének feltétele, hogy az EU-tagállamok közlekedési miniszterei e heti tanácskozásukon áldásukat adják rá, másrészt, hogy a washingtoni közlekedési minisztérium véglegesítse jogszabályjavaslatát, amely megkönnyítené, hogy a külföldi cégek részesedést és menedzsmentjogokat szerezzenek az amerikai légitársaságokban. Az európai légitársaságok jelenleg csak saját országuk repülőtereiről repülhetnek az USA-ba. Az EU tagországai tavaly júniusában azért elutasították el a megegyezést, mert az USA belföldi légi közlekedési piaca továbbra is zárva maradt volna számukra. A megállapodás messzeható változásokat eredményezhet az ágazatban, egyebek között felgyorsíthatja a légitársaságok fúzióját.

Messzebb került a Springertől a ProSieben

A német versenyhivatal kifogásokat emelt az ellen, hogy az Axel Springer AG lapkiadó csoport az augusztusban létrejött megállapodásnak megfelelően többségi tulajdonrészt szerezzen a ProSiebenSat.1 Media AG tévétársaságban – jelentette be pénteken a Springer. Az indoklás szerint az akvizíció gyengítené a versenyt a tévéreklámok piacán, mivel két szimmetrikus cég jönne létre, emellett erősítené a Springer domináns helyzetét a bulvárlappiacon és a német országos napilapok hirdetési piacán. A német lapkiadó a bejelentés nyomán közölte, tanulmányozni fogja a versenyhivatal előzetes döntésének indoklását és megvizsgálja, mit tehet a jóváhagyás megszerzése érdekében. A 2,47 milliárd euró értékű akvizíció révén létrejövő médiacsoport a Bertelsmann AG riválisává válna Németországban (NAPI Gazdaság, 2005. augusztus 8., 5. oldal). A Magyarországon 21 magazint, kilenc napi- és egy vasárnapi lapot megjelentető Springer adja ki Németországban a Bild bulvárlapot, míg a ProSiebennek négy tévécsatornája van. A Bertelsmann tulajdonában van az RTL Group tévétársaság, a Gruner + Jahr lapkiadó és a világ legnagyobb könyvkiadója, a Random House.

Ismét gyorsulóban az USA ipara

A szeptemberi 1,5 százalékos visszaesés után októberben 0,9 százalékkal nőtt az ipari termelés az Egyesült Államokban, ami a leggyorsabb ütem 2004 májusa óta. A kapacitáskihasználás 78,9-ről 79,5 százalékra emelkedett. A feldolgozóipari kibocsátás 1,4 százalékkal bővült, ami hatéves rekordot jelent. Ebben nagy szerepet játszik, hogy a hurrikánok sújtotta létesítményeket ismét működésbe hozták a Mexikói-öböl térségében. Szeptemberben még 0,7 százalékos visszaesést regisztráltak.

Milliárdokba kerül Kínának a rézkereskedő hibája

A kínai tartalékhivatal az állam legfőbb döntéshozó szerve, az államtanács hozzájárulását kérte ahhoz, hogy 200 ezer tonna rezet exportáljon a tartalékokból – értesült tegnap a Reuters piaci forrásokból. Erre minden bizonnyal a tartalékhivatal egyik kereskedője által kötött üzlet miatt kényszerülnek. A kereskedő, Liu Csi-ping a hírek szerint igen költséges short pozíciókat nyitott 100-200 ezer tonna rézre a londoni fémtőzsdén (LME), a magas rézárak esésére spekulálva. A réz tonnánkénti ára azonban azóta újabb rekordmagasságba, 4132 dollárra emelkedett, Liu pedig – a hírek szerint felettesei utasítására – eltűnt, miután az eladni kívánt réz nem áll rendelkezésére, így a tartalékhivatalnak az eladandó árut nagy ráfizetéssel, magasabb áron kellene beszereznie. A tartalékhivatal cáfolta, hogy volna ilyen nevű kereskedője, az LME kereskedői azonban azt állítják, hogy személyesen ismerik Liut, aki Kína legfőbb rézkereskedője. Peking a szakértők szerint a múlt hét óta jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy lenyomja a réz világpiaci árát (NAPI Gazdaság, 2005. november 11., 16. oldal). Ennek érdekében a tartalékhivatal közölte, hogy 200 ezer tonnát kíván exportálni és összesen 1,3 millió tonnányi tartalékkal rendelkezik. A kereskedők szerint azonban a bejelentés arra utal, hogy a hivatal szorult helyzetben van, mert egyébként nem szokta előre bejelenteni szándékait. Ráadásul kétséges, hogy az exportálni kívánt mennyiséget valóban szállítani tudja.

Csehország is lekési a csatlakozást?

Csehország késésben van az euró 2010-re tervezett bevezetésére történő felkészülést illetően – mondta Zdenek Tuma, a prágai jegybank (CNB) kormányzója a Reutersnak adott interjújában. A CNB, mint mondta, már több ízben közölte a kormánnyal, hogy államháztartási és munkaerő-piaci reformra van szükség ahhoz, hogy tartósan csökkenteni lehessen a költségvetési hiányt, valamint a tartósan állás nélkül lévők arányát és a strukturális munkanélküliséget. A kormány a várakozások szerint még novemberben hivatalosan is jóváhagyja a 2010-es csatlakozási céldátumot, de a szakértők egy része szerint 2010–2013 előtt nem reális az euró bevezetése Csehországban. A legnagyobb akadályt az államháztartási hiány jelenti, amely az idei 3,0–4,8 után jövőre szerintük a GDP 3,8 százalékát fogja kitenni. A jegybank azt várja a jövő évi választások után megalakuló kormánytól, hogy egyértelmű kötelezettséget vállaljon az euró bevezetésének időpontját illetően. A közvélemény-kutatások szerint a győzelemre leginkább esélyes ellenzéki jobboldali Polgári Demokrata Szövetség (ODS) ambivalens álláspontot foglal el az euró bevezetését illetően, és elképzelhető, hogy érvényteleníti a 2010-es céldátumot. A Reuters által megkérdezett 35 piaci szakértő is úgy látja, hogy Magyarország és Lengyelország sem tudja bevezetni az eurót 2010-ben – mint tervezik –, és a 2012-es dátumot tartja valószínűnek. Csehország esetében tarthatónak látják a 2010-es célkitűzést, de a költségvetési hiányt ők is kockázati tényezőnek tartják. Szlovákia esetében reális a 2009-es céldátum.

Lendületbe jött az eurózóna gazdasága

Nőttek a kamatemelés esélyei az eurózónában, miután a harmadik negyedévben felgyorsult a növekedés a térségben.

Borúsak a Vodafone nyereségkilátásai

A vártnál jobb féléves eredmények ellenére tegnap délelőtt 6,2 százalékkal gyengültek az árbevétel szempontjából világelső mobilszolgáltató, a brit Vodafone Group Plc részvényei Londonban, miután közölte, hogy a 2006 márciusában kezdődő következő pénzügyi évben az EBITDA-nyereségráta növekedésének lassulására számít. A folyó év egészében az árbevétel 6–9 százalékos emelkedése mellett stagnáló vagy 1 százalékponttal csökkenő nyereségrátát várnak, miután a szeptemberben véget ért első pénzügyi félévben 1,5 százalékponttal, 37,9 százalékra csökkent az érték. A mutató romlásának fő oka a japán leányvállalat gyengélkedése: a profitráta itt 6 százalékot esett az első félévben és a cég most figyelmeztetett: a későbbiekben további csökkenés várható a szigetországban. Ezt túlnyomóan az okozza, hogy a Vodafone jelentős összegeket kénytelen fordítani az újabb előfizetők megnyerésére és a régiek megtartására a világ legfejlettebb mobilpiacán. Az első félévben az EBITDA-eredmény a cég saját 6,66 milliárdos várakozását meghaladva, 6,71 milliárd fontra (11,67 milliárd dollár), az árbevétel a várt 18 milliárd fonttal szemben 18,25 milliárdra nőtt. A nettó nyereség egy 500 millió font összegű értékcsökkenési leírás és a nemzetközi számviteli szabványok bevezetése miatt csökkent. A Vodafone az első félévben 10 millióval növelte előfizetőinek számát világszerte, így szeptember végén 171 millió előfizetője volt, közülük 4,9 millió rendelkezett harmadik generációs (3G) készülékkel.