Csaba Ferenc

Ryanair-adatok

(millió euró) 2005* 2006* Árbevétel: 1320 1690 Adózás előtti eredmény 309,2 338,9 Adózott eredmény 268 302 EPS (cent) 35,28 39,32 *március 31-én zárult üzleti év Forrás: Dow Jones

Egyre nagyobb az inflációs nyomás az eurózónában

Áprilisban az előző hónaphoz képest 0,8, éves összevetésben pedig 5,4 százalékkal emelkedtek a termelői árak az eurózónában – jelentette az Eurostat. A márciusi 0,5 százalékot jóval meghaladó, az elemzői várakozásoknak mindazonáltal megfelelő inflációért továbbra is a növekvő energiaárak okolhatók, bár azok éves szintű emelkedése a januári, 26,6 százalékos csúcsról 21,6 százalékra mérséklődött. Az energiaárakat figyelmen kívül hagyó termelőiár-emelkedés havi szinten 0,4, tavaly áprilishoz képest pedig 2,2 százalékos volt. A legnagyobb, havi 1,3 százalékos termelőiár-emelkedést Görögországban regisztrálták, Németország mutatója 1 százalékos. A probléma azonban a kontinens egészét érinti: az ECRI gazdasági kutatóintézet szerint Európában 5 és fél éve nem volt akkora inflációs nyomás, mint idén áprilisban. Az elemzők szerint így az Európai Központi Bank kormányzó tanácsának csütörtöki gyűlésén a kamatemelés ténye már nem, csupán annak mértéke – 25 vagy 50 bázispont – lesz a kérdés.

Felnyomta az olajárat Irán fenyegetőzése

Péntek után hétfőn is meredeken emelkedtek az olajárak, az amerikai nyersolaj egészen 73,49 dollárig, miután Ali Hamenei ajatollah iráni vezető megfenyegette az Egyesült Államokat az olajszállítások csökkentésével, ha az „rossz lépéseket” tenne a teheráni atomtervekkel kapcsolatban. Az e körül folyó vita az év eleje óta az olaj világpiaci árát 20 százalékkal növelte. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) miniszterei caracasi tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy nem csökkentik a jelenlegi kitermelési szintet. A résztvevők közül többen is aggodalmukat fejezték ki a túlságosan magas árak miatt. Azok ugyanis a globális gazdaság lelassulásával fenyegetnek, ami a kereslet jelentős visszaesését vonhatja maga után. Az OPEC héjája, Hugo Chávez venezuelai elnök a kvóták csökkentését szorgalmazta, és közölte: más OPEC-tagállamokkal együtt azt tervezi, hogy az olaj egy részét euróért adja el.

Megsértődött és lemondott az elnök

Több mint 5 százalékkal emelkedett pénteken Európa legnagyobb építőipari és közlekedési konszernjének, a Magyarországon a Hídépítő Rt. tulajdonosaként jelen lévő francia Vinci SA-nak a részvényárfolyama, miután a cég elnöke, Antoine Zacharias az igazgatótanács ülésén viharos körülmények között bejelentette lemondását. A vita a fél éve kinevezett Xavier Huillard vezérigazgató menesztése ügyében bontakozott ki. A posztot korábban 15 éven keresztül Zacharias töltötte be, és ő választotta utódjául Huillard-t. A hatalmi viszonyok megváltozása azonban nem tett jót a kapcsolatnak, és az utóbbi időben az elnök mindent elkövetett, hogy korábbi protezsáltját elmozdítsa a helyéről. Az igazgatótanács azonban Huillard maradása mellett foglalt állást, Zacharias pedig ezt a presztízsveszteséget már nem tudta elviselni. A francia média nem tartja kizártnak, hogy a vezetőségnek az elnök telhetetlenségéből lett elege, Zacharias ugyanis – hiába volt Franciaország egyik legjobban fizetett felsővezetője – évről évre újabb és újabb bónuszokat követelt.

Bundesbankos héja az ECB vezető közgazdásza

Az Európai Központi Bank (ECB) igazgatótanácsának új tagja, a német Jürgen Stark veszi át a nyugdíjba vonult vezető közgazdász, Ottmar Issing posztját. Issing a kutatási részleget is vezette, azt most Lucas Papademos alelnök hatáskörébe utalták. Kisebb mértékben a többi igazgatótanácsi tag feladatköre is megváltozik: Jose Manuel Gonzalez-Paramo veszi át az ECB piaci tevékenységének irányítását Gertrude Tumpel-Gugerelltől, aki a korábban Papademos által irányított, HR-ral, illetve és a költségvetési ügyekkel foglalkozó részlegeket kapja meg. A tájékoztatás és a belső ellenőrzés Jean-Claude Trichet elnök, a nemzetközi és európai kapcsolatok, valamint a jogi szolgáltatások felügyelete pedig Lorenzo Bini Smaghi feladata marad. Az átszervezés meglepte az elemzőket, akik arra számítottak, hogy a nagyágyúnak számító Issing helyére Papademos lép. Az 58 éves Stark korábban a Bundesbank alelnöke volt, de a nemzetközi pénzügyek szakértőjeként dolgozott a német pénzügyminisztériumban is. Ő a társszerzője az euró védelmében felállított, 1996-os szigorú deficitszabályozásnak. A pénzügyi élet igazi héjaként tartja számon, bár az elemzők szerint új posztján várhatóan több szempontot is mérlegelni fog. Az első alkalom június 8-án jön el, amikor a kormányzótanács kamatdöntésre ül össze – és ha az elemzői várakozások beigazolódnak, 25 bázisponttal, 2,75 százalékra emeli az alapkamatot.

Ilyen nyugdíjról álmodik mindenki

Még az Exxon Mobil részvényesei is sokallták azt a csomagot, amellyel a társaság a tavaly év végén nyugdíjba vonult vezérigazgató, Lee Raymond érdemeit ismerte el. Raymond a világ legnagyobb tőzsdei értékű, tavaly minden idők legnagyobb, 36,1 milliárd dolláros éves vállalati nyereségét elkönyvelő texasi cég nevéhez méltó summával távozott: „csomagja” 98,1 millió dollárra rúgott, nyugdíjaséveit pedig további 256 millió dolláros pakett lehívásával édesítheti meg. A részvényesek elégedetlenségét jelzi, hogy a felső vezetés tagjainak fizetéséről (is) döntő igazgatótanácsot „mindössze” 79 százalékos többséggel választották meg, szemben az egy évvel korábbi 97 százalékkal. A közgyűlés idején a cég székháza előtt több tucat környezetvédő tiltakozott, és azt követelte, hogy a cég csillagászati profitjának egy részét fektesse alternatív energiaforrások kutatásába. A javaslatot a közgyűlés nem tűzte napirendre.

Paktum a német energiapiacon?

Az uniós és a német versenyfelügyelet kedden razziát tartott Európa második legnagyobb közüzemi szolgáltatója, az E.On AG düsseldorfi központjában – értesült a Berliner Zeitung. A napilap úgy tudja: az EU ellenőrei bizonyítékokat találtak arra, hogy a legnagyobb német energiaszolgáltatók – a Berliner Zeitung az E.On mellett az első számú német áramszolgáltatót, az RWE AG-t nevezi meg – felosztották egymás között a piacot. Az E.On nem kommentálta a lapértesülést, az RWE viszont sietett leszögezni: irodáira a keddi razzia nem terjedt ki. Egyes szakértők szerint abban az esetben, ha a vád beigazolódik, akár 15 százalékos áramárcsökkentés is kikényszeríthető lehet. A frankfurti tőzsde ennek megfelelően reagált: mindkét cég részvényárfolyama mintegy 2 százalékkal gyengült. Az E.On és az RWE egyaránt jelen van a magyar piacon: az E.On Hungária-cégcsoport Magyarország 15 megyéjében 2,9 millió embert lát el elektromos árammal, illetve gázzal, az RWE Energynek két magyarországi áramszolgáltató mellett három gázszolgáltatóban van érdekeltsége. Az Európai Bizottság a hét elején jelentette be, hogy a németországi energiacégek ellen az EU versenyszabályainak megsértése miatt vizsgálatot indít, de neveket nem említett. Május első felében hat EU-tagállamban 20 energiaszolgáltató – az E.On és az RWE mellett többek között a Gaz de France, az osztrák OMV, az olasz Eni és a Magyar Villamos Művek – esetében indult vizsgálat annak feltárására, hogy nem élnek-e vissza piaci dominanciájukkal. A büntetés az EU versenyjogi szabályozása értelmében az éves árbevétel 10 százalékát is elérheti, a gyakorlatban általában a forgalom 2-3 százalékára rúg.

Megugrott a termelékenység az USA-ban

Az USA feldolgozóipara valamelyest veszített lendületéből: az Institute for Supply Management (ISM) piackutató indexe az áprilisi 57,3 pontról 54,4 pontra csökkent. A Reuters és a Wall Street elemzői egyaránt 55,5 pontra számítottak. Az index már több mint három éve meghaladja a bővülést a zsugorodástól elválasztó 50 pontos határértéket, bár a tendencia kedvezőtlen: februárban még 61,9 ponton állt. A megrendelések részindexe 3,9 ponttal, 53,7 pontra, a foglalkoztatási részindex 2,9 ponttal, 52,9 pontra csökkent. A feldolgozóipar növekedésének lassulására utaló adatokat mindazonáltal ellensúlyozza a munkaügyi minisztérium szezonálisan korrigált adatokon alapuló első negyedéves termelékenységi mutatója, amely szerint a mezőgazdasági szektoron kívül egy munkaóra alatt megtermelt javak értéke a január–márciusi időszakban annualizált szinten 3,7 százalékkal nőtt. A tavalyi negyedik negyedévben ez az adat még mindössze 0,3 százalék volt.

Dagad a költségvetési deficit Szlovákiában

Az egy évvel korábbi több mint háromszorosára, 11,7 milliárd koronára (395 millió dollár) nőtt a szlovák költségvetés hiánya az év első öt hónapjában. A tavalyi január–májusi deficit 3,86 milliárd korona volt. Az állami bevételek összege május végére elérte az éves előirányzat 41,1 százalékát (112,12 milliárd korona). A kiadások az éves előirányzat 37,5 százalékára rúgnak, a 2005. január–májusi időszakban a kormány 13 százalékkal kevesebbet költött. Az idei deficit-előirányzat 57,5 milliárd korona, ez 4 milliárd koronával kisebb a tavalyi hiánynál. Az országban június 17-én tartanak parlamenti választást, amely után a közvélemény-kutatók szerint a legvalószínűbb, hogy – egy szélesebb koalíció élén – a populista Smer párt alakít kormányt.