Diószegi József

Folytatódik az M43-as sztráda építése

Folytatódik az M43-as építése Makótól az országhatárig. A Szeged−Makó autópálya 2011-es átadását követően elkezdődött a szakasz további építése. Az új nyomvonalon kiépülő 23,1 kilométer hosszú autópálya Makótól az országhatárig tart. Az M43-as gyorsforgalmi út nyomvonala a Hódmezővásárhely−Makó vasútvonalat és a Mezőhegyes−Újszeged vasútvonalat keresztezi, a forgalom átvezetésére itt egy új vasúti felüljáró épül. A szakaszon három csomópont épül és két pihenő létesül. Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője kiemelte, a beruházás befejeztével 2014 végére gyorsabban és biztonságosabban érhető el a magyar−román határ. A térség forgalmi helyzete javul, az országhatárra tartó és az onnan érkező jelentős nehézgépjármű-forgalom is erre az útszakaszra terelődik. A kivitelezést a közbeszerzési eljárás nyertese, az összességében legelőnyösebb és legolcsóbb érvényes ajánlatot benyújtó Duna Aszfalt Kft. nettó 46,49 milliárd forintért végzi. A fejlesztés az Új Széchenyi terv keretében a Közlekedési Operatív Program részeként az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Újabb keleti járatot indít a Wizz Air

Budapest−Baku járatot indít a Wizz Air június 17-től, kezdetben heti két alkalommal − jelentette be Váradi József, a Wizz Air Magyarország Kft. vezérigazgatója. A heti két járattal évi harmincezer utasra számít a társaság, de amennyiben az érdeklődés ennél nagyobb lesz, növelik a járatok számát − mondta Váradi a Napi Gazdaság kérdésére. A bakui járattal 34-re gyarapodott a fapados szolgáltató Budapestről elérhető célállomásainak száma; a vezérigazgató arra számít, hogy Budapest \"Európa kapujává\" válik az azeriek számára. Azerbajdzsán és Magyarország a közelmúltban kötött légügyi megállapodást − mondta Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár, aki szerint ez tette lehetővé a bakui járat megnyitását. Az egyezmények ugyanakkor a kölcsönösségre épülnek, vagyis a másik félnek is lehetősége van arra, hogy kijelöljön egy légitársaságot − Azerbajdzsán ezzel nem kívánt élni − tette hozzá az államtitkár. Szijjártó elmondta, április 22-én Moszkvában nyílik meg a Magyar Kereskedőház, s ekkor az orosz külügyminiszter-helyettessel folytatott tárgyalások fő napirendje lesz a Wizz Air orosz piacra lépésének megtárgyalása is.

Helyenként sántít a taxirendelet

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már korábban kifogásolta a fővárosi önkormányzat taxirendelet-tervezetében szereplő rögzített tarifarendszert és díjemelést, álláspontja szerint ugyanis emiatt feleslegesen drágul a szolgáltatás, ami a kevésbé tehetős rétegeket kizárja igénybevételének lehetőségéből − közölte a GVH a Napi Gazdasággal.

A magyar kormány felkarolja a Wizz Airt

A Wizz Air Budapest-Baku járatot indít, a gépek hetente kétszer közlekednek majd, és évi harmincezer utassal számolnak az útvonalon.

A határig ér az M43-es 2014 végére

Folytatódik az M43-as építése Makótól az országhatárig. A kétszer két sávos autópálya szakasz megépítésével 2014 év végére Szegedtől a határig 62,2 kilométer hosszan autópályán közlekedhetnek az autósok.

Helyenként sántít a taxirendelet

A taxitársaságok üdvözlik az új fővárosi szabályozást, bár több pontja mögül hiányzik a törvényi felhatalmazás.

Szerződésmódosításokat hozhat a sok csapadék

A szélsőséges időjárás az ország számos pontján késlelteti az út- és vasútépítési munkálatokat − mondta lapunknak Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs igazgatója, hozzátéve: a vállalkozók adott esetben dokumentummal − az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataival − alátámasztva jelezhetik a NIF Zrt.-nél akadályoztatásukat és kérhetik a szerződés módosítását. (Az OMSZ tájékoztatása szerint több mint 110 éve nem esett országosan annyi csapadék az első negyedévben, mint az idén.) Korábban volt ilyenre példa: 2010 áprilisában és júniusban helyenként a 300-500 éves gyakoriságot is meghaladta a lehullott eső mennyisége, ami csúszást okozott az M0 építésénél. (Az M0-n most folyó munkálatoknál, az M1−M5 között, nincs ilyen probléma.) Egy kiadós csapadék után körülbelül egy hetet várni kell a száradásra − amit időnként szántással is igyekeznek gyorsítani −, hiszen a felázott talaj miatt nem tudják eredményesen elvégezni a föld- és vízépítési munkákat, valamint az árok-, illetve töltésépítéseket. A sok víz miatt tömöríthetetlenné válik a földmű, ami később töltéssüllyedéshez vagy rézsűcsúszáshoz vezethet, amint ez megtörtént 2010 szeptemberében az M0-s déli szakaszán.

Az utakban is komoly károkat okozott a tél

A közút- és az autópálya-kezelőnek is pluszmunkát és -költséget jelentett a zord tél, illetve az utóbbi időszak esőzése. A 2012−2013-as téli időjárás jóval több burkolathibát okozott a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által üzemeltetett harmincezer kilométeres közúthálózaton, a burkolatjavítási tennivalók jelentősen nőttek 2012-höz képest − mondta lapunknak Pécsi Norbert Sándor, a társaság szóvivője. Az elmúlt hetekben több tucat úton kellett bevezetni teljes vagy részleges útzárat az ár- és belvízhelyzet miatt, vannak olyan szakaszok, főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, amelyek idén már negyedszer kerülnek víz alá. Sok esetben rézsű- és padkacsúszások okoztak problémákat, máshol az út töltése, amely egyfajta védőgátként funkcionált, az árvíz miatt nagyban megrongálódott. A teljes körű kárfelmérések még nem zajlottak le, de az elmondható, hogy néhány százezertől több millió forintig terjed az egyes károsodások helyreállítási költsége. Mivel a Magyar Közút Nonprofit Zrt. ilyen esetekre nem rendelkezik külön biztosítással, ez a céget terheli − tette hozzá a szóvivő.

Tovább zsugorodott a reklámpiac

Tovább csökkent tavaly a reklámköltés, a 2011-es 179,8 milliárd forint után 2012-ben 174,3 milliárd forintot tett ki − derül ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adataiból. A számok azonban nem összehasonlíthatók, mert a direkt marketing csak tavaly került bele a felmérésbe − mondta Hivatal Péter, az MRSZ elnökségi tagja a Médiapiac tapolcai konferenciáján. A televíziós reklámköltés 11,3 százalékkal esett, a tortából kihasított rész alapján azonban így is megőrizte első helyét, a második helyre pedig a több mint 10 százalékos zsugorodás ellenére is a nyomtatott sajtó került 2012-ben. Az internetszegmens 18 százalékkal növekedett, míg a direkt marketing stagnált − tette hozzá Hivatal.