– Ennek több összetevője is van. Az egyik legfontosabb az, hogy az orosz gazdaság 1998 évi erőteljes visszaesését követően az elmúlt években növekszik ez a piac, a FÁK-térség más országainak gazdasága is, és előrejelzések alapján arra számíthatunk, hogy ez még eltart egy-két évig. A kapcsolatok javulásának másik nagyon fontos oka, hogy mindkét ország üzletemberei érdeklődnek a másik piaca iránt, a magyar cégek egyre nagyobb bátorsággal, bizalommal fordulnak az orosz üzleti lehetőségek felé. Mind kormányzati szinten, mind a szakértők, a regionális együttműködés, mind a vállalkozások szintjén rendkívül intenzív a kapcsolatépítési folyamat. Harmadik okként említhetem a magyar kormányzat 2002 óta megnövekedett diplomáciai aktivitását az orosz–magyar kapcsolatok intenzifikálása érdekében. Ez megnyilvánul például abban is, hogy a kormány 2003 elején akcióprogramot fogadott el a keleti – elsősorban az orosz és a kínai – piacra lépés és üzleti infrastruktúra lehetőségeinek javítására. Végül a fejlődés negyedik tényezője az, hogy az elmúlt pár év során nagyon tudatosan törekszünk arra, hogy a kapcsolatok ne egyközpontúan épüljenek, hanem területileg sok irányban; felhívtuk a cégek figyelmét ennek fontosságára és információkkal segítettük őket a továbblépésben Oroszország más térségei felé.
– Mennyire befolyásolják az üzleti folyamatokat korábbi vagy későbbi érzelmi motívumok?
– Normális párbeszéd folyik politikai és állami szinten, ami lehetővé teszi egymás jobb megismerését, a bizalom erősítését, mert enélkül a bizalom nélkül nem fejlődhetnek az üzleti kapcsolatok sem. Azok a cégek, amelyek mindig is úgy gondolták, hogy érdemes jelen lenni az orosz piacon, igazolva láthatják a számításaikat. Emellett nagyon sok olyan vállalkozás van, amely a javuló kétoldalú kapcsolatok nyomán döntött az ottani üzleti lehetőségek felkutatása mellett. Összesen mintegy 1200 hazai vállalkozás van jelen az ottani piacon különböző mélységű kapcsolatokkal. Ezek fele négy-öt éve, másik fele pedig újonnan kezdett ottani üzletekbe.
– Két-három évvel ezelőtt sok problémája volt az Oroszországba exportáló üzletembereknek egyebek mellett a partnerek rossz fizetési fegyelme miatt. Ma mi a helyzet ezen a téren?
– Nem egy esetben az orosz partnereknek ugyanilyen tapasztalataik voltak magyar üzleteikről. Ez a jelenség mára jelentősen visszaszorult.
– A kapcsolatok jogi háttere teljesen rendezett?
– Ezzel kapcsolatban két feladat rajzolódott ki. Az egyik az volt, hogy rendezzük a 90-es évek előttről maradt, lezáratlan dolgainkat. Ezt 2002–2003-ban megtettük (például a haditechnikai licencek és a kereskedelmi elszámolásokból fennmaradt adósságok rendezésével), és a sárospataki könyvek is várhatóan még ebben az évben visszaérkeznek. A másik alapfeladatunk egy új gazdasági együttműködési egyezmény megkötése volt a kapcsolatok új alapokra helyezése érdekében. Ezt is tető alá hoztuk. 2002-ről 2004-re az Oroszországba irányuló magyar export több mint a duplájára növekedett: értékben a 2002-es 450 millió dollárról 990 millió USD fölé emelkedett 2004-re. Ráadásul ez a folyamat gyorsul, az idén már az első öt hónapban meghaladta az export a 2002-es egész éves szintet, és 2005 egészére a kivitelünk az OF-be várhatóan eléri az 1,3 milliárd dollárt. További fontos fejlemény, hogy a cégek felismerték: akkor tudnak igazából sikeresek lenni Oroszországban, ha szolgáltatásokat exportálnak, ha befektetéseket hajtanak végre. Végül remélhetjük, hogy a high-tech területén is sikerül jelentősen fejleszteni az együttműködést. Ebben a kormánynak egy picivel nagyobb a szerepe, mint általában a gazdasági kapcsolatokban.
– Mit vár az orosz miniszterelnök magyarországi látogatásától?
– Úgy gondolom, az a legfontosabb, hogy a felek tájékoztassák egymást saját fejlődésükről, terveikről és tisztázzák, hogy ebben milyen szerepet szánnak a másik félnek, milyen lehetőségeket látnak az együttműködés fejlesztésére. A látogatás várhatóan megerősíti, hogy az orosz fél a nyitott a Magyarországgal való kapcsolatok bővítésére, és a konstruktív üzleti, gazdasági együttműködés folytatásában magyar részről is kifejezzük érdekeltségünket és szándékunkat. Összességében tehát a kölcsönös bizalom megerősítését várom a találkozótól, ami természetesen elősegíti a konkrét üzletek megkötését, a nagyobb, bonyolultabb közös projektek megvalósítását.
Gál Róbert