– A termékforgalmat illetően mi a véleménye a magyar–amerikai kereskedelmi kapcsolatokról? – kérdeztük dr. Garamhegyi Ábeltől, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium külgazdasági helyettes államtitkárától.
– A magyar–amerikai kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években dinamikusan fejlődtek. A kivitel az elmúlt három évben 37 százalékkal nőtt. A magyar statisztikai adatok szerint 2004-ben az export 22 százalékkal, 1,63 milliárd dollára emelkedett, a 0,98 milliád dollárt kivető import pedig 60 százalékkal haladta meg a 2003. évi értéket.
Az USA kereskedelmi partnereinek listáján Magyarország az 57. helyen szerepel, megelőzve a térség többi országát.
Az Egyesült Államokba irányuló szállítások összetétele hagyományosan kedvező. A gépek és berendezések meghatározó aránya mellett mintegy 25 százalékot tesznek ki a feldolgozott termékek. Legjelentősebb exporttermékek között az adatfeldolgozó berendezések részegységei, különféle vegyi anyagok, a közlekedési eszközök és alkatrészeik, valamint a világítástechnikai eszközök vannak. Agrár- és élelmiszerexportunk részesedése alig haladja meg az egy százalékot. Véleményem szerint a piac mérete a jelenleginél jóval nagyobb kivitelt tenne lehetővé ezen termékekből.
Az import az exporthoz hasonlóan korszerű struktúrájú. A gépek és berendezések 64 százalékot, a feldolgozott termékek 31 százalékot képviselnek, míg az élelmiszer- és nyersanyagexport együtt csak négy százalék.
Az uniós csatlakozás az amerikai vállalkozások számára kedvező: több ezer terméket érintő vámtétel csökkent. Ugyanakkor 2004. május elsejével megszűnt Magyarország felé a GSP-elbánás, s egyes exportcikkek vámtétele átlagosan 2,3 százalékkal nőtt. Ez azonban nem okozott számottevő visszaesést a magyar kivitelben.
A legfontosabb exportőreink – IBM, GE, Opel, Philips, Biogal, NABI, Souftec, Rába, Richter, National Instruments – a teljes USA-ba irányuló kivitel több mint 60 százalékát adják.
– Ön szerint mi az oka annak, hogy a régióban Magyarország vonzza a legtöbb amerikai befektetőt?
– A környező országok közül az infrastruktúra fejlettségében Magyarországé a vezető szerep. A befektetők vonzása szempontjából is jelentősek a kormány további ambiciózus fejlesztési programjai. Ez párosul az ország kedvező földrajzi elhelyezkedésével. Az tapasztaljuk, hogy amerikai cégek délkelet-európai, balkáni kereskedelmi kapcsolataik bővítése során gyakran választják hazánkat hídfőállásul.
Vonzóerőt jelent a jól képzett, kreatív munkaerő is. Magyarország kedvező feltételek mellett képes a legkorszerűbb termékek, illetve munkakultúra és gondolatok befogadására, illetve az azokhoz való hozzájárulásra.
Nem elhanyagolható az sem, hogy bár a magyar munkaerő nem olcsó, de versenyképes költségű. Egységnyi GDP előállítása hazánkban a legfontosabb régióbeli és nyugat-európai versenytársainknál alacsonyabb munkaerőköltségeket ró a vállalkozásokra. Magyarországon a viszonylag magas termelékenységnek köszönhetően mindössze 46 százalékot tesznek ki a munka jellegű ráfordítások, míg Lengyelországban, Csehországban vagy például Németországban ez mintegy 6–9 százalékponttal magasabb.
Az EU irányában erősödik az amerikai kis- és középvállalatok érdeklődése, főleg az olyanoké, amelyek különböző nagyvállalatok beszállítói. Ezek szívesen települnek szolgáltatásokat nyújtó ipari parkokba, amelyeket Magyarország folyamatosan fejleszt. A napi hírekből is kitűnik, hogy a magyar kormány élénk gazdaságdiplomáciai tevékenységet folytat az Egyesült Államokban. Minden bizonnyal ez is jelentős szerepet játszik az amerikai cégek hazánk iránti érdeklődésének fenntartásában és növelésében.
– Melyek a gazdasági kormányzat prioritásai az amerikai befektetők felé?
– A feldolgozóipar területén prioritás a magas hozzáadott értékű tevékenység, csúcstechnológia vonzása. Kiemelt ágazatokként tartjuk szem előtt az információtechnológiát, biotechnológiát, illetve az autóiparon, gépiparon belül a csúcstechnológiát alkalmazó autóalkatrész gyártást és repülőgépipart.
Az amerikai befektetői érdeklődések egyik általunk is preferált formája a különféle regionális szolgáltatóközpontok (shared service center, call center) Magyarországra telepítése.
Magyarország regionális tudásközpontként történő népszerűsítése révén szorgalmazzuk, hogy az amerikai cégek k+f tevékenységüket hazánkba hozzák. Számos új kezdeményezés már be is indult az informatika, az egészségügy, az egyetemi kapcsolatok területén.
Az utóbbi időben fokozott érdeklődés nyilvánul meg a filmgyártás területén. Több neves producer forgatott Magyarországon, illetve több filmstúdió létrehozása is a tervekben szerepel – mindez közvetlenül is hatásos befektetés, de jó hírünket is terjeszti.
Gál Róbert