– Immár Európára kiterjedően létezik egy olyan egységes villamosenergia-rendszer, amelyhez korábban mi is csatlakoztunk – mondta dr. Kocsis István a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigazgatója. – A magyar villamos hálózat is megfelel e rendszeregyesülés, az UCTE követelményeinek. Az egységes rendszer azt jelenti, hogy a hazai villamosenergia-ellátás szinkron üzemmódban működik az UCTE-vel. Ez többek között azzal jár, hogy egész Európában egységesen magas színvonalúak a villamosenergia-ellátás műszaki paraméterei. A nagy rendszerek egyik jelentős előnye, hogy kevesebb erőművi tartalékot kell az egyes nemzeti energiarendszereknek tartaniuk, amellett, hogy természetesen mindenkinek alapvetően saját forrásból kell ellátnia a fogyasztóit.
– Ebben a rendszerben milyen helyet foglal el az MVM?
– Az MVM kifejezetten stabil helyet foglal el az európai villamos társaságok körében. A magyar hálózat korszerű, kapacitása nagyobb annál, mint amennyit a közel 40 terawattórás éves villamosenergia-felhasználás igényel. A magyar nagyfeszültségű hálózat regionális jelentőségét jól szemlélteti, hogy közel egy éve éppen a mi vezetékrendszerünkön keresztül valósult meg az imént említett nyugat-európai rendszeregyesülés, és a balkáni régió villamos hálózatának összekapcsolódása. Ez a fejlődés nem áll meg, az UCTE készül arra az időszakra, amikor az orosz villamos hálózat is csatlakozhat az európai áramrendszerhez. Mi is vizsgáljuk ennek lehetőségét, hiszen ez a lépés tovább növelheti a magyar hálózat „áramtengely” szerepét Európában.
– Milyen a Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottsága és miként képzeli el a tulajdonos Paks jövőjét?
– A négy paksi blokk a világon működő mintegy 440 atomreaktor között rendelkezésre állás tekintetében a legjobb 40 között helyezkedik el. Ez egyrészt nagyon nagy eredmény, de úgy vélem, az atomerőmű a magas műszaki-biztonsági színvonal mellett is sokat tesz azért, hogy működését elfogadják: évi 30 ezer érdeklődő ismerkedik meg a létesítménnyel közvetlenül, a látogatóközpontban. Ennek is köszönhető, hogy Magyarországon az atomerőmű támogatottsága a lakosság körében stabilan 70 százalék körüli. A Paksi Atomerőmű a magyar áramtermelésből közel 40 százalékkal részesedik, a legolcsóbb áramot előállítva. Többek között éppen ez indokolja az erőmű üzemidejének meghosszabbítását. Az érvek között azonban legalább ilyen fontos, hogy túlzott energiaimport-függésünk megakadályozása, és a környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében is létfontosságú, hogy az erőmű tovább termeljen. A blokkoknak ugyanis 2012 és 2017 között lejár a működési engedélye, szeretnénk azt további húsz évvel meghosszabbítani. Ennek a komoly mérnöki feladatnak, és egyben jelentős beruházásnak a teljes megszervezését és pénzügyi fedezetét is vállaljuk, ahhoz külső forrás nem szükséges.
– Mik az MVM Rt. tervei a jövőre nézve?
– Célunk, hogy az MVM integrált, többségi állami tulajdonú villamosenergia-ipari társaságcsoport legyen, mely a régióban is szerepet vállal. Az MVM-csoportot a hazai villamos energetika meghatározó, jelentős piaci értéket képviselő szereplőjévé kívánjuk tenni, Ennek érdekében a társaság a közeljövőben stratégiai holdinggá alakul. A termelés területén az MVM legfontosabb bázisa a Paksi Atomerőmű, de aktívak vagyunk például a távhőellátás területén is. Az MVM tevékenységének másik fontos pillére az áram-nagykereskedelem, célunk, hogy jelenlegi vezető pozíciónkat a villamosenergia-piac két év múlva esedékes teljes liberalizációját követően is megtartsuk. Az MVM-csoport nagyon fontos tevékenysége a hálózati rendszerüzemeltetés, a jövő évtől ezt, azaz a nagyfeszültségi hálózat irányítását, üzemeltetését és fejlesztését egységes szervezeti keretek között az MVM leányvállalata fogja végezni.
Az MVM további célja, hogy a szomszédos országok energetikájában is szerepet vállaljon. Erre konkrét elképzeléseink is vannak, vizsgáljuk például annak lehetőségét, hogy a magyar villamosenergia-rendszer szabályozási problémáinak enyhítésére a régióban tározós vízerőművet létesítsünk. Az MVM-csoportnak ugyanakkor fontos szerepe lehet az állami energiapolitika érvényesítésében, a hazai ellátásbiztonság hosszú távú garantálásában, azaz az energetikában történő állami felelősségvállalásban is.
Gál Róbert