Az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa tegnap öt év után először megemelte az irányadó kamatlábat. A 25 bázispontos szigorítás nyomán a refinanszírozási kamatláb 2,25 százalékra, a betéti kamat 1,25 százalékra és a marginális hitelkamat 3 százalékra emelkedett. A bank utoljára 2003 júniusában változtatott a hitelköltségeken, amikor 2,5 százalékról 2 százalékra mérsékelte a kamatot. Az ECB-re nagy nyomás nehezedett a döntés előtt az eurózóna országainak vezető politikusai, köztük pénzügyminiszterei, a munkaadók és a bankok részéről, hogy ne akassza meg a térség gazdaságának épphogy elkezdődött megélénkülését a hitelek megdrágításával. Az UNICE munkaadói szövetség tegnap rosszul időzített döntésnek és rossz jelzésnek nevezte a kamatemelést, de reményét fejezte ki, hogy az egyszeri kismértékű szigorítás nem nehezíti meg a vállalatok beruházási döntéseit.
Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke tegnapi sajtóértekezletén azzal indokolta a kormányzótanács lépését, hogy a bank továbbra is aggasztónak tartja az inflációs kilátásokat, ugyanakkor a legfrissebb adatok megerősítik az ECB korábbi feltevését, hogy az év második felében fellendülésnek indult az eurózóna gazdasága. Trichet leszögezte, hogy a kormányzótanács nem készül sorozatos kamatemelésre, a további lépéseket a helyzet alakulása alapján fogja megtenni. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb lassú és fokozatos szigorításra lehet számítani, és csak abban az esetben, ha a fellendülés töretlen marad. Lucas Papademos, az ECB alelnöke szerint a szigorítás nem lesz hatással az eurózóna gazdasági növekedésére.
Gáti Tibor