Csaba Ferenc

Zarkavi halálhíre lenyomta az olaj árát

Közel 2 százalékkal, 70 dollár alá csökkent az olaj hordónkénti ára, miután Nuri al-Maliki iraki miniszterelnök a televízióban bejelentette: egy Bagdadtól északra végrehajtott amerikai légitámadásban meghalt Abu Muszab az-Zarkavi, az al-Kaida iraki szárnyának vezetője. A robbantásos merényletekről és a túszok lefejezéséről hírhedt terroristavezér halálhírét követően a texaco könnyűolaj ára 1,28 dollárral, 69,54 dollárra, az északi-tengeri Brent olajé pedig 88 centtel, 68,31 dollárra mérséklődött. Az árcsökkenésben nem csupán a terrorizmus elleni küzdelemnek az iraki olajkitermelés fellendülésével kecsegtető fordulata játszott közre, de más „frontokról” is kedvező hírek érkeztek. A nigériai lázadók bejelentették, hogy szabadon engedik a szerdán a Niger deltavidékén túszul ejtett dél-koreai munkásokat, a washingtoni energiaügyi minisztérium pedig közölte: tovább nőttek az USA olajkészletei, a múlt héten tíz hónapos csúcsot értek el. Némi enyhülés tapasztalható az iráni atomprogram ügyében is: az AFP francia hírügynökség egy meg nem nevezett nyugati diplomatára hivatkozva azt közölte: Irán nem zárja ki, hogy a felkínált kereskedelmi, diplomáciai és gazdasági csomag fejében felhagy az urándúsítási programmal. A teheráni álláspont enyhülésére utal Manusehr Mottaki külügyminiszter nyilatkozata is, amely szerint országa a kooperációt előbbre tartja a konfrontációnál. Az olajár régóta nem látott csökkenése egyetlen nappal követte Alan Greenspan figyelmeztetését. A Fed januárban leköszönt elnöke egy szerdai beszédében kijelentette: a globális inflációval fenyegető magas energiaárak immár az USA gazdaságában is éreztetik hatásukat.

Fiskális reformokra van szükség Csehországban

Az új cseh kormánynak lépéseket kell tennie a költségvetési deficit és az államadósság csökkentése érdekében, amennyiben az ország az eredeti terveknek megfelelően 2010. január 1-jén csatlakozni kíván az eurózónához – figyelmeztet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A jelentés szerint a jelenlegi mérsékelt – tavaly a GDP 2,6 százalékára rúgó – hiány elsősorban a gazdaság dübörgéséből eredő megnövekedett bevételeknek, és kevésbé a kiadások visszafogásának köszönhető. A gazdaság tavaly 6,0 százalékos, idén pedig 5,7 százalékosra prognosztizált bővülése a jelentés szerint elsősorban külső tényezőknek köszönhető, csakúgy, mint az egy főre eső GDP tekintetében Csehországnál jobban álló Szlovákia, Lengyelország és Magyarország esetében. Hosszú távon az OECD szerint az infláció is az euróbevezetés kerékkötője lehet: a jelentés szerint 2006-ban átlagosan 2,9, jövőre viszont már 3,7 százalékos fogyasztói áremelkedésre kell számítani. A tegnap közzétett adatok egyébként alátámasztják a jelentést. Eszerint az áprilisi 0,1 százalék után májusban 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, a 12 havi infláció 0,3 százalékponttal növekedve több mint két és fél éves csúcsra, 3,1 százalékra ugrott. Az áremelkedés ütemének gyorsulásában az üzemanyagárak átlagosan 10,4 százalékos növekedése játszotta a legnagyobb szerepet, emellett a gáz 30 százalékos éves szintű drágulása is. Az OECD szerint javítani kell a cseh munkaerőpiac helyzetén is. Az utóbbi években folyamatosan 8 százalék körüli munkanélküliség a jelentés szerint a teljes bérköltséget több mint 30 százalékkal megnövelő szociális és egészségügyi hozzájárulások mérséklésével lenne csökkenthető. A lakosság elöregedése ugyanakkor szükségessé teszi a nyugdíjrendszer reformját. Az oktatás színvonalán az OECD a felsőoktatási tandíj bevezetésével javítana. A szükséges reformokat elodázhatja ugyanakkor, hogy a múlt heti parlamenti választás nyomán kialakult patthelyzet miatt elhúzódhat a kormányalakítás.

A Porsche a legmegbízhatóbb márka

A Porsche vezeti a J.D. Power piackutató cég idei minőségi rangsorát. Az amerikai autópiac barométerének tekintett listát több mint 63 ezer 2006-os modell tulajdonosának megkérdezése alapján állították össze, az összehasonlítás alapja az első 90 nap alatt napvilágra került hibák száma. A Porsche tavaly még 32. volt, idei előretörése a Cayman és a Cayenne modellek népszerűségének és a vezetésük során felmerülő problémák kis számának köszönhető. A második a Toyota luxusmárkája, a Lexus, a harmadik az előző évhez képest nyolc helyet javító Hyundai lett. A Mercedes csupán 26., a BMW pedig 28. lett, a Volkswagen és a Suzuki a lista végén szerénykedik. Az amerikai gyártók sem értek el különösebben jó helyezéseket: a General Motors tavaly még három, idén azonban már csak két márkával – a Cadillackel és a GMC-vel – képviselteti magát az első tízben, a Chevrolet a 14. helyre szorult. A Ford legmagasabb minősítésű saját márkája a 12. helyezést elért Lincoln, amely egy hellyel marad le a Chrysler mögött. A trend az értékesítésben is érzékelhető: az Autodata Corp. adatai szerint májusban a detroiti triász eladásai éves összevetésben átlagosan 9 százalékkal estek vissza, miközben a Toyota 16, a Honda pedig 17 százalékkal erősített. A J.D. Power felméréséből egyébként az is kiderül, hogy a legerősebb márkahűség a Toyota-tulajdonosokat jellemzi.

Madridban sem okozott meglepetést az ECB

Az ECB kormányzótanácsa az inflációs veszélyre hivatkozva a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 2,75 százalékra emelte az irányadó kamatot.

A legmegbízhatóbb márkák

Porsche Lexus Hyundai Toyota Jaguar A legkevésbé megbízhatók: Land Rover Isuzu Volkswagen Hummer Suzuki Forrás: J.D. Power

Olaj: arccal 70 dollár felé!

Csütörtökön 2 százalékkal, 70,61 dollárra csökkent egy hordó amerikai könnyűolaj ára a piacokon.

Indiában épít ki magának hídfőállást az IBM

A világ legnagyobb számítógépes szolgáltatásokat nyújtó vállalata, az IBM Corp. 2009-ig 6 millió dollárnyi befektetést hajt végre Indiában, ami az eddigi legnagyobb külföldi invesztíció az ázsiai országban. A hírt Sam Palmisano vezérigazgató jelentette be Bangalore-ban, a távol-keleti ország it-központjában. Az IBM 1992 óta van jelen Indiában, és körülbelül 2 milliárd dollárt fektetett be az országban; jelenleg 14 városban 43 ezer főt foglalkoztat. A cég 2004-ben megvásárolta India harmadik legnagyobb outsourcing-vállalatát, a Dakshót. Palmisano a lépést azzal indokolta, hogy az IBM nem szeretné elszalasztani a fejlődő országok – az IBM globális sikereiben egyre nagyobb szerepet játszó – piacaiban rejlő lehetőségeket. Az indiai szoftverexport értéke a NASSCOM iparági szervezet szerint 2006-ra eléri a 60 milliárd dollárt, ebből pedig az Európában az elmúlt évben 13 ezer állást megszüntető IBM minél nagyobb részt kíván magáénak. Hasonló stratégiát követ a Microsoft is, amely tavaly decemberben jelentette be: négy év alatt 1,7 milliárd dolláros befektetéssel megkétszerezi indiai alkalmazottainak számát. Az Intel nagyjából ugyanekkor közölte, hogy 1 milliárd dollárt fektet egy indiai üzem felépítésébe, de hasonló tervei vannak legnagyobb riválisának, az AMD-nek is. Az IBM-nek hat országban van szolgáltató központja, ebből az egyik India. A gyorsan bővülő piacon túl a képzett és olcsó munkaerő is az indiai terjeszkedés mellett szól. Az országban évente több mint 300 ezer szoftvermérnököt képeznek, akik jóval olcsóbban foglalkoztathatók, mint – például – egyesült államokbeli kollégáik. A NeoIT piackutató cég szerint egy programozó az USA-ban átlagosan 65 ezer dollárt, Indiában viszont mindössze 7500 dollárt visz haza évente.

Tovább nőtt az eurózóna szolgáltató szektora

Az eurózóna 10 ezer milliárd eurós GDP-jének mintegy kétharmadát adó szolgáltató szektor teljesítménye májusban a várakozásokat meghaladó mértékben gyorsult, derül ki a tegnap közzétett beszerzési menedzserindex adataiból. Az NTC Economics piackutató által mintegy 2000 szolgáltató cég megkérdezése alapján számított index az áprilisi 58,3 pontról 58,7 pontra emelkedett, ennél magasabban utoljára 2000 szeptemberében állt a mutató. A Bloomberg és a Reuters elemzői egyaránt csak 58,5 pontot prognosztizáltak. A szolgáltató szektorra vonatkozó adat összhangban áll a múlt héten közzétett feldolgozóipari PMI-vel, amely májusban ugyancsak közel hatéves csúcsra, 57 pontra emelkedett (NAPI Gazdaság, 2006. június 2., 6. oldal). Az új megrendelések részindexe és a foglalkoztatási részindex szintén emelkedett. Üröm az örömben, hogy a felszámított árak részindexe immár kilencedik hónapja emelkedik és májusban – döntően az emelkedő energia- és bérköltségek miatt – 1,2 ponttal, öt és fél éves csúcsra, 54,5 pontra ugrott. Az inflációs veszélyre utaló adat újabb érv a kamatemelés mellett, az elemzők egyre nagyobb hányada vélekedik úgy, hogy az Európai Központi Bank kormányzótanácsa holnap akár 50 bázisponttal is megemelheti az irányadó kamatot.

Bernanke továbbra is inflációs veszélyt lát

Az Egyesült Államok gazdaságának lassulására utaló jelek ellenére nem kizárt, hogy a Fed az erősödő inflációs nyomás miatt folytatja a két éve tartó kamatcsökkentési ciklust. A következtetést az elemzők vonták le Ben Bernanke jegybankelnöknek egy nemzetközi monetáris konferencián elmondott beszédéből. Az elnöki helyzetértékelés szerint az USA gazdasága átmeneti időszakot él meg, amit az jellemez, hogy lassul a növekedés, miközben az infláció meghaladja, de legalábbis eléri azt a maximális ütemet, amelyen az árstabilitás és a hosszú távú növekedés még fenntartható. A fogyasztói árak az elmúlt három hónapban éves szinten átlagosan 3,2 százalékkal, december óta pedig átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek. A gazdasági növekedés lassulását jelzi, hogy májusban lassult az USA szolgáltató szektorának növekedése: az Institute for Supply Management (ISM) indexe áprilishoz képest 2,9 ponttal, 60,1 pontra esett, emellett a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy csökkent a GDP kétharmadát adó lakossági fogyasztás is. A Fed 2004 júniusa óta 16 alkalommal emelte meg az irányadó kamatot, amely jelenleg 5 százalék. Bernankét már a Princeton professzoraként is az árstabilitás következetes híveként tartották számon, így az elemzők többsége a nyíltpiaci bizottság (FOMC) következő, június 28–29-i ülésén újabb 25 bázispontos emelésre számít. A beszéd a devizapiacon is éreztette a hatását: a dollár a jennel szemben hathetes csúcsra erősödött. Az amerikai fizetőeszköz az év eleje óta a japán valutával szemben 5 százalékkal, az euróval szemben pedig 8 százalékkal gyengült.