Gáti Tibor

Még nem lélegezhetnek fel a bankok

A nagy európai és amerikai bankok feje fölül még nem vonultak el a viharfellegek - derül ki az elmúlt napokban napvilágot látott hírekből. A Commerzbank például nehéz évre figyelmeztet, mert a mérlegében lévő "mérgező" követelések értéke meghaladja az 50 milliárd eurót.

Remény Japánban

A japán vállalatok régen látott ütemben csökkentették készleteiket februárban és jelezték, hogy az elkövetkező hónapban növelni fogják a kibocsátást. Ez arra utal, hogy vége felé közeledik a példátlan mértékű visszaesés az ország feldolgozóiparában. A tokiói kereskedelmi minisztérium adatai szerint a készletek 4,2 százalékot apadtak, ami a legnagyobb esés, amióta a mutatót bevezették 1953-ban. A feldolgozóipari termelés 9,4 százalékot zuhant januárhoz képest, amikor rekordmértékű, 10,2 százalékos volt a visszaesés. Tavaly szeptember óta először emelkedésnek indulhat a kibocsátás, miután a nagyvállalatok - köztük a Toyota és a Nissan autógyár - az átmeneti üzembezárásokkal leapasztották a készleteket, a recesszió azonban az elemzők szerint a globális kereslet gyengesége miatt még egy ideig el fog tartani, gyors fellendülésre egyelőre nem lehet számítani. Az export februárban 49,4 százalékot zuhant éves összehasonlításban. A készletek a tegnapi adatok szerint 2007. augusztusi mélypontra estek, és a gyártók közölték, hogy öt hónapos szünet után márciusban 2,9, áprilisban 3,1 százalékkal növelik a termelést. A Toyota közölte, hogy a csökkentett készletek áprilisig megfelelnek a kínálatnak. Az autógyártó februárban 53 százalékkal csökkentette a globális termelést és májustól enyhíti a termeléscsökkentési intézkedéseket. A Nissan bejelentette, hogy áprilisban rálép a gázpedálra, a Nippon Steel februárban közölte, hogy a második negyedévtől növeli a termelést. A japán cégek gyorsabban reagáltak a visszaesésre, mint a korábbi recessziós időszakok alkalmával - mondják az elemzők. A gyártók az 1990-es évek elején, az ingatlanbuborék kipukkadásakor visszariadtak az elbocsátásoktól és a gyárbezárásoktól, ami hozzájárult a tíz évig tartó stagnáláshoz. Mára kialakult az a meggyőződés, hogy gyorsan kell reagálni, hogy elkerüljék a készletek felduzzadását, a kapacitásfelesleg kialakulását és az eladósodást.

Bajban vannak Deripaszka cégei

Az orosz kormány megmenti az Oleg Deripaszka mágnás tulajdonában lévő GAZ-t, mivel az autógyár túl nagy ahhoz, hogy bukni hagyják, hiszen Nyizsnyij Novgorod lakosságának fele a vállalatnak dolgozik - jelentette ki Szergej Ivanov miniszterelnök-helyettes. A Troika Dialog befektetési bank már korábban közölte, hogy a GAZ súlyos likviditáshiányban szenved, és hamarosan fizetésképtelenné válhat. A cégnek 1,24 milliárd dollár rövid lejáratú adóssága van. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter még a múlt héten közölte, hogy nem minden stratégiailag fontos céget kívánnak támogatni, lesznek olyanok, amelyeket hagynak csődbe menni. A GAZ és az AvtoVAZ autógyártót és a Roszatom állami atomipari céget például mindenképpen életben kívánják tartani, de a milliárdos Deripaszka többségi tulajdonában álló másik vállalatot, a RusAl alumíniumipari óriáscéget nem kívánják tőketámogatásban részesíteni - tette hozzá. A RusAl szerdán jelentette be, hogy csökkenti a termelési költségeket, ellensúlyozva a fémárak zuhanását. A cégvezetés emellett reményét fejezte ki, hogy sikerül megegyezni a hitelezőkkel a 16,8 milliárd dollárnyi adósság törlesztésének átütemezéséről. A RusAl vezetése a múlt hét végén megerősítette, hogy az ugyancsak milliárdos Mihail Prohorov elengedett mintegy 2 milliárd dollárnyi követelést a vállalattal szemben, annak fejében, hogy 4,5 százalékkal növeli részesedését a cégben. A kormány a múlt héten hagyta jóvá az idei költségvetés módosítását, amiben 1600 milliárd rubelt (47,6 milliárd dollár) szánnak a válságellenes program finanszírozására. Ivanov megismételte, hogy az állami tulajdonban lévő cégeket semmiképp nem hagyják csődbe menni, a magánvállalatok esetében pedig szelektív megközelítést alkalmaznak. Azokat az vállalatokat részesítik támogatásban, amelyek csődje továbbgyűrűző hatással járna, így például az autógyártókat, a lakásépítő cégeket, emellett olyan stratégiai ágazatokat, mint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a hadiipar, a szállítás és az energiatermelés.

Sokba kerül az IMF-hitel Szerbiának

Létrejött a megállapodás a szerb kormány és az IMF között a 27 hónapra szóló, 3 milliárd euró összegű hitelről, amely elsősorban a devizatartalékok növelését és a dinár stabilizálását szolgálja. A megegyezést az IMF vezetése várhatóan májusban hagyja jóvá hivatalosan, ha Belgrád addigra teljesíti a feltételek egy részét - derül ki a kiadott közleményből. A hitelmegállapodás egyebek között jelentős költségvetési kiadáscsökkentést irányoz elő. Arra számítunk, hogy az idén mintegy 2 százalékkal zsugorodik, jövőre pedig stagnálni fog a GDP - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Belgrádban Albert Jaeger, a Valutaalap küldöttségének vezetője. A megállapodás központi eleme a költségvetés kiigazítása annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az ország külső és belső finanszírozási szükségleteit. A szerb kormánynak a megegyezés értelmében a következő néhány héten számos intézkedést kell hoznia - ideértve a költségvetés kiigazítását -, és törvénymódosításokról kell döntenie, amelyek az új büdzsé megvalósításához szükségesek - tette hozzá. Az IMF szerint Szerbia legfeljebb 3 százalékos hiányt képes finanszírozni, a kiadások jelentős csökkentése pedig, ami egyebek között a bérek és a nyugdíjak idei és jövő évi befagyasztását jelenti, a külső finanszírozási pozíció nagyobb mértékű egyensúlyát biztosítaná. A költségvetés módosítása keretében egyebek között várhatóan jelentős mértékben megnyirbálják az államapparátusra jutó kiadásokat. Az új IMF-program, amely a januárban jóváhagyott 520 millió dolláros hitelmegállapodást váltja fel, azért ír elő újabb kiadáscsökkentést, mert a bevételek a gazdasági visszaesés következtében a vártnál rosszabbul alakultak. Ez utóbbi önmagában 100 milliárd dinár megtakarítást tesz szükségessé, ami a GDP 3 százalékának és az államháztartási kiadások 8 százalékának felel meg. Mirko Cvetkovics (képünkön) szerb miniszterelnök azonban tegnap a megállapodás aláírása után úgy nyilatkozott, hogy az idei deficit a tervezett 100 milliárdos kiadáscsökkentés mellett is az eredetileg tervezett 45 milliárd kétszerese, 90 milliárd dinár lesz. Független elemzők szerint az idén 5 százalékkal zsugorodik a szerb GDP, az elmúlt években végbement 6,7 százalékos átlagos növekedési ütem után. A kormánynak emiatt módosítania kell korábbi előrejelzését, amelyben stagnálás vagy enyhe visszaesés szerepelt.

Nem szorul tőkeinjekcióra a Budapest Bank tulajdonosa

Bár a munkanélküliség emelkedésével nő a hiteleken elszenvedett veszteség, az első negyedévben mindenképpen nyereség várható, és az év egészében a legrosszabb esetben is nullszaldós eredményt fog elérni a General Electric Co. pénzügyi ágazata, a GE Capital - közölte Keith Sherin, a GE pénzügyi igazgatója. A GE vezetői a hét végén tájékoztatták a helyzetről a GE Capital - a Budapest Bank tulajdonosa - esetleges veszteségei miatt aggódó részvényeseket. A GE februárban csökkentette a második félévre esedékes osztalékot, a Standard & Poor's pedig két héttel ezelőtt rontotta le a csoport eddigi AAA hitelbesorolását, aminek nyomán 18 éves mélypontra süllyedt a részvény árfolyama. A cég tavaly decemberben közölte, hogy a GE Capital idén várhatóan 5 milliárd dollár nettó nyereséget fog elérni, az előrejelzés azonban azon a becslésen alapult, hogy az átlagos munkanélküliségi ráta idén 7,7 százalékos lesz az USA-ban. Az állástalanok aránya azonban februárban 8,1 százalékra emelkedett, és a szakértők szerint még nőni fog. Ez azzal jár, hogy a GE Capital fogyasztói hitelekkel foglalkozó részlegénél a vártnál nagyobb lesz a veszteség, és az ingatlanüzletág helyzetét is rontja, hogy a kereskedelmi ingatlanok estében csökkennek a bérleti díjak és romlik a kihasználtság. Mindennek alapján a cég most közölte, hogy a pénzügyi üzletág nyeresége idén csak 2-2,5 milliárd dollár lesz, 8,4 százalékos átlagos munkanélküliséget és a Fed prognózisának megfelelő kétszázalékos GDP-csökkenést feltételezve. Nullszaldónál akkor sem lesz rosszabb az eredmény, ha a GDP 3,3 százalékkal csökken és a munkanélküliség eléri a 8,9 százalékot, ami azt jelenti, hogy nem szorulunk külső tőkére - közölte Mike Neal, a GE Capital vezérigazgatója a tájékoztatón.

Keserű sors vár az európai vendégmunkásokra

A legtöbb nyugat-európai ország a munkanélküliség gyors emelkedése közepette pénzt és energiát nem sajnálva minél gyorsabban megszabadulna a vendégmunkásoktól, akiknek bevándorlását korábban sokszor ösztönözték. Az unió 2004-es bővítése után mintegy egymillió lengyel, több száz ezer cseh, szlovák, magyar és észt, lett és litván talált magának munkát a kontinens nyugati felében, miután Nagy-Britannia, Írország és Svédország azonnal, Spanyolország pedig két évvel később megnyílt előttük. Az építőipari cégek és a vendéglők örültek az olcsó keleti munkaerőnek, a nőket szívesen látták háztartási alkalmazottnak vagy dadának. A válság kitörésével a helyzet gyökeresen megváltozott. Nagy-Britanniában és Spanyolországban kétszer olyan gyorsan nőtt a munkanélküliség, mint más nyugat-európai országokban, és az elbocsátottak most már igényt tartanak a keletiek által betöltött helyekre. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO adatai szerint a globalizáció következtében az utolsó néhány évtizedben mintegy 200 millió ember vállalt külföldön munkát a világon, ezek egyötöde európai. Az ILO illetékesei most attól tartanak, hogy világszerte mintegy 30 millió ember veszítheti el a munkáját, ami protekcionista ellenlépésekhez vezethet. A vendégmunkásokat most már sok helyen versenytársaknak tekintik. Nagy-Britanniában a helyi szakszervezetek nemrég megakadályozták, hogy egy ott dolgozó szicíliai vállalat olasz és portugál szakmunkásokat alkalmazzon egy olajfinomító felújítási munkálatainál. Brit munkások tiltakozó megmozdulást rendeztek annak megakadályozására, hogy egy erőmű építésénél spanyol és lengyel munkásokat alkalmazzanak. Spanyolországban, amely minden más európai országnál több vendégmunkás letelepedését tette lehetővé elsősorban a viharosan növekvő építőiparban, úgy ösztönöznék a vendégmunkások hazatérését, hogy jelentős anyagi támogatást ígérnek a távozóknak: egyes segélyszervezetek máris felajánlották, megtérítik az útiköltséget és 450 euró költőpénzt adnak. Az európai vendégmunkások nagy része román: több mint 700 ezren dolgoznak az ibériai országban legálisan. Emellett 2,8 millióan élnek ott Európán kívüli országokból, főként Észak-Afrikából és Latin-Amerikából. A szocialista kormány nemrég önkéntes hazatérési programot hirdetett, amitől azt reméli, hogy mintegy százezerrel csökken a nem európaiak száma. Aki kötelezettséget vállal, hogy három évig nem megy vissza Spanyolországba, visszakapja a munkanélküli-biztosításra kifizetett összeget. A kampány azonban eddig nem volt sikeres: az első három hónapban kétezren jelentkeztek. Az idegengyűlölet eközben egyre erősebb más országokban, így Franciaországban és Olaszországban is, és a bukaresti hatóságok arra számítanak, hogy a Nyugat-Európában dolgozó hárommillió román mintegy fele idén kénytelen lesz hazatérni.

Az USA-ban tartják magukat a külföldiek

Szakértők szerint a válság ellenére egyelőre nem erősödött a verseny az alacsony bérű munkakörökért az USA-ban születettek és a bevándorlók között. Az elmúlt két évtizedben a bevándorlók aránya jelentősen nőtt az alacsonyan képzettek körében. A középiskolánál alacsonyabb iskolai végzettségűek 48 százaléka nem az USA-ban született a 2007-es adatok szerint, de az alacsony bérű munkakörök 65-75 százalékát az ott születettek töltik be. A kétfajta populáció között azonban jelentősek a különbségek. Az alacsonyan képzett bevándorlók teljesen munkaképes, egészséges munkavállalók, akik azért mentek az USA-ba, hogy javítsanak életkörülményeiken, miközben szülőhazájukban nem a hierarchia alján állnak. Az USA-ban születettek jelentős része azonban instabil hátterű, lakáshelyzete többé-kevésbé bizonytalan vagy szegénynegyedben nőtt fel és nem rendelkezik a megkapaszkodáshoz szükség készségekkel. Az utóbbiak esélyei a mostani helyzetben sem javultak, amikor a munkaerő-kereslet drámaian csökkent azon bevándorlókkal szemben is, akik már bizonyítottak. A válság következtében várhatóan csökkennek az átlagbérek és a foglalkoztatottság az alacsony iskolai végzettségűek körében, így erősödhet a verseny a bevándorlók és az USA-ban születettek között - hacsak nem változik a hivatalos bevándorláspolitika.

Visszafizettetik a jutalompénzeket

Az összeomlás szélére jutott AIG megmentésére fordított 173 milliárd dollár egy része különböző hedge fundoknál köthet ki, amelyek az ingatlanárak összeomlására játszottak - derül ki a Wall Street Journal birtokába került dokumentumokból. Azok a Wall Street-i bankok, amelyekről az óriásbiztosító már elismerte, hogy továbbutalta nekik a kapott pénz jelentős részét, csak közvetítők voltak az AIG és a hedge fundok közötti ügyletekben. Ezen ügyletek nyomán több milliárd dollár olyan eszköz került a biztosítóhoz, amely a jelzáloghitelek bedőléséhez kötődik. Az AIG például garanciaként letétbe helyezett bizonyos összeget a Deutsche Banknál, amelynek olyan hedge fundok az ügyfelei, amelyek a lakáspiac összedőlésére játszottak. Az alapok akkor jutnak a letéthez, ha a bedőlt jelzáloghitelek összege elér egy bizonyos szintet. Így miközben a washingtoni kormány a lakáspiac feltámasztásának módjait keresi - például csökkenteni próbálja az adósok ellen indított végrehajtási eljárások számát -, egyúttal közvetve olyan befektetőknek juttat pénzt, akik a lakásárak további zuhanására és újabb jelzáloghitel-felvevők fizetésképtelenné válására játszanak. Egyelőre nem ismert, mennyi állami pénz üti a hedge fundok markát; annyi bizonyos, hogy az AIG lakáspiaccal kapcsolatos befektetései eddig 52 milliárd dollárt vettek ki az adófizetők zsebéből. E spekulatív befektetések nem voltak törvényellenesek, csak éppen igen távol esnek az AIG alaptevékenységétől, a hagyományos biztosítástól. Az AIG és a New York-i Fed szóvivői eddig nem kommentálták az értesüléseket. A kormány lépéseket tervez a közvéleményben nagy visszatetszést kiváltó ügyben, miszerint az AIG 165 millió dollár jutalmat oszt szét a vezető munkatársak között. Timothy Geithner pénzügyminiszter szerint a biztosítónak vissza kell fizetnie az adófizetőknek a jutalomként szétosztott pénzt. Addig is az összeget levonják az AIG támogatására szánt további 30 milliárd dollárból. A kormányzat emellett mindent megtesz a további kifizetések megakadályozására. A törvényhozás ezzel párhuzamosan olyan jogszabályok elfogadásán dolgozik, amelyek a pénz visszaszerzését célozzák - például progresszív adóval terhelnék a kifizetést. Bár az állam 80 százalékos tulajdonosává vált a biztosítónak, a napi döntésekbe nincs beleszólása.

Bizakodóvá váltak a német befektetők

Márciusban meglepetésre több mint másfél éves csúcsra emelkedett a ZEW gazdaságkutató német befektetői bizalomindexe. A mutató értéke mínusz 3,5 lett a februári mínusz 5,8 pont után. Ebben szerepet játszhatott, hogy az Európai Központi Bank március 5-én 1,5 százalékra mérsékelte irányadó kamatát, és a berlini kormány összesen 80 milliárd eurót szán a recesszióban lévő gazdaság élénkítésére. A Reuters és a Bloomberg elemzői konszenzusa mínusz 7,4, illetve mínusz 8 pont volt. A jelenlegi helyzet megítélését tükröző részindex mínusz három ponttal, 89,4 pontra esett, de ez is jobb lett a várt mínusz 90 pontnál. A gazdasági helyzet továbbra is rossz, de a recesszió nyáron várhatóan eléri a mélypontot, és ezután már javulás várható - mondta Wolfgang Franz, a ZEW elnöke. A gazdaság 2,1 százalékkal zsugorodott a tavalyi negyedik negyedévben, ami a legnagyobb visszaesés az ország újraegyesítése óta, és az elemzők egy része hasonlóan rossz teljesítményre számít az első negyedévben is. A berlini DIW gazdaságkutató tegnap közzétett jelentése 2,2 százalékos csökkenést prognosztizál.