Gál Róbert

Fel kell mérni a kooperációban rejlő tartalékokat!

– Nagykövet úr! Az elmúlt két évben pozitív fordulat következett be az orosz–magyar gazdasági kapcsolatokban. Minek tudható be ez a változás? – kérdeztük Valerij Muszatovot, az Orosz Föderáció magyarországi nagyköve-tét. – Igen, 2002-től kezdve pozitív változás tapasztalható mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális kapcsolatainkban. A rendszerváltás után a kapcsolatok jelentősen visszaestek, fontos, hogy ez megváltozott. Nagyon pozitív trend a gazdasági együttműködés szélesedése. A számok önmagukért beszélnek: míg 2002-ben körülbelül 2,7 milliárd dollár volt a kétoldalú forgalom értéke, addig ebben az évben már több mint 4,5 milliárd, de lehet, hogy eléri az 5 milliárd dollárt. Nemcsak az orosz energiahordozók behozatala, hanem a magyar export is szinte duplájára nőtt. Most abban a stádiumban vagyunk, amelyben fel kell mérni a kereskedelmi és gazdasági együttműködésekben rejlő tartalékokat. – Mit vár az orosz miniszterelnök látogatá-sától? – Elsősorban a kölcsönös együttműködés fejlesztését, bizalom erősítését, amely mindkét oldal törekvéseivel összhangban van. Bármilyen kormány is legyen Magyarországon, fontos stratégiai kérdés, hogy a két ország között normális viszonyok legyenek.

Partnerség és piac

– Miként tekint a Mol az orosz piacra? – Nos, először is Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb gázkészletével, és a legtöbb gázt is termeli, továbbá az olajkitermelés terén is második, alig elmaradva a világelső Szaúd-Arábiától. További nagyon fontos és figyelemre méltó tény, hogy a Mol három szénhidrogénterméket: a földgázt, a kőolajat és a kőolajterméket az orosz olaj- és gázmezőkkel, illetve finomítókkal közvetlenül összekötött csővezetékeken tudja megvásárolni, közbeeső tengeri szállítás nélkül. Persze egyúttal az is igaz, hogy a közvetlen vezetéken történő eladás az orosz exportőrök számára is biztonságos és folyamatos szállítást és piacot jelent. A Mol tehát stratégiailag rendkívül fontosnak tartja orosz piaci kapcsolatait, és ezért minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy azok folyamatosan és hosszú távra megerősödjenek. – Mit jelent a Molnál ez a stratégiai partnerség konkrétan? – Először is kezdjük ott, hogy a Mol-csoport a regionális konszolidáció eredményeképpen ma már közép-európai cég, tehát orosz piaci kapcsolatait sem kezeli csupán magyar–orosz bilaterális viszonyként. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy az évi 12-13 millió tonna kőolajat a Mol nemcsak magyar rendeltetéssel vásárolja, hanem szlovák és horvát rendeltetéssel is. Az orosz kőolajat eladó cégek felől nézve viszont a Közép-Európát átfogó Mol olyan partner, amely még az összorosz eladások szempontjából is jelentősnek tekinthető. A partnerség kialakítására a Mol nagy figyelmet fordít. Személyesen gyakran találkozom Oroszországban az orosz olaj- és gázipar első számú vezetőivel, de a Mol szervezete is állandóan bővíti oroszul beszélő szakembergárdáját, akik szintén gyakran és rendszeresen tartják a kapcsolatot orosz partnereinkkel. – És a Mol oroszországi befektetése? – Kezdeményeztük az együttműködés egy másik, szorosabb formáját, nevezetesen azt, hogy Oroszországban a kőolaj-kitermelésbe tőkét fektetünk be. A Nyugat-Szibériában, Hanti-Manszi Kormányzóság területén működő ZMB kőolaj-kitermelő vegyesvállalat 50 százalékos tulajdonosa a Mol. A ZMB, amely évi 2,5-3 millió tonna kőolajat termel, a legnagyobb oroszországi magyar befektetés. Természetesen folyamatosan vizsgálunk további lehetőségeket is. Figyeljük, hogyan alakul az ottani piac. Kőolaj-kitermelési potenciálja és üzleti-földrajzi kapcsolódásunk miatt Oroszország elsődleges célterülete új kőolajlelőhelyekbe történő befektetéseinknek. E szektorban a külföldi érdeklődés is egyre erősebb, s mi erős helyi partnerekkel mindenképpen részt kívánunk venni ebben a versenyben. – Mit vár az orosz miniszterelnök látogatásától? – Mindenekelőtt szükségesnek tartom megemlíteni, hogy az orosz olajiparban bekövetkező szervezeti és szervezési változásokat folyamatosan figyelemmel kísérjük, ezért döntöttünk amellett, hogy kőolajigényünket a Lukoil mellett további két szállítóval középtávú szerződéssel fedezzük. Ezért a látogatástól annak a megerősítését várom, hogy a vállalati szinten kitárgyalt kőolaj-szállítási szerződéseket az orosz kormány exportszállításokat koordináló illetékes szervei a teljesítés érdekében felülgarantálják.

Erős banki támogatás a FÁK-piaci üzletkötésekhez

Nemrégiben orosz és magyar bankszakemberek egyaránt megerősítették, hogy folytatni kell az országaik bankjai közötti együttműködést. Hogyan látják a kapcsolatok alakulását a HVB Bank szakemberei – erről kérdeztük két szakértőjüket.

Jekatyerinburgban is nyit irodát az ITDH

– Miért fontos a hazai vállalkozóknak az orosz piac? – Elsősorban méretei és felvevőképessége miatt. A térségben zajló történelmi átalakulás – túljutva a gazdasági válságon – óriási léptékű gazdasági növekedés kíséretében zajlik. Ez a növekedés megalapozott, várhatóan tartós lesz és számunkra kitörési pontot jelenthet, tekintve, hogy az EU piaca szerényebb ütemben bővül. A korábbi keleti piacokat nem mi vesztettük el, azok egyszerűen megszűntek, az új lehetőségekkel azonban csak akkor tudunk élni, ha a piacok megszerzéséért folyó kiélezett versenyben képesek vagyunk helytállni. Ehhez versenyképes termékek és szolgáltatások, illetve hatékony piaci módszerek kellenek. A magyar vállalakozók még mindig rendelkeznek bizonyos helyzeti előnnyel: termékeink egy része még mindig ismert, megvannak a személyes kapcsolatok, sok cégnél a nyelvismeret is, illetve vannak tapasztalataink az üzleti és kulturális szokásokról, továbbá adott a viszonylagos földrajzi közelség. – Milyen területeken van esélyünk exportunk bővítésére? – Bármilyen terület szóba jöhet, de csak akkor, ha a termék vagy szolgáltatás magas színvonalat képvisel, megfelelően csomagoljuk, elfogadható árakat kérünk, rugalmas szállítási és fizetési feltételeket biztosítunk. Mindezt raktárbázisok, elosztóközpontok és magyar termékeket forgalmazó üzletek mellett esetleg kedvező finanszírozási háttér megteremtése is segítheti. Aktív piacfejlesztő tevékenységre van szükség, amit állami eszközökből csak támogathatunk. Látni kell azt is, hogy mára megszűnőben van a Moszkva-központúság, esélyeink főleg a dinamikusan fejlődő régiókban keresendők. – Milyen segítséget tud nyújtani az ITDH? – Az állami kereskedelemfejlesztés teljes eszköztárát biztosítjuk. Rendszeresen rendezünk önálló nemzeti kiállítást – mely az idén májusban Moszkvában, majd júniusban Szentpétervárott volt. Támogatjuk a magyar vállalatok részvételét szakkiállításokon, emellett rendszeresen szervezünk üzletember-találkozókat úgy az Orosz Föderáció területén, mint Magyarországon. Partnerszervezeteinkkel (MKIK Magyar–orosz Tagozata, FÁK Üzleti Klub) számos találkozót szerveztünk orosz üzletembereknek. A Floreno Kft.-vel közösen évente rendezünk konferenciát magyar vállalkozóknak a magyar–orosz gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok aktuális kérdéseiről. Tájékoztató, tanácsadó szolgáltatásainkat is sokan igénybe veszik. Felismerve az orosz régiók jelentőségét, döntés született az ITDH jekatyerinburgi irodájának megnyitásáról, ami reményeink szerint a közeljövőben meg is történik.

Dinamikusan bővül a gazdasági együttműködés

Igen jól fejlődtek az orosz–magyar gazdasági kapcsolatok a korábbiakhoz képest az elmúlt néhány évben. Mire vezethető ez vissza? – kérdeztük Gilyán Györgyöt, a GKM közigazgatási államtitkárát, aki egyben a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos is.

Aktív szerepvállalás az energetikai piacon

A Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Rt. részt vesz a Paksi Atomerőmű több rekonstrukciós programjában, például alvállalkozóként az orosz TVEL cég által elnyert hűtőrendszer-rehabilitációs munkákban. „A közeljövőben indítandó élettartam-meghosszabbítási projektben ugyancsak aktívan részt kíván venni társaságunk” – nyilatkozta lapunknak Szenes Gábor, a FÁK-üzletág igazgatója. A program keretében növelik az egyes blokkok kapacitását és az erőmű élettartamát. Ebben a munkában a Transelektro együttműködik a podolszki Ziomar gépgyárral, amellyel nagy nyomású hőcserélők tervezését és kihelyezett gyártását végzik el. Ugyanakkor az atomenergetikai kooperációban elsősorban Oroszország legnagyobb atomipari exportcégére, az Atomsztrojexportra támaszkodnak. A Transelektro hagyományos energetikai létesítmények szállítójaként és kulcsrakész fővállalkozási kapacitásával is jelen kíván lenni az orosz piacon. „A napokban jegyzőkönyvet írtunk alá egy orosz befektetői társasággal, amely sikeresen pályázott egy Moszkva környékén zöldmezős beruházásban építendő, 120 megawattos hőerőmű létesítésére. A megbízás fővállalkozási feladatainak ellátására szerződünk, a projekt előzetes értéke 120 millió euró” – mondta az igazgató. Lehetőséget látnak arra is, hogy mind Oroszországban, mind Magyarországon, mind harmadik országban részt vegyenek kis és közepes teljesítményű erőművek létesítésében. Ehhez a permi turbinagyárral kezdtek közös fejlesztésbe 2,5–16 megawattos kis erőművek fejlesztésére. Ilyenekre van kereslet a magyarországi vidéki régiókban, de például Romániában, Ukrajnában vagy déli szomszédainknál is. A Transelektro Energetikai Rt. 50 százalékos részvételével 100 megawattos hőerőmű létesül Asztrahány megyében. E beruházás felelőse és leendő üzemeltetője az Orosz–magyar Energetikai Vállalat, míg a Transelektro Rt. a megbízás fővállalkozója. A projekt összértéke 120 millió dollár. Az üzembe helyezés tervezett időpontja 2007 második féléve. A projekt finanszírozásban a Mehib, az Eximbank és magyar kereskedelmi bankok vesznek majd részt. „Kijevben működik a Transelektro Energetikai Rt. százszázalékos tulajdonában lévő Transelektro Ukrajna, amely koordinálta cégcsoportunk ottani ingatlanberuházásait és biztosítja jelenlétünket az ukrajnai energetikai piacon” – mondta Szenes Gábor.

Reálisan kell nézni az orosz piacot!

– Az orosz–magyar gazdasági együttműködés évekig háttérbe szorult, ebből a szempontból a 2003–2004-es év hozott változást: a stagnáló kereskedelmi kapcsolatok ekkor indultak növekedésnek – mondta lapunknak adott interjújában dr. Csillag István, az Eximbank és a Mehib elnöke. – Mindkét évben közel 50 százalékkal nőtt a Magyarországról Oroszországba irányuló export – 2003-ban 450 millió dollárról közel 700 millióra, 2004-ben 940 millió dollárra. Magyarország energiahordozó-importjának jelentős része Oroszországtól érkezik, amelynek alakulását lényegében a világpiaci árak határozzák meg. Az Oroszországba irányuló magyar export szerkezetét egy furcsaság jellemzi: miközben az ország exportszerkezetében meghatározó, 50 százalékos a gépi berendezések súlya, és ezt követik a második a helyen az úgynevezett feldolgozott termékek, addig az orosz exportban ez pont fordítva van, tehát a gépipar van a második helyen, míg az elsőn a feldolgozott termékek. Az elmúlt évek további hozadéka, hogy az államadósság rendezése szervezett és átlátható módon történt, és immár nem terheli tovább a gazdasági kapcsolatokat, nem folytatódik az a gyakorlat, hogy különböző Magyarországról származó importokat és exportokat nem egészen jól kialakított és nem igazán átlátható rendszerben csereberélnek ki részben az adósság terhére. Igazi eredmény ezért, hogy jóval aktívabbá vált a kormányzat és az Eximbank is, s mindez a keleti üzleti lehetőségekkel kapcsolatos illúziók eloszlatását is segítette. – Az Oroszországgal szembeni negatív attitűd mérséklődött az elmúlt években? – Három feltétel teljesülése szolgálja azt, hogy ne szubjektív tényezők határozzák meg a gazdasági kapcsolatokat. Az első a kiegyensúlyozott politikai kapcsolatrendszer, a második a kiszámítható piac, a harmadik – ami szorosan kapcsolódik az előbbihez – az a lehetőség és egyben szinte követelmény, hogy nem csupán kereskedni kell az orosz cégekkel, hanem partnerhálózatot kell építeni, befektetni kell, tartós üzletfeleket kell szerezni Oroszországban. Reálisan kell nézni az orosz piacot! A kapcsolatok javításában nagyon sokat segített az is, hogy az ottani vásárlók pénze se rosszabb, mint a nyugatiaké. – 2003-ban még voltak fizetési problémák... – Az orosz cégek fizetőkészsége javult és sokat fejlődött a bankrendszer is. Nyilván van még némi különbség Oroszország és az Európai Unió országai között, ám jelentősen csökkenti a kockázatot, hogy ma már sokkal több bank felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket az exportőrök támasztanak ottani üzletkötéseik során. Korábban jelentős mértékben Moszkvára koncentrálódott a fejlődés e téren, mára azonban már szélesebb kört ért el. – Milyenek ma a magyar élelmiszeripar esélyei az orosz piacon? – Ebben az ágazatban vannak kisebb, de remélhetőleg nem elhanyagolható jelentőségű kezdeményezések. Elsősorban befektetésekről van szó, mezőgazdasági termékeket feldolgozó gépsorok létesítéséről, technológiák, know-how átadásáról. Ezeket a projekteket az Eximbank finanszírozza. Hangsúlyoznom kell, hogy tapasztalataink szerint magyarországi eredetű terméket és szolgáltatást akkor lehet jól eladni Oroszországban, ha komplex kínálattal jelenik meg a piacon a forgalmazó. – Ahhoz, hogy valaki Oroszországba exportáljon az önök finanszírozásával, milyen feltételeknek kell megfelelnie? – Az Eximbank exportügyleteket finanszíroz, a Mehib pedig az aláírt szerződéssel rendelkező exportőröknek nyújt biztosítékot a fizetések teljesítéséhez. Szerződéseket finanszírozunk, keretmegállapodásokat kötünk, amelyek során adott hitelkeretet bocsátunk rendelkezésre a Magyarországról származó termékek vásárlásához. – Néhány napon belül Magyarországra érkezik az orosz miniszterelnök. Időzítettek erre az időpontra valamilyen jelentős üzletkötést? – Nincs „kongresszusi felajánlás”, az Eximbank és a Mehib nem igazítja tevékenységét politikai eseményekhez. Tény, hogy néhány orosz bankkal éppen a napokban hagytuk jóvá a hitelkeret megemelését, amelynek segítségével néhány ágazatban, a műszergyártásban, a gyógyszerszállításban, a komplex orvosi berendezések felszerelésében, illetve a magyarországi fővállalkozó által megvalósítandó lakásépítésekben tudunk pénzügyi hátteret teremteni a magyarországi exportőröknek. Ez azonban „hétköznapi” és nem ünnepi tevékenység, ennyiben nincs köze a miniszterelnöki vizithez.

Magyarországon a Paksi Atomerőmű támogatottsága stabil

– Immár Európára kiterjedően létezik egy olyan egységes villamosenergia-rendszer, amelyhez korábban mi is csatlakoztunk – mondta dr. Kocsis István a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigazgatója. – A magyar villamos hálózat is megfelel e rendszeregyesülés, az UCTE követelményeinek. Az egységes rendszer azt jelenti, hogy a hazai villamosenergia-ellátás szinkron üzemmódban működik az UCTE-vel. Ez többek között azzal jár, hogy egész Európában egységesen magas színvonalúak a villamosenergia-ellátás műszaki paraméterei. A nagy rendszerek egyik jelentős előnye, hogy kevesebb erőművi tartalékot kell az egyes nemzeti energiarendszereknek tartaniuk, amellett, hogy természetesen mindenkinek alapvetően saját forrásból kell ellátnia a fogyasztóit. – Ebben a rendszerben milyen helyet foglal el az MVM? – Az MVM kifejezetten stabil helyet foglal el az európai villamos társaságok körében. A magyar hálózat korszerű, kapacitása nagyobb annál, mint amennyit a közel 40 terawattórás éves villamosenergia-felhasználás igényel. A magyar nagyfeszültségű hálózat regionális jelentőségét jól szemlélteti, hogy közel egy éve éppen a mi vezetékrendszerünkön keresztül valósult meg az imént említett nyugat-európai rendszeregyesülés, és a balkáni régió villamos hálózatának összekapcsolódása. Ez a fejlődés nem áll meg, az UCTE készül arra az időszakra, amikor az orosz villamos hálózat is csatlakozhat az európai áramrendszerhez. Mi is vizsgáljuk ennek lehetőségét, hiszen ez a lépés tovább növelheti a magyar hálózat „áramtengely” szerepét Európában. – Milyen a Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottsága és miként képzeli el a tulajdonos Paks jövőjét? – A négy paksi blokk a világon működő mintegy 440 atomreaktor között rendelkezésre állás tekintetében a legjobb 40 között helyezkedik el. Ez egyrészt nagyon nagy eredmény, de úgy vélem, az atomerőmű a magas műszaki-biztonsági színvonal mellett is sokat tesz azért, hogy működését elfogadják: évi 30 ezer érdeklődő ismerkedik meg a létesítménnyel közvetlenül, a látogatóközpontban. Ennek is köszönhető, hogy Magyarországon az atomerőmű támogatottsága a lakosság körében stabilan 70 százalék körüli. A Paksi Atomerőmű a magyar áramtermelésből közel 40 százalékkal részesedik, a legolcsóbb áramot előállítva. Többek között éppen ez indokolja az erőmű üzemidejének meghosszabbítását. Az érvek között azonban legalább ilyen fontos, hogy túlzott energiaimport-függésünk megakadályozása, és a környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében is létfontosságú, hogy az erőmű tovább termeljen. A blokkoknak ugyanis 2012 és 2017 között lejár a működési engedélye, szeretnénk azt további húsz évvel meghosszabbítani. Ennek a komoly mérnöki feladatnak, és egyben jelentős beruházásnak a teljes megszervezését és pénzügyi fedezetét is vállaljuk, ahhoz külső forrás nem szükséges. – Mik az MVM Rt. tervei a jövőre nézve? – Célunk, hogy az MVM integrált, többségi állami tulajdonú villamosenergia-ipari társaságcsoport legyen, mely a régióban is szerepet vállal. Az MVM-csoportot a hazai villamos energetika meghatározó, jelentős piaci értéket képviselő szereplőjévé kívánjuk tenni, Ennek érdekében a társaság a közeljövőben stratégiai holdinggá alakul. A termelés területén az MVM legfontosabb bázisa a Paksi Atomerőmű, de aktívak vagyunk például a távhőellátás területén is. Az MVM tevékenységének másik fontos pillére az áram-nagykereskedelem, célunk, hogy jelenlegi vezető pozíciónkat a villamosenergia-piac két év múlva esedékes teljes liberalizációját követően is megtartsuk. Az MVM-csoport nagyon fontos tevékenysége a hálózati rendszerüzemeltetés, a jövő évtől ezt, azaz a nagyfeszültségi hálózat irányítását, üzemeltetését és fejlesztését egységes szervezeti keretek között az MVM leányvállalata fogja végezni. Az MVM további célja, hogy a szomszédos országok energetikájában is szerepet vállaljon. Erre konkrét elképzeléseink is vannak, vizsgáljuk például annak lehetőségét, hogy a magyar villamosenergia-rendszer szabályozási problémáinak enyhítésére a régióban tározós vízerőművet létesítsünk. Az MVM-csoportnak ugyanakkor fontos szerepe lehet az állami energiapolitika érvényesítésében, a hazai ellátásbiztonság hosszú távú garantálásában, azaz az energetikában történő állami felelősségvállalásban is.

„Supplier of the Year” Award from Magyar Suzuki Corporation

Tauril Ltd., was and still is Hungary’s biggest technological rubber manufacturer. As a supplier, its products can be found on every field of the industry. The most important products are: technological rubber mixtures, rubber, metal rubber, plastic rubber mould products, extruded profiles. Hand-made rubber products, coatings. Tauril Ltd. owns one of the most modern mixing plants of East Central Europe, which allows to supply the tyre manufacturers of the region with special rubber mixtures. To reduce costs and to serve its customers from Eastern Europe the company has founded a manufacturing plant 3 years ago in Romania, Satu Mare for producing rubber and metal rubber products with 120 employees. This year a similar sized manufacturing plant will be founded in the Industrial Park of Berehovo, Ukraine.