A Mezzanine Management Kft. a cégtulajdonosok által biztosított részvénytőke, illetve a bankok által nyújtott hitelektől eltérő finanszírozási forrást kínál a vállalkozásoknak. Mondhatjuk úgy is: a részvénytőke fölé-, illetve a banki forrásoknak alárendelt pénzforrást testesít meg.
– Ha jól tudom a társaságuk olyan cégekkel dolgozik együtt, amelyek éves árbevétele több milliárd forint, növekedési kilátásaik pedig igen biztatóak. Ilyen vállalkozás, gondolom, viszonylag kevés van.
– Sajnos valóban létezik ez a nagyságrendi megkötöttségünk, ami abból adódik, hogy mi magunk is viszonylag jelentős összeggel gazdálkodunk. Egy befektetési alapban általában 10-15 befektetést szoktak kezelni, ebből az következik, hogy a mi 115 milliós eurós alapunkban az átlagbefektetés mértéke hét- és kilencmillió euró között van. Ötmillió euró az alsó határunk. A rendelkezésünkre álló tőkének közel a felét sikerült kihelyeznünk az elmúlt időszakban. Partnereink olyan vállalatok, amelyek saját erejükből elértek már egy bizonyos nagyságrendet, de a továbblépéshez forrásra van szükségük. Mi lehetővé tesszük a partner vállalatok vezetőinek, hogy cégük részvénytőkét kiegészítendő úgy vonjanak be hosszú lejáratú forrást, hogy ne adják fel a vállalkozásuk feletti kontrollt és befolyást. Mi nem veszünk részt a partner vállalataink irányításában, stratégiai vezetésében, a bankok szempontjából viszont saját tőkének számítunk.
– Mondana példaként egy-két referenciát?
– Megemlíthetem példaként a Solaris autóbuszgyárat, amelynek Budapesten is közlekedő trolibuszaihoz a Transelektro adja a hajtásláncot, a Solaris pedig a karosszériát szállította. A Danubius rádió a média világában történő jelenlétünknek példája.
– Amikor legutóbb találkoztunk, azt mondta, hogy a Mezzanine különösen aktív azokban az országokban, amelyek 2004 májusában csatlakoztak az Európai Unióhoz. A csatlakozással a vállalatok konszolidációja felgyorsult, és további összeolvadások, menedzsmentkivásárlások várhatóak. Ez a folyamat az önök cégének is befektetési lehetőségeket kínáltak, kínálnak. Sikerrel járt a tevékenységük a belépéstől eddig eltelt közel két évben?
– Utolsó találkozásunk óta tíz ország az EU tagjává vált, illetve olyan országok léptek be az unió előszobájába, amelyekben mi is jelen vagyunk. Bulgáriában és Lengyelországban befektetéseink vannak és e pillanatban is keressük az üzleti lehetőségeket Romániában és Horvátországban is. Az ezekben az országokban folyó tevékenységünket részben a budapesti irodából irányítjuk
– Mekkora a kockázata egy az Európai Unió előszobájában álló országban történő befektetésnek? Egyáltalán hogyan számolják ki a kockázatot?
– A kockázatnak több formája létezik. Három-négy lényeges elemet emelnék ki. Az első az úgynevezett politikai kockázat, amely egy-egy ország politikai-társadalmi berendezkedéséből, a politikai rendszer stabilitásából adódik. A második típusú kockázat a jogrend, a jogbiztonság. Ez részben összefügg az elsővel, részben sokkal lényegesebb az előbbinél az üzleti vállalkozások szempontjából. További lényeges kockázati elem az árfolyammal, a valutával, jövedelemtranszferekkel kapcsolatos bizonytalanság, illetve a megcélzott ország makroökonómiai helyzete. Magyarország ebből a szempontból a sor végén áll – azaz alacsony kockázatú országnak számít.
– Milyen célokat tűztek maguk elé az idei évre vonatkozóan?
– Több lehetséges tranzakciót nézünk, amelynek nyomán reményeink szerint sikeres befektetéseket fogunk realizálni Magyarországon 2006-ban.
Gál Róbert