Gál Róbert

A középvállalatok adják az ERP-piac húzóerejét Magyarországon

Az IFS Applications integrált vállalatirányítási rendszere a világ piacvezető ERP-termékei között található. A svéd tulajdonú IFS 45 országban 80 irodával mintegy 2500 alkalmazottal dolgozik.

Komplex pénzügyi szolgáltatásokat kínál a Uniqa Biztosító

– 1999-ben jelent meg az Uniqa márkanév Európában, a pénzügyi csoport jelenleg 14 országban tevékenykedik – nyilatkozta lapunkban Ertl Pál , a Uniqa Biztosító igazgatósági tagja. – 2005-ben 4,3 milliárd euró díjbevételt értünk el a biztosítási üzletágban, amely mintegy 12 millió szerződést fed. Magyarországon 160 millió euró volt a díjbevételünk. – Mikortól működik a Uniqa Magyarországon? – A biztosító Magyarországon 1990 óta működik. Az elsők közt voltunk a 100 százalékos külföldi tulajdonnal alapított vállalkozásoknak. Ma a biztosítói piac 5–6. legnagyobb szereplője az Uniqa. A portfólióban a gépjármű-biztosítások, a vagyonbiztosítások dominálnak, de nagyon nagy szerepet szánunk az életbiztosításoknak és a nyugdíjbiztosításoknak. Ugyanakkor az Uniqa Magyarországon sem csak egy biztosítói vállalkozást jelent, hanem csoportjába tartozik az Uniqa Vagyonkezelő, az Uniqa Szolgáltató, a Heller Szaldó 2000 Kft., amely a pénztári adminisztrációt végzi, illetve a szakértői munkákat vállaló DEKRA Expert Kft. Végül fontos megemlíteni az Uniqa Egészség- és Nyugdíjpénztárat. – Eszerint az Uniqa komplex szolgáltatásokat nyújt. – Az Uniqa valamennyi országban, ahol jelen van, igyekszik teljes pénzügyi palettát kínálni az ügyfeleinek, arra törekszik, hogy magas szintű szolgáltatást nyújtson minden területen. Az Uniqa elsősorban a lakossági szegmensben erős, ami nem jelenti azt, hogy a vállalati szektort elhanyagolnánk. – Önök az Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár révén érdekeltek a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásokban. Nyugvópontra jutott-e mostanra a magánnyugdíjpénztárak körüli vita, mennyire válik általánossá az előtakarékosság? – Az előtakarékosság általánossá válása valóban nagyon fontos dolog, és Magyarország nagyon nagy lépéseket tett ebben az irányban. A magánnyugdíjpénztárak körüli jogszabályváltozások azt mutatják, hogy még nem jutott teljes nyugvópontra a szféra szabályozása. 2006. január 1-jétől például ismét meg kellett szólítanunk azokat a harminc évesnél fiatalabb korosztályokat, amelyek jelen pillanatban jellemzően még az állami nyugdíjrendszerben vannak. Ezek létszámát 150-200 ezer körülire becsüljük. Sajnos bizonyos korábbi jogszabályváltozások lehetővé tették, hogy ők ne lépjenek be valamelyik magánnyugdíjpénztárba, ami nem jó, de szép lassan kinőjük ezeket a gyermekbetegségeket ezen a piacon is. – Egészségpénztárukkal bizonyos értelemben a társadalombiztosítás lyukait próbálják betömködni. A kérdés az, hogy sikerül-e? – Az egészségpénztári piac kissé le van maradva a nyugdíjpénztári rendszertől. Kevésbé köztudott a lakosság körében, hogy az egészségpénztárak jelentős előnyöket nyújtanak a tagjaiknak. Ha végiggondoljuk például, hogy egy átlagos magyar család mennyi pénzt költ el olyan szolgáltatásokra, amelyeket az egészségpénztár is finanszíroznak, akkor egy a családi költségvetésekben igencsak érzékelhető nagyságú összeget kapunk. – Milyen feladatokat lát el az Uniqa vagyonkezelő társasága? – fordultunk Kovács László igazgatósági taghoz. – A vagyonkezelő kizárólag a csoportunkhoz tartozó vállalkozások vagyonkezelését végzi, amelyek összértéke jelen pillanatban 130 milliárd forintra tehető. A befektetési alapkezelők szövetsége kimutatásai ez első tíz vagyonkezelő intézmény közé sorolnak minket. A nyugdíjpénztár vagyonkezelésében a befektetési politikát 2002-től jelentősen átalakítottuk. Tagjainknak ingadozásoktól mentes, biztos hozamot szeretnénk nyújtani, biztonságos, kockázatkerülő befektetési politikát folytatunk. – Milyenek voltak a tavalyi eredmények és mik a terveik 2006-ra? – 2005-ös év jól sikerült. Az inflációhoz képest jelentős, 6-7 százalékos reálhozamot értünk el. Mivel a nyugdíjpénztárak befektetési politikája egyre jobban hasonlít egymáshoz, az a vállalkozás lehet sikeres, amely folyamatosan magas reálhozamokat ér el alacsonyabb kockázat vállalása mellett. Mi mindig az inflációt jóval meghaladó reálhozamra törekszünk. Sok tekintetben bizonyos mértékig a piac előtt járunk, például már több éve bevezettünk olyan, az eddigi magyar vagyonkezelési hagyományokkal szakító termékeket, amelyek nem meghatározott piaci indexeket követnek, hanem abszolút hozamra törekszenek. Ezen a téren a versenytársak most kezdenek hasonló termékekkel megjelenni a piacon.

Az ABT nemzetközi szinten erősített

Az ABT elsősorban számviteli és adózási szolgáltatásokat nyújtó cégcsoport, amelyet 1993-ban alapítottak Magyarországon. Megrendelőik zöme korábban német, osztrák és svájci vállalkozások itteni leányvállalatai közül került ki, ám tavaly nyitottak az angolszász területről érkező vállalkozások felé is. Milyen sikerrel? – tettük fel a kérdést a svájci cég magyar vezetőjének, Láng József adószakértőnek. – 2005-ben csatlakoztunk a NEXIA International nemzetközi könyvvizsgáló-adótanácsadó szervezethez. Ez a hálózat a világon jelenleg a tizedik legnagyobb szakmai szervezet, mintegy 100 országban rendelkezik tagvállalattal, rendszeresen szervez szakmai találkozókat, továbbképzéseket és nem utolsósorban az ügyfél-akvizíció területén is számos előnyt jelent. – Ha számszerűsítve akarjuk az elmúlt évet bemutatni akkor mit emelne ki? – 2005 igen sikeres év volt a számunkra – üzleti forgalmunk 35 százalékkal emelkedett. Ez az ABT fennállása óta a legnagyobb növekedés. Többéves vállalatépítési tevékenységnek most érnek be a gyümölcsei. A munkatársi létszám 25 százalékkal nőtt. Két irodánk (Budapest és Eger) most összesen 20 alkalmazottat foglalkoztat. Az ország számos városában, elsősorban a Dunától keletre, további irodák megnyitását tervezzük. – Miként kerülte el önöket az a botránysorozat, amely a könyvvizsgáló cégeket az elmúlt években sújtotta? – Az ABT a kezdetektől fogva szigorúan ügyel arra, hogy szétválassza az adótanácsadói és könyvvizsgálói szolgáltatásokat, mind jogilag, mind szervezetileg, így nálunk kizárható annak lehetősége, hogy sérüljön a könyvvizsgálói függetlenség – ami ezen problémák gyökerét jelenthette. – Melyek mostanában a leggyakoribb kérdések, amelyekkel önökhöz fordulnak? – Az Országgyűlés igen sűrűn változtatja az adójogszabályokat, amelynek mi akár örülhetnénk is, hiszen az új jogszabályok értelmezése jelenti most már évek óta tanácsadói szolgáltatásunk egyik meghatározó irányát. Aktuálisan az új áfaszabályok átmeneti rendelkezései, az szja-szabályok alkalmazási kérdései és az adózás rendjének változásai miatt keresnek meg minket ügyfeleink. Tavaly volt olyan adójogszabály, amely több mint tíz alkalommal változott. Ez azt jelenti, hogy az ügyfeleknek állandóan aktualizálniuk kell elszámolásaikat, új nyilvántartásokat kell bevezetniük és még csak gondolni sem mernek arra, hogy miként lehetne az adóterheléseket hosszú távon tervezni. Pedig éppen ez jelentené azt a jogbiztonságot, amelyre minden vállalkozásnak szüksége van, ha a jövőről gondolkodik, ha beruházásait tervezi. – Milyen tájékoztatásokat tudnak adni? – Igyekszünk minden ügyfelünk működését a lehető legmélyebben megismerni, amelyre alapozva felkészülten tudunk tájékoztatást adni olyan aktuális kérdésekben, hogy például miként vonatkozik rájuk az adómentes béren kívüli juttatások felső határának bevezetése vagy az utazási költségtérítéssel kapcsolatos szabályok változása, hogy csak két aktuális kérdést említsek. Segíti a munkánkat, hogy 2005-ben együttműködési megállapodást kötöttünk a Czifra és Neményi Ügyvédi Irodával, amelynek köszönhetően nemcsak számviteli, adózási, hanem jogi szempontból is kellően komplex válaszokat tudunk adni. Az ABT egyébként hosszú távú együttműködésre törekszik megrendelőivel, mivel a profilunkba tartozó szolgáltatást csak így lehet kiváló színvonalon végezni. – Az idei évre milyen célokat tűztek maguk elé? – Továbbra is a személyes ügyfélkapcsolatokra helyezzük a hangsúlyt. Mind belföldön, mind a Nexia International hálózatán belül erősíteni szeretnénk jelenlétünket. További forgalomnövekedést, új belföldi irodák nyitását tervezzük és ezzel párhuzamosan szeretnénk munkatársi létszámunkat is növelni.

Erőteljes fejlődési pályán a ZF Hungária

A ZF Hungária Kft. Eger és Heves megye legjelentősebb multinacionális gépipari vállalkozása, amely magas színvonalú termelési kultúrát honosított meg, és rendszeres támogatást nyújt a város egészségügyi és oktatási intézményeinek, valamint hozzájárul a nagyszabású kulturális programok megvalósításához is. – Milyen termékeket gyártanak, és milyen üzleti eredményt értek el 2005-ben? – kérdeztük Ulrich Dillert, a cég elnök-igazgatóját. – A ZF Hungária Kft. egri gyára a kishaszonjárművekben, a 16 tonnás teherautókban és a buszokban használatos sebességváltók egyik fontos és folyamatosan fejlődő nemzetközi gyártóbázisa immár tíz éve. Tavaly fejeztük be egy 12 ezer négyzetméteres csarnok építését, ahol kormányműveket gyártunk, amelyeket nyugat-európai cégeknek szállítunk. A ZF Hungária egri központjában létrehoztunk egy fejlesztőközpontot, amely a kis és közepes haszongépjárművek technológiai eszközeinek fejlesztésével foglalkozik, de a pick up osztályú gépjárművekhez való részegységek gyártásának világközpontja is Egerben van. A forgalmunk a múlt évben 118 millió euró volt, és 15 százalékot növekedett a 2004-es évhez képest. Az itt készülő termékek 100 százaléka exportra kerül. – Hogyan garantálják a termékeik magas minőségi színvonalát? – Természetesen rendelkezünk a megfelelő minőségbiztosítási tanúsítványokkal, például az ISO/TS 16949-essel, amelyek keretet biztosítanak a minőség fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeinkhez. A cég teljes munkatársi gárdája folyamatosan vizsgálja, mivel javíthatná a termelés színvonalát, a termékeinket pedig rendkívül magas minőségi követelmények szerint fejlesztjük és gyártjuk. A megrendelők elvárásai folyamatosan nőnek, ezért a piaci sikereink egyik legfontosabb biztosítéka a magas minőségi színvonal. Ezt szolgálja egyébként a vállalatunk képzési rendszere, továbbá az, hogy a ZF-nél egyfajta tulajdonosi szemlélet jellemzi a munkatársakat. Ez azt is jelenti, hogy büszkék arra a nagyvállalatra, amelynél dolgoznak. – Mit tesznek a környezet védelme érdekében? – Számunkra a környezettudatosság az egyik legfontosabb vállalati érték, a környezetvédelem pedig ebből következően mindennapos feladat. A német és a nyugat-európai standardokat követjük ezen a téren is. Sok-sok évvel ezelőtt vezettük be az ISO 14001-es környezetirányítási rendszert, amelynek segítségével gondosan tervezett, szakszerű és precízen dokumentált munkát végzünk e téren is. – Vannak-e magyar beszállítóik? – Teljes beszállítói körünk jelentős része magyar, illetve magyarországi vállalkozás. Nemcsak velük, de a teljes beszállítói körrel intenzív munkakapcsolatban állunk. Sok energiát fordítunk arra, hogy a beszállítóink képesek legyenek teljesíteni a ZF minőségi, környezetvédelmi és egyéb követelményeit. Részt vettünk egy ipari park felépítésében itt, Egerben, így azok a beszállítók, amelyekkel külföldön együtt dolgozunk, létrehozhatták itt, Magyarországon is a leányvállalataikat, amelyek magyar munkaerőt alkalmaznak, és természetesen magyar tulajdonú vállalkozásokkal is együttműködünk. A minőség fejlesztése és a logisztikai kapcsolatok megteremtése után a finanszírozásban is meg kellett találnunk azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják a ZF beszállítóinak folyamatos működését. Ennek érdekében bankokkal működünk együtt. – Melyek a legfontosabb támogatási programjaik? – A ZF Hungária magyar vállalat, amely német tőkével működik. Eger város és Heves megye iparának meghatározó szereplői vagyunk, és ez kötelezettségeket is jelent a számunkra. Amikor idetelepültünk, eleve azt terveztük, hogy segítjük szűkebb környezetünk fejlődését szociális, kulturális téren és a sportban is. Az egyik alapítványunk a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek oktatását és nevelését segíti, emellett rendszeresen hozzájárulunk a megyei kórház eszköz- és műszerparkjának fejlesztéséhez is. Fő szponzorai vagyunk az egri nyári színházi játékoknak. A vízi sportnak Egerben óriási tradíciója van. Hogy ez a tradíció folytatódjon, vállaltuk a vízilabda csapat támogatását. – 2006-ra mit terveznek? – Az idei év nagyon izgalmas lesz a számunkra, hiszen új vevőkkel kötöttünk hosszú távú szerződéseket, és ennek megfelelően kulcsfontosságú új termelési projektek indulnak el, amelyek révén mind a termelésünk, mind a forgalmunk látványosan megnőhet. Ez jelentős átszervezéseket követel meg, amelyek egy részét az év elején már sikerrel végre is hajtottuk. Munkatársaim szaktudását és elkötelezettségét, valamint a termékeink műszaki színvonalát ismerve biztos vagyok benne, hogy az idén is megbirkózunk azokkal a feladatokkal, amelyek sikeres megoldása a ZF Hungária tartós piaci sikereinek, és ezzel az alkalmazottak hosszú távú megélhetésének a biztosítéka.

A magas hozzáadott értékű tevékenységek betelepülését ösztönzi a GKM

– A termékforgalmat illetően mi a véleménye a magyar–amerikai kereskedelmi kapcsolatokról? – kérdeztük dr. Garamhegyi Ábeltől, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium külgazdasági helyettes államtitkárától. – A magyar–amerikai kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években dinamikusan fejlődtek. A kivitel az elmúlt három évben 37 százalékkal nőtt. A magyar statisztikai adatok szerint 2004-ben az export 22 százalékkal, 1,63 milliárd dollára emelkedett, a 0,98 milliád dollárt kivető import pedig 60 százalékkal haladta meg a 2003. évi értéket. Az USA kereskedelmi partnereinek listáján Magyarország az 57. helyen szerepel, megelőzve a térség többi országát. Az Egyesült Államokba irányuló szállítások összetétele hagyományosan kedvező. A gépek és berendezések meghatározó aránya mellett mintegy 25 százalékot tesznek ki a feldolgozott termékek. Legjelentősebb exporttermékek között az adatfeldolgozó berendezések részegységei, különféle vegyi anyagok, a közlekedési eszközök és alkatrészeik, valamint a világítástechnikai eszközök vannak. Agrár- és élelmiszerexportunk részesedése alig haladja meg az egy százalékot. Véleményem szerint a piac mérete a jelenleginél jóval nagyobb kivitelt tenne lehetővé ezen termékekből. Az import az exporthoz hasonlóan korszerű struktúrájú. A gépek és berendezések 64 százalékot, a feldolgozott termékek 31 százalékot képviselnek, míg az élelmiszer- és nyersanyagexport együtt csak négy százalék. Az uniós csatlakozás az amerikai vállalkozások számára kedvező: több ezer terméket érintő vámtétel csökkent. Ugyanakkor 2004. május elsejével megszűnt Magyarország felé a GSP-elbánás, s egyes exportcikkek vámtétele átlagosan 2,3 százalékkal nőtt. Ez azonban nem okozott számottevő visszaesést a magyar kivitelben. A legfontosabb exportőreink – IBM, GE, Opel, Philips, Biogal, NABI, Souftec, Rába, Richter, National Instruments – a teljes USA-ba irányuló kivitel több mint 60 százalékát adják. – Ön szerint mi az oka annak, hogy a régióban Magyarország vonzza a legtöbb amerikai befektetőt? – A környező országok közül az infrastruktúra fejlettségében Magyarországé a vezető szerep. A befektetők vonzása szempontjából is jelentősek a kormány további ambiciózus fejlesztési programjai. Ez párosul az ország kedvező földrajzi elhelyezkedésével. Az tapasztaljuk, hogy amerikai cégek délkelet-európai, balkáni kereskedelmi kapcsolataik bővítése során gyakran választják hazánkat hídfőállásul. Vonzóerőt jelent a jól képzett, kreatív munkaerő is. Magyarország kedvező feltételek mellett képes a legkorszerűbb termékek, illetve munkakultúra és gondolatok befogadására, illetve az azokhoz való hozzájárulásra. Nem elhanyagolható az sem, hogy bár a magyar munkaerő nem olcsó, de versenyképes költségű. Egységnyi GDP előállítása hazánkban a legfontosabb régióbeli és nyugat-európai versenytársainknál alacsonyabb munkaerőköltségeket ró a vállalkozásokra. Magyarországon a viszonylag magas termelékenységnek köszönhetően mindössze 46 százalékot tesznek ki a munka jellegű ráfordítások, míg Lengyelországban, Csehországban vagy például Németországban ez mintegy 6–9 százalékponttal magasabb. Az EU irányában erősödik az amerikai kis- és középvállalatok érdeklődése, főleg az olyanoké, amelyek különböző nagyvállalatok beszállítói. Ezek szívesen települnek szolgáltatásokat nyújtó ipari parkokba, amelyeket Magyarország folyamatosan fejleszt. A napi hírekből is kitűnik, hogy a magyar kormány élénk gazdaságdiplomáciai tevékenységet folytat az Egyesült Államokban. Minden bizonnyal ez is jelentős szerepet játszik az amerikai cégek hazánk iránti érdeklődésének fenntartásában és növelésében. – Melyek a gazdasági kormányzat prioritásai az amerikai befektetők felé? – A feldolgozóipar területén prioritás a magas hozzáadott értékű tevékenység, csúcstechnológia vonzása. Kiemelt ágazatokként tartjuk szem előtt az információtechnológiát, biotechnológiát, illetve az autóiparon, gépiparon belül a csúcstechnológiát alkalmazó autóalkatrész gyártást és repülőgépipart. Az amerikai befektetői érdeklődések egyik általunk is preferált formája a különféle regionális szolgáltatóközpontok (shared service center, call center) Magyarországra telepítése. Magyarország regionális tudásközpontként történő népszerűsítése révén szorgalmazzuk, hogy az amerikai cégek k+f tevékenységüket hazánkba hozzák. Számos új kezdeményezés már be is indult az informatika, az egészségügy, az egyetemi kapcsolatok területén. Az utóbbi időben fokozott érdeklődés nyilvánul meg a filmgyártás területén. Több neves producer forgatott Magyarországon, illetve több filmstúdió létrehozása is a tervekben szerepel – mindez közvetlenül is hatásos befektetés, de jó hírünket is terjeszti.

Közösen „lobbiznak” az USA-ban a régió kamarái

– Mi a jelentősége a kamarának a magyar gazdaságban? – kérdeztük Fáth Pétert, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) vezérigazgatóját. – Az Amerikai Kereskedelmi Kamara 1989. november 30-án alakult meg Magyarországon 32 amerikai tagvállalattal. Ma már 22 országból közel 600 tagunk van – így az AmCham a gazdaság szinte minden rétegének az érdekét képviseli. Az AmCham tagjai meghatározó jelentőségűek a magyar gazdaság működésében, hiszen ezek a cégek adják az összes külföldi befektetés körülbelül kétharmadát, ezek képviselik a teljes magyar export több mint felét. – Vezérigazgató úr, ön a napokban érkezett vissza az Egyesült Államokból. Mi volt az utazásának a célja? – A szlovák és a román AmChammal közösen arról tárgyaltunk, hogy tagvállalataink miként ismerhetik meg jobban a washingtoni döntési mechanizmusokat. Kormányhivatalnokokkal, politikusokkal találkoztunk – a velük folytatott beszélgetéseken szerzett tapasztalataink szerint okos gondolat volt, hogy a régió országai közösen mutatkoztak be. – Hogyan foglalná össze az AmCham sokirányú tevékenységét? – Az AmCham nonprofit szervezet, de mi úgy vezetjük, mint egy vállalatot. Három „termékünket” tudjuk ajánlani tagjainknak. Az első és legfontosabb a lobbizás. Néhány független vélemény szerint ma Magyarországon az AmCham az egyik leghatékonyabban lobbizó érdekvédelmi szervezet. Alapszabály nálunk, hogy egy cég érdekében soha nem lobbizunk: ha egy vállalat valamilyen problémát jelez, akkor azonnal megkérdezzük a vele azonos területen, ágazatban működő valamennyi céget: vajon ők is érzékeltek-e hasonló gondokat. Ha azt mondják: igen, csak akkor indul be az AmCham „lobbigépezete”. Előbb szakértői véleményt készíttetünk a dologról, amelynek alapján az illetékesekkel tárgyalva javaslatokat teszünk a probléma kezelésére. Egy hete publikáltuk a Galluppal közösen Befektetői Barométert. – Gondolom, a folyamatos kapcsolatépítés nem hiányozhat az AmCham tevékenységéből... – Így igaz. A kapcsolatépítés, a networking a második fontos tevékenységi területünk a lobbizás mellett. A kamara az idén 143 rendezvényt szervezett a néhány fővel megtartott munkabizottsági üléstől az ötszáz fős miniszterelnöki expozéhoz kapcsolódó tanácskozásig, összesen körülbelül 8000 ember vett részt a rendezvényeinken. Végül harmadik alaptevékenységünkként nem szabad megfeledkeznünk a normál kamarai szolgáltatásokról. Ezek közül csak egy példát említve hadd emeljem ki angol nyelvű havi gazdasági magazinunkat, a Business Hungaryt, amely fontos fóruma a tagvállalataink kapcsolattartásának, de álláspontjaink közlésével ennél távolabbra mutató jelentősége is van az információközlésben. – Hogyan értékeli az idei évüket? – Az AmCham minden évben kiad egy komoly írásos kiadványt az elmúlt évről. Ezzel példát is szeretnénk mutatni a többi nonprofit szervezetnek arról, hogyan kellene elszámolnia minden ilyen szervezetnek az elvégzett munkájáról. Jó évet zártunk. Kiadtuk a felelős vállalati magatartásról szóló állásfoglalásunkat, ami nagyon fontos mérföldkőnek tekinthető – reméljük, hogy ennek alapján elindul a változás Magyarországon a vállalati etika területén. Az elmúlt év eseményei közül kiemelhető még az adóreformmal kapcsolatos konzultációk sora. A kormány középtávú terveiben szerepelnek az ezek során megfogalmazott javaslataink. Mindenekelőtt a nemzeti versenyképességet kívánjuk javítani. – Melyek a jövő évi elképzeléseik? – Jövőre két állásfoglalást fogunk publikálni, az egyiket az egészségügyi reformról a másikat az államháztartási reformról. Ezek nagyon fontosak. Terveink között – a hagyományos AmCham-rendezvényeken túlmenően – szerepel egy nagyszabású közös rendezvény megtartása a Német–magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával és a Joint Venture Szövetséggel. Erre meg szeretnénk hívni a négy parlamenti párt vezetőit, hogy első kézből tájékozódhassanak a vállalati érdekképviseleti szövetségek tagjainak gondjairól, elképzeléseiről, javaslatairól.

Évek óta tartó dinamikus fejlődés az piacvezető it-szolgáltatónál

– Az EDS anyavállalata tavaly a Fortune 500-as listáján 92. helyezést ért el. Mivel érdemelték ki ezt az előkelő helyet? – kérdeztük dr. Szakál Lászlót, az EDS Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját. – Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy nem először voltunk ezen a ranglistán előkelő helyen. Az EDS olyan nagyvállalat, amelynek árbevétele évről évre meghaladja a 20 milliárd dollárt. Miután a cég a világ második legnagyobb informatikai szolgáltató vállalkozása, amely különösen az erőforrás-kihelyezésben erős, ezért együtt fejlődik ennek a részpiacnak a változásával. Az ezredforduló tájékán jelentős fellendülést élt meg az informatikai ipar, amely a szolgáltató cégeket is előrelendítette. Ez idő tájban nagy üzletekről szóló szerződéseket írtunk ála, amelyek megnövelték az árbevételt. 2002 körül kissé megtorpant a növekedés, ami a vállalatok közti verseny erősödésével járt. Például több légi közlekedési partnercégünk csődbe jutott, ami elkerülhetetlenül kihatással volt az üzletmenetünkre. Mindezek nyomán 2002-ben új menedzsment vette át az EDS irányítását, amely – válaszolva az akkori kihívásokra – alapvető stratégiai irányváltoztatást hajtott végre. – Mennyire sikeres az új szolgáltatási portfólió? – Természetesen ez nem egy csapásra jelent meg a vállalatunk kínálatában, hanem több milliárd dollár belefektetése, belső átalakítások nyomán, aminek az eredményei mostanában mutatkoznak meg. Ez év márciusában írtunk alá az Egyesült Királyság védelmi minisztériumával egy négymilliárd dolláros szerződést, amely az ottani védelmi it-infrastruktúra teljes modernizálásáról szól. Ez is mutatja, hogy az EDS részese az európai üzleti vérkeringésnek is. Magyarországon négy stratégiai központot üzemeltetünk: egy call center-, egy pénzügyi és számviteli, egy üzleti tranzakciós feldolgozó központot és egy szerver- és hálózatfelügyeleti centrumot. – Mindez óriási területet fed le... – Valóban, meglehetősen széles körű a magyarországi tevékenységünk, ennek egyik következménye, hogy mára elértük az 1200 fős létszámot. Az elkövetkező néhány évben ez el fogja érni az 1800–2000 főt. Idei évünk nagyon sikeres volt Európában, hasonlóra számítunk jövőre is. – Mit emelne ki az idei évben történtekből? – Ebben az évben túlteljesítettük a korábbi növekedési tempónkat. Regionális szolgáltatóközpontjaink közül a legfrissebb, a pénzügyi-számviteli központ sikerrel vette az első megmérettetéseit. – Melyek a jövő évi terveik? – 2006-ban szeretnénk továbbfejleszteni regionális központjainkat. Indultunk a BKV új jegykezelő rendszerének telepítésére és üzemeltetésére kiírt tenderen, ebben szeretnénk sikerrel szerepelni. Ha nyernénk, az EDS külföldön szerzett tapasztalatait is hasznosíthatnánk Magyarországon. – Ön az AmCham egyik alelnöke is. Mekkora az AmCham presztízse a többi kamarával összvetve? – Az AmCham presztízse talán a legnagyobb a Magyarországon tevékenykedő kamarákéval összevetve. Ennek az lehet az oka, hogy a tagságunk egy része jelentős amerikai befektető. A kamara sikerességének a záloga, hogy mindig is azt tartotta szem előtt, hogy hogyan lehetne ezt az országot egyre versenyképesebbé tenni. Ha az ország versenyképes, akkor vonzó a külföldi befektetők számára is, azaz az AmCham ezzel a stratégiával alapvetően az ország érdekeit szolgálja. A világ ma már globális gazdaságként működik, ezen belül globális cégek próbálnak megélni, értékesíteni és hozzáadott értéket teremteni az összes országban. Legalábbis ők adják a globális gazdaság legnagyobb súlyú szereplőcsoportját, amit minden országnak tudomásul kell venni és meg kell próbálni kihasználni. – Ön szerint mi az oka annak, hogy Magyarország a régióban talán a legtöbb amerikai befektetőt vonza? – Ennek egyik oka, hogy Magyarországon igen korán végbement a privatizáció. A másik ok, hogy Magyarország mindig is élenjáró volt a nyugati kapcsolatok ápolásában. Az itteni üzleti kultúra mindig nagyon közel állt a nyugat-európai üzleti kultúrához. – Az AmChamnek milyen a kapcsolata a mindenkori kormányzattal, illetve a politikai élet más szereplőivel? – Az AmCham mindig is arra törekedett, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápoljon a politikai élet összes szereplőjével, nem beleértve ebbe a szélsőségeket. Korrektnek nevezhető a kormánnyal kialkított kapcsolatunk. Időnként egyetértünk, időnként vitatkozunk a kormány véleményével.

A legkorszerűbb termékeket hozza a magyar piacra a Johnson & Johnson

– A Johnson & Johnson az egészségügytől a testápolásig sok területen képviselteti magát. Mit kell tudni e világcégről? – kérdeztük Szokodi Csabát a Johnson & Johnson Kft. ügyvezető igazgatóját. – A Johnson & Johnson Inc. mind forgalmát, mind az alkalmazottak létszámát, mind tőzsdei értékét tekintve élenjáró nagyvállalat. A társaság általában a világ első 10 cége között található a toplistákon. A dolgozók létszáma 110 ezer fő fölött van, az éves forgalom megközelíti az 50 milliárd dollárt. Több lábon álló, a professzionális kozmetikai árucikkeket és a biotechnológiát is magában foglaló széles termékpalettát kínáló, ezzel együtt alapvetően egészségügyi vállalkozásnak tekintjük magukat. A Johnson & Johnson nevét a közvélemény természetesen a kozmetikai, illetve a babaápolási termékekhez köti – ez tudatos marketingmunka eredménye. – Mi jellemzi a Johnson & Johnson termékportfólióját? – A cégnél a termékportfólió határozza meg a vállalati struktúrát. Magyarországon öt üzleti divízió működik, amelyek közül négy kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik. Az első ágazat a fogyasztásicikk-részleg, ehhez tartoznak a Johnson & Johnson baba- és higiéniai termékei. A második a gyógyszeripari, a harmadik az orvostechnológiai, a negyedik a korszerű látáskorrekciós termékeket forgalmazó divízió. Az ötödik szektor nem folytat közvetlenül üzleti tevékenységet, hanem szolgáltatásokat nyújt: biztosítja a megfelelő hátteret a többi ágazatnak. Idetartoznak a pénzügyi, a számítástechnikai és bizonyos személyzeti szolgáltatások stb. Minden szektornak önálló vezetője van – az orvostechnológiai szektorért én felelek, amellett, hogy jogi szempontból ügyvezető igazgatója is vagyok a kft.-nek, azaz van egy koordinációs szerepköröm is. – Mennyire sikeresek ezek a divíziók Magyarországon? – Mindegyik ágazatunk sikeresen tevékenykedik. A Johnson & Johnsonra jellemző, hogy az általa megcélzott területeken a meghatározó piaci szereplők között van. – Mit emelne ki az orvostechnológiai divízió munkájából? – Az orvostechnológiai szektorra jellemző a diverzifikált struktúra. Az egyes termékkörök önálló üzleti egységekbe szervezve kerülnek piacra. Főként sebészeti, a sebészethez közeli eszközökkel foglalkozunk, például sebészeti varróanyagokkal, laparoszkópiás eszközökkel, ortopédiai implantátumokkal, illetve koszorú- valamint perifériás értágító eszközökkel, továbbá kórház-higiéniai termékekkel. Az orvostechnológia területén a Johnson & Johnson a legnagyobb szállítók közé tartozik. A cég a legkorszerűbb technológiákra fókuszál, ezeket igyekszik behozni Magyarországra is és célja, hogy az előbb említett szegmensekben nemzetközi és hazai viszonylatban is piacvezető legyen. – Az árbevétel hány százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre? – Körülbelül tíz százalékát fordítjuk ilyen célra, amely volumenét tekintve meglehetősen nagy összeg. – Milyen a kapcsolatuk az egészségügyi kormányzattal? – A mindenkori egészségügyi kormányzattal korrekt kapcsolatokat ápolunk. Például a nemrégiben meghirdetett rákellenes programhoz – ahogy más programokhoz is – igyekeztünk csatlakozni. Gyógyszeripari szektorunkkal közösen negyvenmillió forintos felajánlással éltünk a rákprogram megsegítésére, amelyből egy mobil emlőszűrő állomást hoztunk létre. A mellrák megelőzésének, illetve sikeres kezelésének ugyanis kulcseleme a rendszeres szűrés. – Melyek a jövő évi terveik? – A piaci alkalmazkodás jegyében létrehoztunk egy stratégiai partnermenedzsment rendszert, amely reményeink szerint tovább javítja kapcsolatainkat üzleti partnereinkkel. A jövő évi terveinkre jelentős hatást gyakorol, hogy az ország egészségügyi költségvetése meglehetősen behatárolt, ugyanakkor bízunk benne, hogy a nehézségek ellenére a szektor továbbra is fejlődik majd. – Segíthet az egészségügyön bizonyos tevékenységek, szolgáltatások privatizációja? – Sokan vallják azt, hogy a magánszektort be kell vonni a hazai egészségügy finanszírozásába. Ez az ágazat ma a kockázati befektetőknek jelenthet kecsegtető piacot, ugyanakkor olyan finanszírozási konstrukciókat kell kialakítani, amelyek hosszú távon, legalább 15-20 éves időtávra kiszámítható piacot teremtenek az egészségügyi nagybefektetőknek. Ez a garancia a legkorszerűbb eszközök és technológiák folyamatos megjelenésének a kórházakban, rendelőkben, illetve annak, hogy a hosszabb távú, kiszámítható üzleti kapcsolat nyomán racionális szinten, értékarányosak maradhassanak az árak, illetve a költségek.

Csúcstechnológia Debrecenben

Öt éve működik a cívis városban a National Instruments Europe Kft. A debreceni ipari park első fecskéje volt annak idején az ipari folyamatokat vezérlő berendezéseket gyártó vállalkozás.