Bodolóczki Linda

Csak a jó szándék biztos a gázvitában

Tegnap megkezdődtek a diplomáciai tárgyalások az orosz–ukrán földgázvita kapcsán – biztosíték nincs, csak jó szándék. A GKM szerint a magyar háztartások gázellátása semmiképpen sem kerül veszélybe.

A nagyvárosoknál a versenyképesség kulcsa

Budapest és a nagyvárosok ellentétét fel kell számolni, sőt, együtt kell működniük annak érdekében, hogy Magyarország jó pozíciót szerezzen az EU-n belül.

A kerületek között is nagyok a különbségek

A statisztikák szerint Közép-Magyarországon három évvel magasabb a születéskor várható élettartam, mint Észak-Magyarországon. Az elmaradottabb régiókban – Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl – élő magyaroknak rosszabbak az életfeltételeik, mint a prosperáló Közép-Magyarországon vagy Közép-Dunántúlon. A KSH 2004-es adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak a fejletlenebb régiókban az országos átlaghoz képest minimum 10 ezer forinttal, a legjobb adatokkal rendelkező Közép-Magyarországhoz képest több mint havi 25 ezer forinttal kerestek kevesebbet. Budapesten belül azonban a megismerhető adatok alapján (számtalan, a létminőséget jelentősen meghatározó tényezővel kapcsolatban komolyabb felmérés vagy kutatás már évtizedek óta nem zajlott) még ennél is jobban szóródnak a számok: a VI., VII., és a VIII. kerületben élők születéskor várható élettartama több évvel elmarad a fővárosi rangsorban a legelőkelőbb helyet elfoglaló II. kerületi lakosoké mögött. A fejletlenebb térségekben kisebb a megtermelt GDP, a háztartások keresete, nagyobb a munkanélküliségi ráta, rosszabb az infrastruktúrával való ellátottság. Ahol nagy a munkanélküliség, ott az emberek nem minden esetben tudnak egészséges életet élni; a lakókörnyezet minősége rosszabb, mint a tehetősebb családoknál, illetve a táplálkozás és a lelki egészség terén is nagy különbségek mutatkoznak – mondta lapunknak korábban Tasáry Ilona, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal főosztályvezetője. (NAPI Egészségünk, 2005. április 20.). KSH-kutatásokból az derült ki, hogy az egyes korcsoportokban a kedvezőbb anyagi helyzetben lévők számottevően egészségesebbnek tartották magukat, mint a rosszabb anyagi helyzetűek. Sőt, a gazdagabbak idős koruk ellenére is jobb egészségi állapotról számoltak be, mint a szegényebb fiatalok. Az ÁNTSZ szerint pedig a rosszabb szociális helyzetben lévő munkaképes korú lakosság körében az országos átlaghoz képest akár 5–25 százalékkal is magasabb lehet a halálozási arány. Az anyagi lehetőségek mellett nagy szerepet kap a lelki tényező is. Mivel a testi és a lelki állapot szorosan összefügg, ha egy ember munkanélkülivé válik, és kilátástalan helyzetbe kerül, az könnyen kihathat fizikai jólétére is. A lelkileg labilis állapotba kerülők pedig könnyebben megbetegednek. Ráadásul a kilátástalanságot legtöbbször dohányzással és alkoholfogyasztással enyhítik, ami hosszabb idő elteltével jelentősen rontja az egészségüket.

Újabb kedvezmény a színlelt szerződésekre

A parlament hétfőn fogadta el, január elsején pedig már hatályba is lép az államháztartásról szóló törvény módosítása, amely szerint azok a cégek is kaphatnak állami támogatást, amelyeknél néhány munkavállalót színlelt szerződéssel foglalkoztatnak. Az MSZP-s képviselők által benyújtott javaslat akkor engedélyezi az állami támogatások folyósítását, ha a vállalatnál a jogsértéssel érintett munkavállalók száma minimális, valamint ha a vállalat a jogsértést megállapító határozat postázása után egy hónapon belül megszünteti azt. A szabályozás 2008 végéig lesz érvényben. A törvény szerint csak akkor jogosult a cég a támogatásra, ha már két éve rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik – kivételt a színlelt szerződések mellett csak olyan „vétségek” jelentenek, mint a hiányosan kitöltött munkaszerződés. Baranyai László, az Országgyűlés Hivatalának munkatársa szerint eddig nem volt ilyen megkötés az állami támogatások terén, így egyértelműen szigorodik az állami támogatásokhoz való hozzájutás. Az azonban továbbra sem egyértelmű, hogy miért éppen a színlelt szerződések kapnak engedményt. A munkaügyi tárca hivatalosan tegnap hozta nyilvánosságra az FMM-PM együttes irányelvet a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítési szempontjairól. A tárcák szerint az APEH és az OMMF ellenőrzési gyakorlatában nem változik semmi, mivel az irányelv nem a hatóságoknak, hanem inkább a munkavállalóknak szól (NAPI Gazdaság, 2005. december 22., 1–2. oldal).

Megvalósul az akadálymentesítés 2013-ra

A kormány hét lépést fogadott el a fogyatékossággal élők segítésére – 2010-ig az állami tulajdonban lévő épületek, 2013-ig az önkormányzati épületek is akadálymentesek lesznek – mondta Göncz Kinga szociális miniszter a kabinet ülése után. A 2007–2013 közötti országos fogyatékosügyi program a szélesebb körű – közlekedés, információ – akadálymentesítésről gondoskodik; az NFT2-be való bevonásával több száz milliárd forintnyi uniós támogatás szerezhető a finanszírozására – mondta a miniszter. Ezentúl a súlyos, halmozottan fogyatékos gyerekek heti 20 órás fejlesztő oktatásban részesülnek, a fejlesztő iskolák a 2006/07-es tanévben nyílnak meg számukra. Fejlesztik a gyerekek egészségügyi ellátását – két kórházban alakítják ki a szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Ezer látás- és ezer hallássérült kap az önálló életvitelt segítő eszközöket, húsz lakóotthon épül 160–240 fogyatékos ember számára. A kormány tervezi a szociális foglalkoztatatás rendszerének átalakítását is, 6-8 ezer ember foglalkoztatása alakul át – létrejön a munkarehabilitációs és a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás. Jövő szeptember 1-jén a fokozott ápolást végző személyek ápolási díja a nyugdíjminimum 130 százalékáról 150, 2007. szeptember 1-jétől pedig 160 százalékára emelkedik.

Százmilliárdok a fogyatékkal élők segítésére

A kormány 200-300 milliárd forint EU-s forrásból, plusz 8-10 milliárdnyi hazai forrásból segítené a fogyatékkal élőket.

Nehezen bővül a foglalkoztatás

A Start-program sikeres, az alkalmi munkavállalói könyvet is a vártnál többen váltották ki, a foglalkoztatás bővítésére bevezetett 50 százalékos járulékkedvezmény azonban kudarcba fulladt.

Mindenkinek jó lenne a távmunka?

A távmunka amellett, hogy nagy szerepet játszhat a vállalatok gazdaságosabb működésében, a dolgozókat is motiválhatja. Fontos azonban, hogy ne csak borítékolós, postázós munkára gondoljuk, ha azt a szót halljuk, hogy távmunka.

Indulhat az új Nemzeti Fejlesztési Terv

Erkölcsi, politikai és diplomáciai sikert aratott Magyarország a brüsszeli csúcson – mondta lapunknak Baráth Etele uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter –, az uniós támogatások új felhasználási szabályainak köszönhetően ráadásul Magyarország jobban járt, mint a luxemburgi vagy az európai parlamenti javaslattal járt volna. A strukturális alap forrásaihoz 2007-től csak 15 százalék magyar társfinanszírozást kell hozzátenni az eddigi 20 százalék helyet; ezzel Baráth szerint a magyar költségvetés terhelése 10-15 százalékkal csökkenthető, ami nagyon jó hatással lesz a konvergenciaprogramban meghirdetett takarékosságra. A másik nagyon fontos előrelépés, hogy az önkormányzatok visszaigényelhetik az áfát. A lakásszektor támogatására vonatkozó „social housing” fejezet eredetileg kizárta a magántulajdonban lévő épületeket, így Csehország és Magyarország sem tudott volna sokat profitálni ebből, hiszen a rendszerváltás során privatizálták a bérlakásokat. A megegyezésből azonban sikerült eltávolítani a „social” kifejezést, így Magyarország egész lakásállományának rehabilitációhoz uniós forrást lehet igénybe venni. A miniszter szerint az egyetlen kedvezőtlen fejlemény az, hogy a kohéziós fejlesztések esetén a projektek végrehajtásának idejét csak 2010-ig sikerült három évre emelni, ezután két év alatt kell elkészülniük. Baráth szerint ez komoly kihívást jelent, a jövőben sokkal nagyobb energiákat kell az előkészítésbe fektetni. A tervek szerint március végén nyújtjuk be előzetesen az Európai Bizottságnak a nemzeti stratégiai referenciakeretet; attól kezdve, hogy a bizottság az egyeztetések nyomán hivatalosan befogadja a dokumentumokat, a beruházások számlái is befogadhatók a második Nemzeti Fejlesztési Terv terhére – persze, a kifizetések csak 2007. január 1-én indulhatnak. A bizottság csak akkor tudja hivatalosan befogadni a dokumentumokat, ha a költségvetéshez kapcsolódó rendeletekről, valamint a közösségi stratégiai irányelvekről már döntés született – ez május végére várható. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elsősorban a nagy fejlesztéseket kívánja előrehozni, a pályázatok kiírását 2006-ban nem tervezik, mert ezekkel kapcsolatban nagyon sok elvárás van, melyeket csak 2007-re teljesít a hivatal.